Kúria nem akar

Ptk.204. § (1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; (mivel a "devizahiteles" szerződések tartalmuk szerint: 1./ forint kölcsönszerződések, és – engedély nélküli – kimenetelre történő fogadást is tartalmaznak, így az CHF árfolyam változásból keletkezett extraprofit, bírósági úton nem érvényesíthető.) Ide tartozik az is, hogy az Art. 1. § (7) szerint „A szerződést …. valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.” Tudni kell (ezért megismétlem), hogy a "devizahiteles" szerződések tartalmuk szerint: 1./ forint kölcsön szerződést, 1./ „kimenetelre történő fogadást” tartalmaznak. A kölcsönnel nem CHF-t bocsátottak az adós rendelkezésére, és nem is CHF-ben fizeti, a CHF csak, mint (tét)szorzó (odds) szerepel a fogadásban, semmi más szerepe nincs. és nincs semmi féle kockázat, illetve kockázati veszteség, (ugyanis nem kockázati, hanem szerencse elemeket tartalmaz) csak fogadás létezik, és a nyereménnyel biztosított banki extraprofit.

„b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket”; (gyakorlatilag a bank a rendelkezésre bocsájtott kölcsön összeget sem követelheti, mert azt nem csak fogadásra adta, hanem fogadást feltételül szabta. Bank tudomással bírt arról, hogy a hitel teljes összege fogadásra lesz felhasználva, mert Ő szervezte. Arra a tényre, hogy erről nem tájékoztatták az adóst, az a bizonyíték, hogy ezt még most is tagadják, és ez arra is bizonyíték, hogy erre engedélyük sem volt.)

(2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis; (forgalmi engedélybe, és ingatlan-nyilvántartásba lévő jelzálogjog bejegyzés semmis.)

(3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni." (elméletben, ha a bíróság független lenne, és nem korrupt, /a hivatali hatalommal visszaélő, népirtás társ tettesi minőségben elkövető dr, Wellmann György Kúria polgári kollégiumának elnöke által utasított/ akkor ezeket a kereseteket, mind elvesztenék a bankok.)

Tudni kell: a deviza kölcsönöket forintban bocsátották az adós rendelkezésére, és az adós, pedig szintén forintban törlesztett. Deviza még papíron sem létezett, nemhogy látta volna valaki (adós, banki ügyintéző, közjegyző)

Eredjünk a CHF nyomába:

1. A valós tényállás, hogy nem volt CHF a devizahitelek mögött, mert a CHF-t egy pillanatra sem bocsátották a rendelkezésére az adósnak, és nem is kellett CHF-ben törleszteni a kölcsönt. Így a CHF csupán a kimenetelre történő fogadás odds-a tiltott szerencsejátékban.

2. Ha viszont nem csak „mintha” adták volna az adósnak a CHF-t, és nem csak „mintha” beváltották volna forintra, akkor is a 4-5.000 milliárd forint hitel kibocsátásához, elég lett volna 500 millió forint értékének megfelelő CHF, mert amikor kifizették az adósnak a CHF-t, akkor ugyanazt ki tudták fizetni 5 perc múlva másnak, mert egy percen belül visszaváltották tőle forintra.

3. A lényeg viszont az, hogy ha mind a 4-5.000 milliárd forintnak megfelelőt EGYSZERRE, AZONOS IDŐBEN kifizették volna, és ugyanakkor visszaváltották volna, akkor a CHF a banknál kellett, hogy landoljon, vagyis nem az adósnál, hanem a banknál változott az értéke. Az itteni 4.000.000 Ft-os devizakölcsön példájánál maradva, a bankoknál lévő CHF, amit felvételkor 150 forinttal számolva 26.666,7 CHF-t jelent, amit a fasiszta „forintosítási” törvénynek megfelelően számolunk el 256,47 Ft/CHF árfolyamon a bankoknak ma már 6.840.000 Ft-t ér. És a népirtó bank, még ezek után a négy millió kölcsönért, az eredeti (szerződés szerint) 3.750.000 Ft használati díj helyett, 21-22 millió kamatot kér, vagyis összesen 25-26 millió forintot kér vissza.

Szolgáltatás (áru eladás) elválaszthatatlan az ellenszolgáltatástól (vételártól), mint a jog, a kötelezettségtől. Normál körülmények között a kölcsönt vissza kell fizetni. (Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.”) Sőt a használati díjával, a kamattal együtt, mivel használta az adós a bank által az adós rendelkezésére bocsátott kölcsön összegét./”Ptk.523. § (2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).”/ Esetleg a kezelési költséggel, hitelbírálati díjjal együtt. (Bár ennek benne kellene lenni a kamatban, de ez most nem lényeges.) A bank (devizában nyilvántartott kölcsön szerződéseknél) árfolyam kockázatot is követel az adóstól. Ezért milyen szolgáltatást nyújtott, amiért őt megilletné az árfolyam kockázati nyereség, vagy terhelné a veszteség. Ugyanez a kérdés fordított esetben is fontos: Az adós milyen szolgáltatást nyújtott, hogy őt megilletve a CHF gyengülése miatti nyereség, vagy milyen szolgáltatást vett igénybe, hogy terhelné őt a CHF erősödés miatti veszteség. Semmilyent. Akkor ez nem jár neki(k), mert ez egyértelműen „Kimenetelre történő fogadásból” származó nyeremény.

Ha nincs deviza, vagyis a CHF soha nem volt (egy pillanatra sem) az adós tulajdona, de a bank sem használta a kölcsönnel kapcsolatosan, akkor logikus, hogy nincs kockázat, az árfolyam változás miatt, mert annak semmi köze nincs a hitelekhez. A devizahitel nem tartalmaz árfolyam kockázatot, hanem tartalma szerint (Art. 1.§ (7) kölcsön szerződés, és „kimenetelre történő fogadás”. De a bank ezt tagadja, ami bizonyíték arra, hogy erre engedéllyel nem rendelkeztek.

Ismerni kell a Szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt (1991. évi XXXIV. tv.) az 1. § (1) szerint „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénzfizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés, vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ. (2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is.”

A 28/A. § (1) rögzíti, hogy a „Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék,” Fogadás, olyan szerencsejáték, ahol a befektetett dolog értékét(tétet) megszorozva egy véletlen, a felektől független esemény bekövetkezésének, illetve kimenetelének valószínűségét kifejező számmal (odds-l) megkapjuk a nyeremény összegét.

A szerencsejátéknak van sorsoláson, és a fogadáson alapuló fajtája. A sorsolás lehet szám sorsolás, vagy sorszám sorsolás, ezzel nem foglalkozunk. A fogadás lehet bekövetkezésre, vagy kimenetelre. A bekövetkezésnek két kimenetele lehetséges, megtörténik valami, vagy nem. A kimenetelre történő fogadásnál olyan eseményre fogadunk, amikor a fogadni kívánt esemény biztosan bekövetkezik, de a bekövetkezés módjai változnak. Pl. a legismertebb a gólra történő fogadás: hazait kell megjelölni a Tipp-mix-en, ha arra tippelünk, hogy a meccsen 0-1 gól fog születni, döntetlent kell megjelölni, ha arra tippelünk, hogy 2-3 gólt rúgnak a játékosok, és vendégre kell jelölni, ha arra tippelünk, hogy 4, vagy annál több gólt rúgnak a mérkőzésen a csapatok összesen.

A fogadás áll a tétből, a szorzóból (odds) és a nyereményből:

1. a tét az az pénzösszeg, amit a játékos befektet a játékban való részvétel érdekébe, valójában csak a játékban való részvételi jogot szerzi meg, és nem a nyereményt vásárolja meg.

2. a szorzó (odds) az az Oddsmesterek által meghatározott szám, amivel a tétet kell megszorozni az esemény bekövetkezésekor, vagy az eltalált kimenetelkor a nyeremény összegének megállapítása érdekében.

3. nyeremény az a pénzösszeg, ami a játékost (fogadót) megilleti meghatározott tét fizetése, és a fogadott esemény bekövetkezése, vagy kimenetel eltalálása esetén.

Devizakölcsönöknél:

1. a tét, a teljes hitel, későbbiekben, pedig a teljes hitel kamattal, kezelési költséggel és a fogadás kimenetelének megfelelő „nyereménnyel” összevont összeg.

2. a szorzó maga a devizaárfolyam (mivel itt a deviza soha nem lesz az adós tulajdona, mert soha nem bocsájtották rendelkezésére.) mint a deviza forex-nél

3. a „nyeremény” pedig a devizaárfolyam változással arányosan módosított devizában nyilvántartott kölcsön egyenleg.

A CHF-s hiteleknél a bekövetkezésre való fogadás az lenne, hogy módosul a CHF árfolyama az egyenlegzáráskor, vagy nem?! De itt nem erre fogadunk, hanem arra, hogy milyen mértékben módosul, vagyis a kimenetelre. Azaz, Ft/CHF árfolyam adja az oddsot, a szorzót.

A CHF árfolyam helyett alkalmazhatták volna odds-ként az „egyenleg záráskori” szerződéskötéskor született csecsemő súlyának gyarapodását, vagy a KSH által kiadott infláció értékét, esetleg az átlagbér alakulását, de akár az egy főre eső csapadék mennyiségét is, amiről nyilvánvaló, hogy hogyan alakul, illetve aminek az alakulására nem hivatalosan, de hatással tud lenni a bank.

A hitel CHF-ben van egész hónapban nyilvántartva: Pl 4.000.000 Ft-t vett fel valaki az 150 Ft/CHF-l számolva 26.667 CHF.

Egyenlegzáráskor ezt első lépésként átváltják forintra, ami azt jelenti, hogy csak egy forint változás esetén is a meglévő tartozásod, már nem 4.000.000 Ft, hanem 4.026.667 Ft lesz, és erre számolják a kamatot, a kezelési költséget, és végül levonják a befizetett törlesztő részletet. Így kiderül, hogy – az előre megállapított törlesztő részlet nem fedezi ezeket a „járulékokat” (árfolyam, kamat, kezelési költség).

Ebből következik, hogy 60 hónap után – törlesztő részletek rendes, rendszeres megfizetése esetén is 8.000.000 Ft lesz az egyenleg.

Befektetés fogalma (A magyar nyelv értelmező szótára szerint): értéknek, munkának, pénznek, hasznos, jövedelmező célra történő fordítás, felhasználása. Az érték és a munka befektetéssel nem foglalkozunk, de a pénzügyivel igen.

Pénzügyi befektetés az olyan ügylet, amely során a befektetni kívánó személy (vagy szervezet) megvásárolja valamely kibocsátó pénzügyi szervezet pénzügyi eszközét. Pénzügyi eszköz kibocsátója, garanciát vállal pénzügyi eszközeiért.

A pénzügyi befektetéseket két nagy csoportra osszuk: Kockázati elemen, és szerencse elemen alapuló pénzügyi befektetésekre.

· Kockázati elemen alapuló befektetés (Bszt. 2007.évi CXXXVIII. tv a befektetési vállalkozásokról hatálya alá tartozó), amikor a hasznossága a felek tevékenységének is függvénye. és a pénzügyi eszköz a befektető tulajdona lesz. Mivel a CHF soha nem volt a deviza adós tulajdona, és sem a bank, sem az adós nincs hatással az árfolyamra, (ha még is bizonyítottá válna, hogy a bank az árfolyamra hatással van, akkor csalásról beszélünk) így ezzel sem foglalkozunk.

· Szerencse elemen alapuló befektetés (Szjtv. 1991. évi XXXIV. Tv. a szerencsejáték szervezéséről hatálya alá tartozó) , amikor a hasznossága a felek tevékenységétől független, a pénzügyi eszköz nem lesz a tulajdona a befektetőnek, mert a befektetéssel nem a terméket, hanem a szolgáltatásban való részvételi jogot szerzi meg.

A szerencse elemeken alapuló befektetésnek két fajtája van:

1. Sorsolás. (szám-, és sorszám-sorsolás), valamint a

2. Fogadás (Jövőbeli esemény véletlen BEKÖVETKEZÉSÉNEK, és a jövőbeli esemény KIMENETELÉNEK eltalálására).

A deviza nyilvántartású kölcsönt adó bank már akkor elveszítette a kamatra, kezelési költségre, és tőke visszatérítésére való jogosultságot, amikor az első egyenleg CHF-re történő ÁTSZÁMÍTÁS-a helyett, a kimenetelre történő fogadásnak megfelelő TÉTSZORZÁS-t alkalmazta.

ÁTSZÁMÍTÁS-nál az előző havi forint egyenlegből levonják a törlesztést, és hozzáadják az eltelt napok számára eső kamatot, végül az így kapott forint egyenleget átszámolják CHF-re.

TÉTSZORZÁS-nál az előző havi CHF egyenlegnek számolják az eltelt napok számára eső kamatát, a befizetett törlesztő részletet átszámolják az aktuális árfolyammal CHF-re, és a nyitóegyenleghez, hozzá adják a kamatot, illetve levonják a CHF-ben számolt részletet, és megkapják a záró egyenleget CHF-ben. Ha tudni akarod, hogy mennyi tőketartozásod, akkor ezt szorozd be az aktuális CHF árfolyammal.

Jól látható, hogy a TÉTSZORZÁS-nál háromszor ér el nyereményt a bank, pl, az első hónap:

1. a nyitóegyenlegnél, mert nem 4.000.000 Ft lesz, hanem 26.666.7 CHF 151 Ft-l számolva már 4.026.666,7 Ft

2. majd a kamat tartalomnál, a 131,5 CHF = 19.857,5 Ft, a 19.726,0 Ft helyett, vagyis 131,5 Ft a bank nyereménye, az adós vesztesége.

3. végül a törlesztő részlet befizetésekor, tétszorozza a CHF-el vagyis osztja az árfolyammal így 170,5 CHF lesz, ami eredeti árfolyammal számolva, csak 25.579,4 Ft, ami a bankárnak újabb 170,5 Ft nyereséget, az adósnak veszteséget okoz.

Összességében már az első hónapban a bank azáltal, hogy nem ÁTSZÁMÍTÁS-t végez, hanem fogadásnak megfelelő tétszorzást a 3.993.976 Ft-s egyenleget (csak egy forint árfolyam változással, 1/151-d rész)4.020.779 Ft-ra változtatja, ami azt jelenti, hogy 26.803,2 Ft nyereséget könyvelhet el, ami több, mint az egyhavi törlesztő részlet.

Három hónap alatt egy-egy forint árfolyam változásnál, már: 80.679,9 Ft-l nőtt a tartozás úgy, hogy 77.250 Ft befizetés történt, vagyis a bank kimenetelre történő fogadás miatti nyereménye: 157.929,9 Forint.

Azt a tényt, hogy a devizahiteles kölcsönszerződések tartalmuk szerint fogadást is tartalmaznak Járay Zsigmond az akkori MNB elnöke 2011.11.03-án parlamenti bizottsági meghallgatáson, Hadházy Ákos, LMP-s országgyűlési képviselő 2017. 11. 06-án a parlamenti ülésen, Soltész Sándor mérnök-közgazdász, Bán Károly újságíró-közgazdász 2017. 10. 22-én, Miczán József a miskolci devizarabszolgák szervezője 2012. 08. 18-án állítják. Te, mint áldozat a bíróságon, miért nem hivatkozol, állítod, bizonyítod, és vádolsz?!

Kiket kell vádolnod? - A bankárokat

Mi legyen a vád? - Csalás, népirtás, tiltott szerencsejáték szervezése, és uzsora-bűncselekmény az adós terhére, számviteli csalás az államterhére.

Kik a társ tetteseik? A kormány, az országgyűlés. a bíróságok, az ügyészek, a közjegyzők, a végrehajtók, és a rendőrök.

A devizahiteles kölcsönszerződések, kölcsönszerződést és kimenetelre történő fogadást is tartalmaznak, ezért figyelemmel a Ptk. 204. § (1) bek. a./ pontja alapjára, bírósági úton nem érvényesíthetők, mert játékból, fogadásból eredő követelések.
A b./ pont alapján kifejezetten játék, vagy fogadás céljára ígért, vagy adott kölcsönből eredő követeléseket sem lehet bírósági úton érvényesíteni.
Tudni kell, hogy a bank szervezte a fogadást, állami engedély nélkül, és fogadásban való részételt, kifejezetten feltételül szabta a kölcsön felvételének.

Az ilyen követelés iránti keresetet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f./ pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha pedig a kérelem, fizetési meghagyásra irányul, annak teljesítését meg kell tagadni.
Ha a bíróság már tárgyalást tartott, a pert a Pp. 157. §-ának a./ pontjára tekintettel meg kell szüntetni. Így kell eljárni még akkor is, ha az adós a tartozást elismerte. Az ilyen követelés tárgyában kötött egyezség jóváhagyását a Pp. 18.§ (2) bek. alapján, meg kell tagadni.

A Ptk. 204. § (3) bek. szerint "Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető hivatalból kell figyelembe venni," vagyis a független bírónak, akkor is így kell eljárni, ha a jogban nem járatos adós erre nem hivatkozik.