Igen, ők hárman 2020.01.21-én kelt, Gfv.VII.30.096/2019/5. számú ítéletük 3. oldal alján (13.pont), rögzítették, hogy "Ennek értelmében ez a szerződéses konstrukció "árfolyamfogadást" nem tartalmaz."

 

De ezzel szemben az az igazság, hogy minden devizában nyilvántartott kölcsön szerződés - tartalma szerint - két szerződést tartalmaz:

1./ Forint kölcsönszerződést,

2./ Kimenetelre történő fogadást.

 

Hívatkoznak a szintén közokirat hamisítással létrehozott 6/2013. sz. PJE határozatra, ami ugyanolyan hamis közokirat, mint a 2/2014. számú PJE határozat, amiben rögzítik az árfolyamkockázatot, ami nincs a devizában nyilvántartott kölcsön szerződésekben, csak a tényleges devizakölcsönökben, ahol devizát bocsátottak az adós rendelkezésére, devizában számolnak, és az adós devizában is fizet.

 

 

A BTK 343. § (1) bekezdése szerint: "Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve

a) hamis közokiratot készít,

c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Megjegyezhetném, hogy szakmailag alkalmatlanok, ami részigazság csak, mert nagyobb igazság, hogy inkább gazemberek, vagyis a bűncselekményt utasításra, a bíró pulpitusuk megvédése érdekében követték el. Ezzel hozzájárulva, hogy további családok kerüljenek az utcára, otthonukat elveszítve.

Vezekényiéknek a Pp. biztosított lehetőséget erre "177. § (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki."

De Ők szakértelem híján, szakértő kirendelése nélkül rögzítik a valótlan tényt: "szerződéses konstrukció árfolyamfogadást nem tartalmaz."

Kurva Kúria Korrupt Bírái a devizában nyilvántartott adós-áldozatok népirtása érdekében elkövetett Igazságszolgáltatás elleni bűncselekményei, amivel a polgári kollégium bírái lejáratták a bírói hivatást, esküszegő módon:

1. Magyar történelem legmocskosabb 6/2013. sz. PJE határozatban rögzítik: “2. A deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.” Érdemes elolvasni az egész PJE határozatot, tele van ilyen S Z A R S Á G G A L, amivel korlátozzák a fogyasztó jogait, és megtévesztve utasítják az alsóbb rendű bíróságokat, hogy azok is ezt tegyék. Ezek cáfolata itt olvasható: https://kurianemakar.5mp.eu/web.php?a=kurianemakar&o=k2Y9FxZ2mx

2. A 2/2014. sz. PJE határozatban “1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot - a kedvezőbb kamatmérték ellenében - korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.” Megtiltják az adós-áldozatnak a valóság bizonyítását. Ha nem érdekli a bíróságot a valós tényállás, akkor nem érdekli az igazság, ebből következik, hogy nem kívánja az alkotmányos feladatát ellátni, vagyis nem akar igazságot szolgáltatni. Kérdezem a határozatot aláíró korrupt bíróktól: Milyen szolgáltatás az az árfolyamkockázat?!

3. A Csúcs Baromság a Vezekényi Ursula féle bűnbanda (Osztovics András, Tibold Ágnes) 2020.01.21-én kelt, Gfv.VII.30.096/2019/5. számú ítéletük 3. oldal alján (13.pont), rögzítették pancserként és a Pp. 177. §-ban írt kötelezettségük elmulasztásával (vagyis igazságügyi szakértő kirendelése nélkül, hogy "Ennek értelmében ez a (devizában nyilvántartott kölcsön) szerződéses konstrukció "árfolyamfogadást" nem tartalmaz." Sőt azt is indokolják, hogy “Mindezek alapján az eljárt bíróságok helyesen, szabálysértés nélkül utasították el az „árfolyamfogadás” tényére vonatkozó bizonyítási indítványokat.”

Naaa … akkor nézzük, mik is azok a szabályok, amiket “NEM” sértettek meg, ezek a bűnöző népirtók:

1. Az 1950. november 4-én kelt Római Egyezmény 6. cikk 1. szerint: “ Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja.“ Mitől tisztességes az a bírói eljárás, amikor a színlelt szerződés valódi tartalmának kiderítése érdekében folytatandó igazságügyi szakértő kirendelését is, és egyéb vizsgálatot is betiltanak?!

2. AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2010/C 83/02) 38. cikk (2000. december. 7.): “A fogyasztók védelme Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.” VI. CÍM IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 47. cikk: “A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez. Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.”

A bíróságoknak hivatalból kellene vizsgálni, felderíteni a tényállás, de nem teszik, sőt, akkor sem teszik, ha a fogyasztó több hónapja már bírósági letétbe helyezte a szakértőidíj előleget. Tűzzel vassal akadályozzák a valós tényállás kiderítését, aminek következménye, nem egyszerűen a devizaadós család tönkre, hajléktalanná tétele, hanem a teljes devizakölcsönös társadalom nyomorba taszítás, mert a bizonyítandó tény nem egyes szerzódésekre vonatkozik, hanem a devizakölcsönszerződések teljes rendszerére. Vagyis minden devizakölcsönnel kapcsolatos követelés bírósági úton érvényesíthetetlen, ami egyben azt jelenti is jelenti, hogy bírósági úton nem is végrehajtható!

3. A 93/13/EGK irányelv 7. Cikk (1)-(2) szerint: “Az (1) bekezdésben említett eszközök olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint jogos érdekkel rendelkező személyek vagy szervezetek eljárást kezdeményezzenek a vonatkozó nemzeti jogszabály értelmében bíróság vagy illetékes közigazgatási hatóság előtt annak megítélésére, hogy a fogyasztókkal kötendő szerződésekben általános használatra kidolgozott szerződési feltételek tisztességtelenek-e, valamint megfelelő és hatékony eszközökkel élnek azért, hogy megszüntessék az ilyen feltételek alkalmazását.” Ezek a kúriai bírók teljesen hülyének nézik a devizahitelest és családját, mindezt a szaros állásuk megőrzése érdekében.

4. Az alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés szerint: “Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.” Határozottan állítom, hogy nem minősülhet tisztességes eljárásnak az, ha a független bíróként tevékenykedő jogászok nem jogi, hanem különleges szakértelmet igénylő kérdésben – szakértő bevonása nélkül – valótlan tényt rögzítve, hamis okiratot készítve, igazságtalan döntést hoznak, annak érdekében, hogy megfeleljenek az állami-banxter maffia elvárásainak, és segítsék a magyar nép kifosztását és irtását.

5. A Pp 2. § ^* (1) szerint: “A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.” Ha a bíróság valamilyen bizonyítást megtilt, az olyan, mintha azt mondaná, hogy “biztosítom neked a tisztességes eljáráshoz való jogot, de azt nem, hogy igazadat bizonyísd.”

6. A Pp. 3. § ^* (3) bekezdése rögzíti: “A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.” Ez a bíróság, nemhogy nem teljesíti a bizonyítással kapcsolatos jogainkra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét, hanem megtiltja a bizonyítást. Tudni kell, hogy a bizonyítást csak egy esetben tilthatja meg, ha s z ü k s é g t e l e n (4), vagyis ha bizonyítottnak fogadja el, bizonyítás nélkül is az állított tényt, mert bizonyos abban a dologban. Amennyiben az ellenkezőjéről van meggyőződve, akkor viszont köteles elrendelni a bizonyítást.

7. A Pp. 163. § ^* szerint: (1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. (2) A bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás [141. § (2) bekezdése] ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel.” A mocsok kúriai bírók kényelmes helyzetbe hozzák a járásbírósági, törvényszéki, és ítélőtáblai bírákat, mert a 2/2014. PJE határozat 1. pontjára hivatkozással nem kell elrendelniük a bizonyítást, mivel az megtiltja, és még a felelősség alól is mentesülnek, mert azt mondják, hogy “én csak a PJE határozatot hajtottam végre”. Csakhogy a bűncselekmény miatti felelősségrevonás alól nem mentesülhet az a hivatalos személy sem, aki azt utasításra hajtotta végre, mert köteles a népellenes utasítást megtagadni.

8. A Ptk.204. § (1) szerint: “Bírósági úton nem lehet érvényesíteni. a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket; (3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.” Itt merül fel a kérdés, hogy bármelyik bíróság hogyan vegye figyelembe – hivatalból – ha éppen központilag, hivatalból tiltották meg, hogy vizsgálhassa, figyelembe vehesse?!

9. Ezt erősíti meg az EU BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2018. szeptember 20-án kihirdetve (*) A C‑51/17. sz. ügyben, határozatának 5) pontjában rögzíti “A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.” A nem létező ténybeli elemet lehetetlen figyelembe venni, ennek biztosítására, a Kúria megtiltja a ténybeli elem kiderítésére írányuló vizsgálatot. ABRAKADABRA: van tény, de nincs tény, mert szemfényvesztés nélkül, betilják, hogy látható legyen.

10. A Btk. 343. § (1) bekezdése szerint: "Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve, a) hamis közokiratot készít, c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Annak állítása, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések végrehajtása, “szerződéses konstrukció “árfolyamfogadást" NEM tartalmaz." Nyilvánvalóan hamis tényállítás, és ennek közokiratba foglalása közokirat hamisítás. Az árfolyamkockázat devizakölcsönökben van, amikor a törlesztőrészlet pénzneme nem egyezik meg az adós jövedelmének pénznemével, de mivel a törlesztőrészlet pénzneme forint, a jövedelem pénzneme szintén forint, így nincs árfolyamkockázat a devizában nyilvántartott kölcsönökben. Ám a devizában nyilvántartott kölcsönökben lévő árfolyamkockázatnak akkor lenne, ha devizában kellene fizetni a törlesztőrészletet, de a bank ezt nem engedi meg. Így változik az árfolyamkockázat, árfolyamfogadássá, ahol az odds maga az aktuális árfolyam. Az adós nem lehet, és nincs is hatással az árfolyam alakulására, ezáltal az adósság egy tőle független, véletlen esemény alakulásától függ, amire fogadnia kell, tudta nélkül, és akarata ellenére. Minden más ellentétes állítás hamis, hazug, és tévedésbe ejtő, ami a csalás egyik eleme.

11. Attól sem riadnak vissza, hogy a Btk. 305. § szerint: „Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Azért, hogy banxtereknek, és a politikusoknak jogtalan előnyt szerezzenek, a fogyasztóknak, adós-áldozatoknak, pedig jogtalan hátrányt okozzanak, tudatosan megmagyarázzák a logikátlan ellentmondást. Egyszerűen BAROM következtetést levonva a “EUB C-312/14. sz. Banif Plus Bank Zrt. kontra Lantos Márton és társa ügyében 2015. December 3-án hozott ítéletében /(76) bek./ szintén vizsgálta ezt a szerződéses konstrukciót és úgy foglalt állást: a pénzügyi eszközök piacáról szóló 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.4. cikke (1) bekezdésének 2. pontját akként kell értelmezni nem tekinthető e rendelkezés értelmében befektetési szolgáltatásnak vagy tevékenységnek, az egy hitelintézet által devizaalapú kölcsönszerződés rendelkezései értelmében végrehajtott egyes olyan árfolyamműveletek, amelyek során a kölcsön összegét a deviza folyósítás időpontjában alkalmazandó vételi árfolyama alapján rögzítik, és törlesztőrészletek összegét e devizának az egyes törlesztőrészletek számítása időpontjában alkalmazandó eladási árfolyama alapján határozzák meg.” „Ennek értelmében a szerződéses konstrukció „árfolyamfogadást” nem tartalmaz. Mindezek alapján az eljárt bíróságok helyesen, szabálysértés nélkül utasították el az „árfolyamfogadás” tényére vonatkozó bizonyítási indítványokat.” A fogadás nem befektetési eszköz, így ezen belül az árfolyamfogadás sem a 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól ^* hatálya alá tartozik, hanem a 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről ^* 28/A. § hatálya alá tartozik, mert szerencseelemeket tartalmazó befektetési szolgáltatás. „Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék,” Fogadás, olyan szerencsejáték, ahol a befektetett dolog értékét(tétet) megszorozva egy véletlen, a felektől független esemény bekövetkezésének, illetve kimenetelének valószínűségét kifejező számmal (odds-l) megkapjuk a nyeremény összegét.

Végül ezek bizonyítására ide másolunk egy táblázatot, ahol jól látható, hogy a szemét banxter havi három fogadást hajt végre: a nyitóegyenleg, kamattartalom, és törlesztőrészlet CHF állományra, ahol az odds maga az aktuális CHF árfolyam, és megkapja a nyitóegyenleg, kamattartalom, és törlesztőrészlet forint állományt, vagyis a nyereményeket, melyek összeadása adja az adósságállományt forintban. Befizettél 25750 Ft, de 20.100 Ft kamattal terheltek, ennek ellenére nem 5.650 Ft-l csökkent az adósság állományod, hanem 21.017 Ft-l megnőtt. Kérdezd meg a banxter bűntárs jogi képviselőjét, hogy milyen szolgáltatást adott neked ezért a 26.667 Ft veszteségért, mert nincs mögötte szolgáltatás, ez nyeremény az árfolyamfogadás nyereménye, a CHF-nek nincs más szerepe a devizában nyilvántartott kölcsönöknek hazudott, de valójában kimenetelre történő fogadásban.

Kl=5,99	dátum	ODDs=CHF árfolyam	nyitó egyenleg	éves kamat	havi kamat	törlesztés HUF	Záró egyenleg	ellenőrző kód,vagyis
A változat	okt.25	150	4000000	239600	19.966,7	171,67	26666,7	tényleges adósság
CHF	nov.25	151	26666,7	1597,3	133,1	170,53	26629,3
HUF	nov.25		4026667		20100	25750	4021017	4021017
CHF	nov.25	152	26666,7	1597,3	133,1	169,4	26630,4
HUF	nov.25		4053334		20233	25750	4047817	4047817
CHF	nov.25	180	26666,7	1597,3	133,1	143,1	26656,7
HUF	nov.25		4800001		23960	25750	4798211	4798211
CHF	nov.25	256,47	26666,7	1597,3	133,1	100,4	26699,4
HUF	nov.25		6839201		34139	25750	6847590	6847590
CHF	nov.25	193,44	26666,7	1597,3	133,1	133,1	26666,7
HUF	nov.25		5158401		25749	25750	5158400	5158400

Nyilvántartott záró egyenleg számítási mód a következő:

NyeCHF+(Nye*Kl/100/365*30)-(törHUF/Odds) = ZeCHF

Jelmagyarázat:

NyeCHF = Nyitó egyenleg

Kl = Kamatláb

törHUF = törlesztés forintban

Odds = fogadás tétszorzója = vagyis CHF árfolyam,

ZeCHF = Záró egyenleg CHF-ben

Forintban követelt adósság számítási mód a következő:

(NyeCHF*Odds)+(Nye*Kl/100/365*30*Odds)-törHUF = ZeHUF

ZeHUF = Záró egyenleg forintban

Ellenőrző kód kiszámítása:

Ekód = ZeCHF*Odds = Bank által követelt – kimenetelre történő – fogadás nyereménye, aminek meg KELL egyezni a ZeHUF-l

Odds, olyan tétszorzó szám, ami egy véletlen esemény (fogadótól független) bekövetkezésének, vagy kimenetelének valószínűségét fejezi ki. (ha nagy a valószínűsége valaminek, akkor kisebb, ha kicsi a valószínűsége valaminek, akkor nagyobb ez a tétszorzó szám). A CHF a szerződésekben nem pénz, nem érték, nem fizetőeszköz, hanem tétszorzó. Ugyanis a fogadásokban a nyereményt úgy számolják, hogy a tétet(szorzandó) megszorozzák, az odds-al(szorzó) és megkapják a nyereményt(szorzat). Mint már rögzítve lett, hogy az odds egy véletlen esemény bekövetkezésének valószínűségét kifejező szám, és a CHF árfolyamra az adós áldozat semmilyen hatással nem tud lenni, ezért tőle független, véletlen eseménytől függ az odds mértéke.

Minden devizában nyilvántartott szerződés tartalma szerint két szerződést tartalmaz:

1. ami a hiteligénylő akaratával megegyezik: forint kölcsönszerződést

2. ami a hiteligénylő tudta és akarata ellenére a bank (állami szinten is árfolyamkockázatnak hazudva) a szerződésbe belecsempészett: Kimenetelre történő fogadást.

A fenti táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy havi szinten alkalmazza a tétszorzót, vagyis három fogadást szervez az adós áldozat számára:

1. a nyitó egyenlegre, (a részletes hiteltörténeti kimutatásban nincs is feltüntetve a nyitó egyenleg a bizonyítás, átláthatóság, megnehezítése céljából) a példából kiindulva ugyanaz az 26.667 CHF a felvételkor 4.000.000 Ft de amikor az CHF, miatt az odds 151 HUF/CHF-re változik, akkor az adósság 4.026.667 Ft-ra nő, anélkül, hogy a bank bármilyen szolgáltatást adna, azért a 26.667 Ft-ért. Tudni kell, hogy ez az összeg nem ellenszolgáltatás díja, hanem nyeremény, és nem a 26.667 Ft, hanem a teljes nyitó egyenleg, vagyis a 4.026.667 Ft.

2. kamattartalomra, nyilvánvaló, hogy ha a nyitó egyenleg megnőtt, akkor annak kamata is magasabb lesz, mert a 4.026.667 Ft-nak (tétnek) nem annyi lesz a kamata, mint a 4.000.000 Ft-nak. és csodák csodája?! pontosan a 26.667 Ft-ra eső kamattal nő meg. Ennél is a nyeremény kiszámításánál a tétből indul ki, mert a tétet szorozza az Odds-al(CHF árfolyammal) és megkapja a szorzatot, vagyis a kamattartalom nyereményét.

3. és a törlesztő részletre, itt már van változás, mert nem a hagyományos nyeremény kiszámítás történik, hanem fordítva a nyereményből (befizetett törlesztő részlet) ossza vissza az odd-sal (CHF árfolyam), és megkapja a tétet (a jóváírt törlesztés CHF-ben).

Összegzés: Állítom, hogy ilyen extraprofitot, fogadási nyereményt biztosító csalás büntette mellé, még kamatot és késedelmi kamatot beiktatni, a pofátlanság teteje, ettől már csak nagyobb pofátlanság, bírósági (közjegyzői) szinten ezt meg is ítélni, vagy végrehajtási záradékkal is ellátni ilyen követelést, és nem elhajtani a magát jogosultnak nevező bankárt, és annak jogi képviselőjét, a törvénynek megfelelően valami melegebb ékhajlatra, a pokol fenekére,  Pp. 130. § (1) f. pontjára való hivatkozással. De a minimum az lenne, hogy az EU Bíróság EUB C-42/15. sz. szlovák ügyben hozott ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2016. november 9.(*) Határozatának 4.) ítéletnek megfelelően a tisztességtelen részeket (egyoldalú kamatemelést, tranzakció nélküli tranzakciós díjat, árfolyamkockázatnak hazudott árfolyamfogadást) kihagyni a szerződéses elszámolásból, és a maradék összeget pedig kamat és kezelési díj nélkül megfizettetni az adóssal.

 

Határozottan állítom, hogy a három bírónak fogalma nincs arról, hogy mi az az "árfolyamfogadás"?! .... de a bírók, képviselők, közjegyzők, ügyészek 95 %-nak sem.

Az alábbi feljelentést 2020.12.03-én benyújtottuk a címzett ügyészségnek (és 1-1 példányt átadtunk Dr. Darák Péter Kúria elnöke, valamint Dr Senyei György Barna OBH elnöke részére):

Dávid-Miczán Bettina

3525 Miskolc, Dózsa György út 27.

Váradi Józsefné

3711 Szirmabesenyő, Bajcsy-Zs. u. 21.

Molnár Istvánné

3795 Nyomár, Szabadság u. 81.

Kovács Gézáné

3849 Forró, Iskola u. 8.

Kriván Róbert

3531 Miskolc, Bársony J. u. 7. 4/1.

Budapesti Központi Nyomozó Ügyészség

1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 38.

Tárgy: Feljelentés

Ismeretlen tettesek ellen, f e l j e l e n t é s s e l  élek hivatali visszaélés, és Btk. 343. §-ba ütköző közokirat hamisítás bűntette miatt.

Indoklás:

A Kúria polgári kollégiumának egyik tanácsa: dr. Vezekényi Ursula, dr. Osztovits András, dr. Tibold Ágnes 2020.01.21-én, Gfv.VII.30.096/2019/5. számú ítéletet hozott devizában nyilvántartott kölcsön ügyben. Az indoklásban, 3. oldal alján (13.pont) rögzítették, hogy "Ennek értelmében ez a szerződéses konstrukció "árfolyamfogadást" nem tartalmaz." Tették ezt szakértelem híján és a Pp.177. §-ban rögzített kötelezettség teljesítésének elmulasztásával, megsértésével, vagyis (pénz-, reál-, tőkepiaci) igazságügyi szakértő kirendelése nélkül, elkövetve a Btk. 343. § (1) bekezdésében rögzített, közokirat hamisítás bűntettét, mely szerint: "Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve

- hamis közokiratot készít,

- lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Álláspontom szerint ezt a bűncselekményt nem egyszerűen tudatlanság miatt, és hanyag munkavégzés miatt tették, hanem utasításra. Az utasításnak népirtási célzata volt. Ennek a politikai-bankár maffiának a devizahitellel elért népirtási eredménye 17.000 halálos áldozat, 130-160.000 lakhatástól megfosztott adós család. Szükséges annak a ténynek is felderítése, hogy az utasítás milyen irányból, és milyen szintről adták, mint társtettesek.

Az ítélettel ellentétben az az igazság, hogy minden devizában nyilvántartott kölcsönszerződés - tartalma szerint - két szerződést tartalmaz:

1./ Forint kölcsönszerződést,(Fővárosi Ítélőtábla megállapítása szerint (is))

2./ Árfolyamkockázatnak színlelt, de valóságban, kimenetelre történő fogadást. Ezt már Járai Zsigmond 2011. november 3-án parlamenti meghallgatáson előadta: „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.”

“Egyébként abban az időben vezető bankárokkal való beszélgetés is ezt támasztotta nekem alá, hogy maguk a bankok is arra számítottak, hogy tartósan stabil maradhat a svájci frank árfolyama. Komoly bankárok bizonygatták nekem, hogy nem a nagyobb nyereség értelmében, hanem a lakosság alacsonyabb terhei érdekében alakították ki a svájcifrankhitelkonstrukciókat. Igazából nehéz megmondani, hogy hol indult el. “ Ezzel szemben az alábbi grafikon azt mutatja, hogy éppen Járainak volt a feladatata, hogy a 250/2000 (XII.24) kormányrendelet végrehajtását előkészítse azzal, hogy nyomott árfolyamon tartja a CHF-t, a “beetetési” időszakban, és hogy 178 HUF/CHF-ről 148 HUF/CHF-re levigye, mint MNB elnöke 2001.04.01-től 2007-2008-ra. hogy jó sok CHF adóssággal terheljék az adóst.

 

Az ítéletben hivatkoznak a szintén közokirat hamisítással létrehozott 6/2013. sz. PJE határozatra, ami ugyanolyan hamis közokirat, mint a 2/2014. számú PJE határozat, és a DH-s törvényekre, melyekben rögzítik az árfolyamkockázatot. Nyilvánvaló, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekben nincs árfolyamkockázat, csak a tényleges devizakölcsönökben, ahol devizát bocsátottak az adós rendelkezésére, devizában számolnak, és az adós devizában is fizeti a törlesztőrészletet.

Megjegyezhetném, hogy szakmailag alkalmatlanok, ami csak részigazság, mert nagyobb igazság, hogy inkább gazemberek, vagyis a bűncselekményt utasításra, a bíró pulpitusuk megvédése érdekében követték el. Ezzel hozzájárulva, hogy további családok kerüljenek az utcára, otthonukat elveszítve.

Vezekényiéknek a Pp. biztosított lehetőséget erre "177. § (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki." De ők szakértelem híján, szakértő kirendelése nélkül rögzítik a valótlan tényt: "szerződéses konstrukció árfolyamfogadást nem tartalmaz."

Határozottan állítom, hogy a három bírónak fogalma nincs arról, hogy mi az az "árfolyamfogadás"?! .... de a bírók, képviselők, közjegyzők, ügyészek 95 %-nak sem. Ha a bíró, közjegyző, ügyész, mint jogász nem érti, akkor az igazság érdekében, nem csak joga, hanem kötelessége is kirendelni igazságügyi szakértőt, aki megállapítja a tényállást, amiből nekik, mint közjegyzőknek, bíróknak, ügyészeknek lesz lehetőségük helyes jogi következtetést levonniuk.

A bíró (közjegyző) feladata, hogy a záróegyenleg számítási mechanizmusának pótlására hívja fel a jogosultat (bank, követeléskezelő, stb.). Természetesen ez azzal jár, hogy a bank, vagy a követelés kezelője köteles csatolni a Részletes Hiteltörténeti Kimutatást. Nyitóegyenleggel, és a CHF-s záróegyenleg mellé feltüntetni az aktuális adósságot forintban konvertálva (IS)!! Az is fontos, hogy kötelezi a bíróság a bankot a záróegyenleg kiszámítására alkalmazott képlet becsatolására, és arra is, hogy minden rész művelet jogalapját is tüntesse fel!

Mellékelten megküldjük hiteltörténeti kimutatás egy oldalát annak bizonyítására, hogy nincs rajta nyitóegyenleg és a záróegyenleg nincs konvertálva forintra, ami végül is a tényleges, aktuális adósságot mutatná, de kimutatható mindhárom esetben (nyitóegyenleg, kamattartalom és törlesztőrészlet) a tétszorzás.

Amennyiben az alábbiak közül bármelyik részösszeg számítási módot tapasztalja, akkor köteles a bíróság a jogosult követelését elutasítani, mert bizony az fogadás:

- záróegyenleg nyitóegyenlegként történő átvezetésekor az adósság a nyitóegyenleg aktuális árfolyam szorzatával nő, vagy

- kamattartalom számításakor a kamatot CHF-ben számolják, és a CHF-ben kiszámított kamattartalmat szorozzák az aktuális árfolyam szorzatával, vagy

- befizetett törlesztőrészletet osztják az aktuális árfolyammal, és az eredményt írják jóvá törlesztésként CHF-ben.

(Itt kell megjegyezni, tudatos félremagyarázás elkerülése és a pontos ismeret hiány pótlása érdekében, hogy az adósság nem a nyilvántartott CHF, hanem az annak megfelelő (konvertált) forint állomány.)

Ugyanis a CHF-ben áthozott nyitóegyenleg, a CHF-ben számított kamattartalom, és a jóváírt CHF összeg, minden esetben a TÉT a devizában nyilvántartott árfolyam fogadásban. Az aktuális árfolyam, pedig tétszorzó (odds), és a forintra szorzott nyitóegyenleg, a kamattartalom forintban kapott értékei, valamint a forintban befizetett törlesztőrészlet mind a szorzat, vagyis a fogadás nyereményének részösszege. Ezek összevont értéke adja a havi záróegyenlegként nyilvántartott adósságot.

Színlelt szerződés, mert az írott szerződés, előzetes tájékoztatás árfolyam kockázatról hazudik, ezzel szemben a valóság az, hogy egy spekulatív devizaárfolyam alakulására (ahol a CHF nem pénz, nem érték, nem fizetőeszköz, hanem a fogadás tétszorzója, odds-a) kötött, kimenetelre történő fogadás a színlelt tartalom. Ptk. 207. §-ba ütköző, színlelt, tehát semmis szerződésről van szó.

Ez a táblázat bemutatja, hogy hogyan alakul az adósság a CHF-s kölcsönöknél egy hónap után, ha egy forintot emelkedik 150-ről 151-re a CHF árfolyam:

datum	nyitóegyenleg	éveskamat	havi kamat	törlesztés	CHF záró egyenleg	HUF záró egyenleg	elszámolás módja
2007.01.01					20000/150-s CHF-mél	3.000.000	kölcsönfelvétel
Forinthitelnél
2007.02.01.	3000000	180.000	15.000	19.312,5 Ft/ 128,75 CHF	19.971,2	2.995.687	tisztességes
Kimenetelre történő fogadással (devizában számolva, nem nyilvántartva)
2007.02.01.	20000 CHF	1200 CHF	100 CHF	19,312,5 Ft 127,9 CHF	19.972,1	3.015.787	tisztességtelen
bank	nyereménye	egy hónap után	1 forintos	emelkedésnél	+0,88 CHF	20.100 Ft nyeremény
Devizában nyilvántartás esetén
2007.02.01	3.000.000	180.000	15.000	19.312,5 Ft		2.995.687	19839 CHF
Ugyanúgy számol a bank, mint a Forint kölcsönnél, csak a záró egyenleget nyilvántartja valamilyen devizában, amitől az adósság nem nőhet, és nem is csökkenhet.
Tényleges devizahitelnél (árfolyamkockázat)
2007.02.01.	20.000	1.200	100	128,75 CHF 19.441,3 Ft	19.971,2	2.995.687	138,8 Ft veszteséget jelent az első hónapban
EU-s irányelv szerint az árfolyamkockázat maximum 20%, de az adós igénybe vehet más bankot, vagy külföldön dolgozó ismerős segítségét ennek a kockázatnak csökkentése céljából, DE MEG IS SZÜNTETHETI A TÉNYLEGES DEVIZAHITELNÉL AZ ÁRFOLYAM KOCKÁZATOT AZZAL, HA MAGA VÁLLAL SVÁJCBAN MUNKÁT, ÉS ÍGY A TÉNYLEGES JÖVEDELME EBBEN AZ ESETBEN IS MEGEGYEZIK A TÖRLESZTŐ RÉSZLET PÉNZNEMÉVEL.

Kúria 6/2013. PJE határozat 2. pontban rögzítettel ellentétben, a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása, egyértelműen az érvénytelenség körében értékelendő. Tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi ok abban a pillanatban fennáll, amikor a szerződés bármelyik fél szerződéses nyereségét-veszteségét, spekulatívan, egy előre nem látható, a felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől, vagy kimenetelétől teszi függővé, függetlenül attól, hogy ezek az események bekövetkeznek-e vagy sem, vagy mikor, milyen módon következnek be. Figyelemmel Nils Wahl Főtanácsnok a C-186/16. számú üggyel kapcsolatos indítvány (ismertetve 2017.04.27-én) 80. pontjára, mely szerint „Noha a 93/13 EGK irányelv alkalmazásában magától értetődő, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének – így tehát a fogyasztó kárára a felek között fennálló jelentős egyenlőtlenségnek – értékelésekor figyelemmel kell lenni mindazon körülményre, amelyről a szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amely a későbbi teljesítésre kihathatott; az értékelés semmiképp nem függhet a szerződés megkötését követő, a felek akaratától független események bekövetkezésétől.” és véletlen események kimenetelétől sem. Így egyértelmű, hogy az árfolyam kockázatnak (állami, bírósági szinten is) hazudott, de valójában kimentelre történő fogadás nyereményéből származó extraprofitra, mint jogellenes, ellenszolgáltatás nélküli nyereményre a bank nem tarthat igényt.

Alapismeretek:

Kimenetelre történő „Árfolyamfogadással” (Árfolyamfogadás fogalma: olyan két pénznemű kölcsönökben lévő – a kölcsönt nyújtó bank által szervezett – spekulatív fogadás, amikor az adós-áldozat havi szinten a záróegyenleggel, kamattartalommal, és a törlesztőrészlettel (tétek) fogad az aktuális idegen pénznem árfolyamának alakulására, amely fogadásban az idegen pénznem árfolyama maga a tétszorzó, ODDS.)) bizonyítottá válik, hogy …

Kockázati és szerencseelemekben közös, hogy mindkettőben lehetnek olyan események, körülmények, amelyekre a felek nem tudnak hatást gyakorolni. A különbség viszont, hogy a kockázatinál a felek hatással lehetnek a veszély, kár bekövetkezésének mértékére, míg a szerencseelemeknél a felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől, vagy kimenetelétől függ egy eredmény. Érthetőbben a devizában nyilvántartott kölcsönökre vetítve: Közös, hogy változik az árfolyam, amire az adós nem lehet hatással. Különbség a törlesztéskor keletkezik: a kockázati elemnél, devizában kell teljesíteni, így az adós hatást gyakorolhat az árfolyamra, mert onnan szerzi be a devizát, ahol a legkedvezőbb áron adják. Szerencseelemeknél, amikor forintban kell törleszteni és a bank, vagy a törvényhozók adják meg az árfolyamot (végtörlesztés, árfolyamgát, forintosítási törvény, vagyis Orbán Viktor és a fideszes képviselők határozzák meg az árfolyamot) akkor az adóstól független, véletlen esemény bekövetkezésétől, illetve kimenetelétől függ az árfolyam, vagyis a fogadás tétszorzója, odds-a.

Mitől vált a devizában nyilvántartott kölcsön árfolyam kockázata árfolyamfogadássá?! Attól, hogy a bank nem engedte meg, hogy az adós a „devizában nyilvántartott” kölcsönét – a nyilvántartás szerinti – devizában fizesse, törlessze. Mert az árfolyamot Orbán Viktor akarta szabályozni, közvetve a bankokon keresztül, közvetlenül az árfolyamgátról, végtörlesztésről, és a forintosításról szóló törvényében. Nem engedhette, hogy az adós hatással legyen az árfolyamra, a fogadás tétszorzójára (odds-ra) azzal, hogy majd ő dönthesse el milyen módon, kitől szerzi be a devizát, ezzel csökkentse a bankok extra nyereményét, amiből “saját lábára állítja” a családját.

A devizában nyilvántartott kölcsönökben nincs árfolyamkockázat, (kockázat fogalma: valamilyen cselekvéssel, vállalkozással járó veszély, kár, baj, kellemetlenség lehetősége. Ebből következik, hogy árfolyamkockázat akkor van a hibrid /több pénznemű/ kölcsönökben, ha a törlesztő részlet pénzneme nem azonos a jövedelem pénznemével).

De a devizában nyilvántartottnak hazudott, de valójában nem csupán nyilvántartott, hanem abban is számolt kölcsönökben a törlesztőrészlet és a jövedelem pénzneme megegyezik, azonos, így nincs bennük árfolyamkockázat. Ebből logikusan következik, hogy a banki tájékoztatás tartalma nem megfelelő, ezért a szerződés érvénytelen (Ptk. 209. §) mert a bankok által aláíratott „kockázatfeltáró nyilatkozat” kockázatról, és nem fogadásról tájékoztat.

Az a tény, hogy egy bíró, (közjegyző, ügyész) nincs tisztában az árfolyamfogadás, árfolyamkockázat fogalmaival, különbözőségével, azonosságaival, az nem jogosítja fel őt arra, hogy az ügyfelet (peres fél, vádlott, feljelentő stb.) ostobának nézve kárt okozzon. A Vezekényi tanács szándékosan félrevezeti az adósokat, a bírókat, mert el akarja hitetni velük, hogy a fogadás a 2007. évi CXXXVIII. Bszt. hatálya alá tartozik és nem az 1991. évi XXXIV. Szjtv. hatálya alá, azon belül is a 28/A. §-ba „Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék,” Fogadás, olyan szerencsejáték, ahol a befektetett dolog értékét(tétet) megszorozva egy véletlen, a felektől független esemény bekövetkezésének, illetve kimenetelének valószínűségét kifejező számmal (odds-l) megkapjuk a nyeremény összegét.

Mivel ez az ítélet megjelent bírósági határozatokban, ezáltal az alsóbb rendű bíróságokra kötelező érvényű, így valójában ugyanazt a bűncselekményt követik el, mint a Kúria 2/2014. sz. PJE határozat 1./ pontjában “A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek tisztességtelensége fő szabályként nem vizsgálható”.

Vagyis, nem érdekli őket a tényállás, amiből levonhatnák a jogi következtetést, azaz a Kúriának esze ágában sincsen igazságot szolgáltatni az alaptörvénynek megfelelően. Közel egy évtizede azon fáradoznak, vért izzadva (jogegységi határozatokban, emlékeztetőkben, ítéletekben) hogyan magyarázzák a bankok adós terhére elkövetett csalás, népirtás, tiltott szerencsejáték szervezése, uzsora-bűncselekményeket.

Szándékosan keverik a befektetési eszközöket, és a befektetési szolgáltatásokat. Tény, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönök nem tartoznak, a Befektetési szolgáltatások és eszközök közzé. Ezt idézi is a Kúria: “EUB C-312/14. sz. Banif Plus Bank Zrt. kontra Lantos Márton és társa ügyében 2015. December 3-án hozott ítéletében /(76) bek./ szintén vizsgálta ezt a szerződéses konstrukciót és úgy foglalt állást: a pénzügyi eszközök piacáról szóló 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.4. cikke (1) bekezdésének 2. pontját akként kell értelmezni nem tekinthető e rendelkezés értelmében befektetési szolgáltatásnak vagy tevékenységnek, az egy hitelintézet által devizaalapú kölcsönszerződés rendelkezései értelmében végrehajtott egyes olyan árfolyamműveletek, amelyek során a kölcsön összegét a deviza folyósítás időpontjában alkalmazandó vételi árfolyama alapján rögzítik, és törlesztőrészletek összegét e devizának az egyes törlesztőrészletek számítása időpontjában alkalmazandó eladási árfolyama alapján határozzák meg.”

A bank…

· amikor rendelkezésemre bocsátja a devizát, és nála váltom be, saját nemzeti fizetőeszközre, teljesen normális, hogy vételi árfolyamon fogja elszámolni, de ha nem nála váltom be, hanem devizában költöm el, vagy más banknak adom el, akkor nem számolhat semmit.

· amikor törlesztek, és tőle veszem a devizát, akkor a bank eladja nekem a devizát, hogy tudjam fizetni a devizakölcsönt, ebben az esetben teljesen normális, hogy eladási árfolyamon számolja nekem a devizát.

De az árfolyamkockázat lényege éppen abban a szabadságban rejlik, hogy – mint adós – ott és akkor értékesítem a rendelkezésemre bocsátott devizát, ahol számomra a legkedvezőbbnek látszik (mert lehet, hogy van kedvezőbb is, csak nekem arról nincs tudomásom), majd a törlesztéskor viszont onnan szerzem be a devizát, ahonnan akarom, szintén a legkedvezőbb feltételekkel. Ettől kockázat a tevékenység, mert – mint adós – hatással lehetek a befektetés hasznosságára, vagy veszteségességére.

És “itt van a kutya elásva”, mert ha a bank arra kötelez, hogy csak neki adhatom el a kölcsön kapott devizát, és törlesztéskor is csak tőle vásárolhatom meg a devizát az általa meghatározott áron, akkor az már nem kockázati, hanem szerencse elemeket tartalmazó szolgáltatás, vagyis fogadás, és ezenbelül, pedig nem bekövetkezésre, hanem a kimenetelre történő fogadás, mert az adós nem arra fogad, hogy változik-e a CHF árfolyama, vagy sem, hanem arra, hogy milyen irányban és milyen mértékben.

Közismert, vagyis nyilvánvaló, hogy Magyarországon a bűnöző bankárok nem bocsátottak devizát az adósok rendelkezésére (Ptk. 523. §), hanem csak forintot, mint ahogyan a Szegedi Ítélőtábla is megállapított, hogy a „jog nem ismer olyan kifejezést, hogy “MINTHA””. Ezért volt törvénysértő a tranzakciós díj alkalmazása (IS). A 2014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről ^*

3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződésben - az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével - semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli.

Az adósnak nem irányult a szándéka „árfolyamfogadásra”, mivel ő csak kölcsönt akart és nem szerencseelemeket tartalmazó befektetést, így a szerződés nem tekinthető létrejöttnek, akarati egység hiánya miatt. (Ptk. 205.§ (3)) Itt kell megjegyezni, hogy a befektetéseknek két fajtája van: 1./ a kockázati elemeken alapuló befektetés, ami a 2007. évi CXXXVIII. tv. a befektetési vállalkozásokról szóló Bszt. törvény hatálya alá tartozik. Amikor a befektetés hasznossága a befektetők tevékenységének is a függvénye és a befektetési eszköz a befektetők tulajdonává válik. 2./ szerencseelemeken alapuló befektetés, ami az 1991. évi XXXIV. tv. a szerencsejáték szervezéséről Szjtv. hatálya alá tartozik, amikor a befektetés hasznossága a felek tevékenységétől független, véletlen esemény bekövetkezésétől, illetve kimenetelétől függ. A pénzügyi eszköz nem lesz a befektetők tulajdona, mert befektetéssel nem a terméket, hanem a szolgáltatásban való részvételi jogot szerzi meg.

 

Figyelemmel a fentiekre elkerülhetetlen az ügyben (pénz-, tőke-, és reálpiaci) igazságügyi szakértő kirendelése, annak megállapítására, hogy a bankok a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekkel az adósok tudta, hozzájárulása nélkül kimenetelre történő fogadást hajtottak végre, engedély nélkül és ezzel ők az adósok terhére elkövették a népirtás bűncselekményét (is), és a három kúriai bíró pedig a valótlan tényt közokiratba (ítéletbe) foglalta és ezzel elkövették a Btk. 343. §-ban rögzített közokirat hamisítás büntettét.

A szakértőnek arra kell választ adnia, hogy a Magyarországon kibocsátott devizahiteles termékekben:

1.       van-e befektetés?

2.       ha igen, akkor kockázati, vagy szerencseelemeken alapuló befektetésről beszélünk-e?

3.       ha nincs befektetés, akkor létezhet-e olyan, hogy egy kölcsönszerződést tartalmazó adósság (tőke, törlesztőrészlet) növekszik, vagy csökken, és minek a hatására?

4.      a szerződésekben fellelhető befektetési elemek, a Bszt. 2007. évi CXXXVIII. tv. a befektetési vállalkozásokról, vagy a Szjtv. 1991. évi XXXIV. tv. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozik?

5.     Például, ha 3.000.000 Ft 20.000 CHF-nek felel meg 150 HUF/CHF árfolyamon és ezt a 20.000 CHF záróegyenleget átvisszük a következő hónap nyitóegyenlegének – akkor mivel már nem 150 Ft, hanem 151 Ft a CHF árfolyama – így a kötelezett adóssága 3.000.000 Ft-ról 3.020.000 Ft-ra nőtt, melyért a bank semmilyen szolgáltatást nem adott, így ellenszolgáltatás sem jár neki. Valójában nem is erről van szó, mert a szolgáltatás a tét, vagyis a 3.000.000 Ft, és az ellenszolgáltatás a nyeremény, vagyis a teljes 3.020.000 Ft a kimenetelre történő fogadásban.

Megjegyezni kívánom, hogy az eljáró ügyésznek, igazságügyi szakértői vélemény nélkül esélye nincs arra, hogy elutasító határozata tisztességes legyen.

Miskolc, 2020. November 30.

………………………………                            ……………………………….

Dávid-Miczán Bettina                                         Váradi Józsefné

………………………………                           ………………………………..

Molnár Istvánné                                                 Kriván Róbert

………………………………

Kovács Gézáné

Melléklet: Hiteltörténeti kimutatás 1 oldal

2020. január 21-én kelt Kúriai ítélet Gfv.VII.30.096/2019/5. sz.

 

 

Kapták közvetlenül levélben 2020.12.03-án:

1./ Budapesti Központi Nyomozó Ügyészség

1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 38.

2./ dr. Darák Péter Kúria Elnöke

1055 Budapest Markó út 16.

3./ dr. Senyei György Barna OBH elnöke

1055 Budapest, Szalay út 16.

Kapják még email-ben:

orbanviktor@orbanviktor.hu Orbán Viktor, Miniszterelnök, devizahitelek Fővédnöke

obt@obt.birosag.hu Hilbert Edit, Országos Birói Tanács

webmaster@parlament.hu Kövér László, Országgyűlés elnöke

lakossag@im.gov.hu Varga Judit, Igazságügyminiszter

muk@muknet.hu Bánáti János, Magyar Ügyvédi Kamara

mokk@mokk.hu Tóth Ádám, Magyar Országos Közjegyzői Kamara

titkarsag@bankszovetseg.hu Radovan Jelasity Bankszövetség

Devizahitelek konzulense: Miczán József

jozsef.miczan53@gmail.com

Telefon: +3630/243-5166