Kúria nem akar

A Kúria is tudja: a Devizahitel szerződések LÉTRE SEM JÖTTek

így nem lehet semmis, nem lehet jogszabályba ütköző, érvénytelen, színlelt s pláne uzsorás. Hogy ezt miért nem nyilatkozta ki eddig közérthetően? két ok miatt: - egyrészt, a 2013ig a Kúria elé kerülő perekben senki sem hivatkozott Létre Nem Jöttségre, másrészt, nem merték kimondani.

Nézzük, hogyan készül egy írásbeli szerződés.

• a felek megállapodnak minden lényeges kérdésben.

• elővesznek egy üres papírlapot, ami nem más, mint egy üres papírlap.

• ráírnak valamit, amiben megállapodtak. Ez szerződés tervezet.

• a felek aláírják.

• Ha feltételekhez kötik, és az teljesül, az után hatályba lép a szerződés és végre kell hajtani.

Attól, hogy egy papíron van valami szerződésnek látszó szöveg, de az aláírva sincs, s a lényeges kérdésekben azaz a főszolgáltatásban nincs megegyezés, az nem érvényes szerződés. Leginkább semmi. Maximum egy szerződésnek látszó tárgy.

Definiállnunk kell azt, hogy mitől nem érvényes egy szerződés:

Létre sem jött szerződés: Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben, (azaz a főszolgáltatásban), vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, vagy a felek között valójában nincs megegyezés. 2/2012. PK vélemény: "... a létre nem jött szerződési tartalom érvénytelen sem lehet.".

Semmis az a szerződés, amelyik létrejött, de törvénybe ütközik. A semmis szerződésekre mondják még azt, hogy érvénytelen, törvénybe ütköző, illetve hogy “érvényesen nem jött létre”. (Tehát létrejött, de hibás, törvénybe ütközik.) Ha a hiba oka javítható, javítani kell, mint egy hibás műszaki cikket. Nem javítható az a kölcsönszerződés, amelyik olyan súlyos hibáktól szenved, hogy az valójában létre sem jött.

Részlegesen semmis az a szerződés, amelyik tisztességtelen feltételeket tartalmaz. Tisztességtelen feltétel nem köti a fogyasztót, (93/13/EGK irányelv 6. cikk (1)) így azt ki kell emelni a szerződésből, amit bíróság önként kitalálva nem egészíthet ki (C-618/10), de pótolható, (C-26/13) ha van erre valamilyen nemzeti diszpozitív (fogyasztóra nézve “kedvező”) törvény. Ezáltal érvényessé tehető a szerződés. Ha a törvénytelen rész kiemelése után a szerződés megdől, az lehet semmis, vagy létre nem jött. 6/2013 PJE II/6: “Deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.” (Figyeljük meg, nem azt írták, hogy semmis, hanem hogy “megdől” és “nem teljesíthető”... A Ptk. 239.§ is ezt mondja...)

*****

6/2013 PJE: III/2. A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e. Az egyes szerződések, egyes szerződéstípusok egyedi megvizsgálása, egyedi, illetve többlet tényállási elemek feltárása, értékelése csak a konkrét perekben lehetséges.

a) Maga a deviza alapú kölcsönszerződés konstrukciója nem ütközik jogszabályba.

… az, hogy az árfolyamváltozás kockázata az adóst terhelte, nem tette magát a konstrukciót jogszabályba ütközővé.

A Kúria nagyszerűen megállapítja, hogy Jogegységi nyilatkozatban nem lehet kimondani, hogy érvényesek-e a szerződések, de az megállapítható, hogy a konstrukció (Ptk. 523.§ és 231.§) nem ütközik jogszabályba. Nem volt olyan törvényi feltétel, ami tiltotta volna e konstrukció létrehozását és a kockázat adósra telepítését. A bankok - ha minden (írott és íratlan) szabályt betartottak volna - képesek lettek volna érvényes szerződéseket létrehozni - de nem sikerült.

----

És jöjjön a lényeg!

Nézzük, hogyan fogalmazta meg a Kúria 2013 decemberében a 6/2013 PJE-ben, hogy e szerződések (nagy része) létre nem jött?

(Kérem, figyelmesen többször elolvasni, és értelmezni a fentebbiek alapján):

6/2013 PJE: III/2/a.

A perekben gyakori érvelés, hogy azért jogszabálysértőek a deviza alapú kölcsönszerződések, mert a kölcsön összege nem került tételesen, pontosan, összegszerűen meghatározásra. Deviza alapú kölcsönszerződéseknél két tipikus módja van a kölcsönösszeg meghatározásának.

Vannak olyan deviza alapú kölcsönszerződések, melyek a kölcsönt devizában határozzák meg és a szerződés egyéb rendelkezései nem hagynak kétséget afelől, hogy a devizát a szerződésben meghatározott időpontban, a szerződésben – tipikusan – a kölcsönt nyújtó pénzintézet vételi árfolyamán ... kell átszámítani forintra. Ezt az összeget folyósítja a pénzügyi intézmény. Az adósnak pedig a kölcsön adott devizának megfelelő összeget és annak járulékait kell visszafizetnie forintban, az aktuális eladási árfolyam figyelembe vételével (ha tehát 10.000 euró a kölcsön összege 10.000 eurónak és járulékainak megfelelő forint összeget). [Ilyen típusú szerződés szerencsére ritka. Általában a következő verziók íródtak.]

A másik szokásos meghatározási mód az, hogy a kölcsönt forintban határozzák meg, de a  szerződés egyéb rendelkezéseiből következően egyértelmű, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra, a szerződésben meghatározott időpontban az ott meghatározott pénzintézet deviza vételi árfolyama figyelembe vételével, és ezt az összeget, valamint annak járulékait kell az adósnak forintban visszafizetnie a mindenkor irányadó eladási árfolyamon számítva.

Egyik meghatározási mód sem sérti a Ptk. 523. §-ában írtakat. Nem szükséges ugyanis, hogy maga a kölcsönadott, folyósított összeg, illetve a törlesztések összege tételesen szerepeljenek a szerződésben, hanem az is elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva. Amennyiben a kölcsönadott deviza összeg, a folyósított forint összeg, illetve a visszafizetendő forintban meghatározott törlesztőrészletek egyértelműen kiszámíthatók a szerződés rendelkezései alapján, a deviza alapú kölcsönszerződés nem ütközik a Ptk. 523. § (1) bekezdésébe.

Nem maga a szerződéses konstrukció, hanem a konkrét megkötött fogyasztási kölcsönszerződés ütközik jogszabályba, ha nem felel meg a Hpt. 213. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti feltételeknek.

A Hpt. 213. § (1) bekezdése értelmében az a)-g) pontoknak nem megfelelő tartalmú szerződés semmis. E felsorolásban vannak olyan pontok, amelyek az egész szerződés érvénytelenségét eredményezhetik, például, ha a szerződés tárgya, a THM mértéke, illetve a törlesztőrészletek nagysága nincs a szerződésben rögzítve. Más pontok, így pl. a d) pont részleges érvénytelenséget eredményez, mivel a törvényi követelményeknek nem megfelelő tartalmú szerződéses rendelkezések a szerződés jól körülhatárolható részét érintik.

Hogy megértsük a Ptk 523.§ (ami FŐSZOLGÁLTATÁS leírása) és Hpt. 213. § ba ütközés közötti különbséget, nézzük meg a jogszabályokat:

Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

Hpt. 213. § (1)Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint

g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.

Vizsgáljuk meg részletesebben a Kúria nagyszerű iránymutatásait!

Ha a szerződés nem felel meg a Hpt. 213. § nak, akkor jogszabályba ütközik a szerződés, azaz semmis. (Pl nincs a szerződésben a folyósítási jutalék éves százalékos költsége. Igen, “kedves” bankok, tudom, ezt nem könnyű kiszámolni, de nem is lehetetlen. :) )

Ha a kölcsön devizaösszege benne van vagy kiszámítható “nem ütközik a Ptk. 523. § (1) bekezdésébe.” Fogalmazzunk meg másképp a Kúria iránymutatását! Amennyiben a kölcsönadott deviza összeg, a folyósított forint összeg, illetve a visszafizetendő forintban meghatározott törlesztőrészletek nincsennek a szerződésben, vagy egyértelműen nem számíthatók ki a szerződés rendelkezései alapján, a deviza alapú kölcsönszerződés a Ptk. 523. § (1) bekezdésébe ütközik. Itt nem úgy fogalmazott a Kúria, hogy jogszabályba ütközik, vagy érvénytelen. A Ptk. 523. § határozza meg a kölcsön főszolgáltatási elemeit. (kölcsön összege és a visszafizetendő törlesztők.) Ezek ugyanazok a pontok, (a THM - mely az összes költséget tartalmazza - mértékével kiegészülve) amelyek “egész szerződés érvénytelenségét eredményezhetik”. Vajon miért választotta szét a Kúria azt, hogy “kicsit semmis” illetve “nagyon semmis”? A “kicsit semmis”, az javítható, mert ezek tisztességtelenségi pontok is, amit ki kell emelni a szerződésből. A “nagyon semmis” pedig azok a pontok, amelyek a “szerződés létre nem jöttét” állapítják meg.

A Régi Ptk.  205. § (2) szerint: A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

A Ptk kommentár alapján: “Az egyező akaratnyilvánítás csak akkor hoz létre szerződést, ha kiterjed a kívánt ügylet lényeges kérdéseire. Azt, hogy mit kell lényeges elemnek tekinteni, részben maga a jogszabály, részben pedig a felek határozzák meg. Nyilvánvalóan a lényeges pontok közé kell sorolni minden esetben a szerződéshez fűződő érdeket megtestesítő leglényegesebb elemet, a nyújtott, illetve elvárt szolgáltatás meghatározását. … Ha a felek között a szerződés bármely - a törvényben elvárt lényeges elemet meghaladó - kikötése tekintetében vita van, ezt a pontot okszerűen lényegesnek lehet minősíteni.”

Főszolgáltatás részei: szolgáltatás, ellenszolgáltatás.

Adásvétel esetén (Ptk.365.§(1)): mit adunk el (annak milyen egyedi azonosítói vannak) és mennyiért. Ha egy Bp. belvárosi 50m2 es lakást eladunk 3Ft-ért, az semmis, mert ugyan megállapodtunk, de a feltűnő értékaránytalanság miatt a törvény (régi Ptk. 201.§(2); 202.§) megtámadhatónak, jogszabályba ütközőnek, semmisnek mondja ki. Ha azonban nem állapodunk meg a vételárban, akkor a megállapodás az létre sem jött, mint a lentebb kifejtésre kerülő BH2003.409. és BH2004.142. I. jogesetekből látszik.

Kölcsön esetén a főszolgáltatást a Ptk 523. § írja le. Mennyi a kölcsönadott tőke, és milyen törlesztőrészletekkel kell visszafizetni.

A bírósági gyakorlat és a jogirodalom hosszú évtizedek óta töretlen abban a kérdésben, hogy mi tekinthető a szerződés lényeges elemeinek.

Szerződések joga (KJK, 1993., szerk.: Petrik Ferenc), c. legfelsőbb bírósági bírák által készített mű 54. o. első bek.:

„Lényeges továbbá minden olyan kérdés, amelyet a Ptk-nak az egyes szerződésekre vonatkozó része főkötelezettségként határoz meg. (Pl. kölcsönszerződésnél az összeg és a visszafizetés meghatározása; szolgáltató kölcsönnél a kamat.)” szerző: Köles Tibor

Ennek alátámasztására az alábbi jogeseteket hozom (melyet szintén a Legfelsőbb taláros testület hozott.)

BH2004.142. I. A szerződés valamely lényeges tartalmi elemében való megállapodás hiánya a szerződés létre nem jöttének, és nem semmisségének megállapítására ad alapot [Ptk. 200. § (2) bek., 205. § (1) és (2) bek., 240. § (2) bek.].

BH 2015.8.222 .." Ha jogszabály vagy megállapodás a szerződés megkötéséhez írásbeli alakot rendel, akkor legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. Lényeges tartalom ebből a szempontból az, amit jogszabály annak tekint. "

BH1998.443. I. A kölcsönszerződés is a felek akaratnyilvánításával és nem a kölcsönösszeg átadásával jön létre

II. A kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása. Ennek hiányában a kölcsönszerződés létrejötte nem állapítható meg [Ptk. 523. § (1) bek.].

BH2003.409. A valódi vételár feltüntetésének hiánya az adásvételi szerződést nem teszi érvénytelenné. A szerződés létrejöttéhez azonban szükséges a feleknek a vételár tárgyában való megállapodása. Ennek hiányában a szerződés nem érvénytelen, hanem létre sem jöttnek minősül. [Ptk. 205. § (2) bek.].

([A főszolgáltatás részét képezi a szolgáltatás és ellenszolgáltatás. Ami adásvételnél a vételár az a kölcsönszerződés esetében  a törlesztőrészletek nagysága.])

A következő egy nem régi jogeset. A Kúria itt nem mondja ki, hogy létre sem jött, (hiszen ha a Hpt.re hivatkozunk akkor az csak “javíthatatlanul semmis”,) csak azt mondja, hogy fel kell tüntetni a törlesztőt a szerződésben. (és nem utólag kell megküldeni.)

BH2015.1.32„A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésben fel kell tüntetni a törlesztő részletek számát, összegét is. Ennek teljesítéséhez nem elegendő, ha a pénzintézet a megkötött szerződés alapján történt folyósítást követően levélben közli ezeket az adatokat az adóssal [1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bek. e) pontja, 2. sz. melléklet III.5. és 13. pontja].”

BH1989.112. Az egyik fél által lényegesnek minősített feltételben való megegyezés hiánya kizárja a szerződés létrejöttét.

BH 2013.3.64 A bíróságnak először azt kell vizsgálnia, hogy a szerződés létrejött-e, volt-e feleknek szerződési akarata, ezt követően vizsgálandók a semmisségi, illetve megtámadási okok [Ptk. 205. §, 234. §, 236. §, Inytv. 62. § (1) bek. a) pontja, 63. §].

Mindezt alátámasztja a Kúria 2015. december 02-i sajtótájékoztatója is:

http://www.lb.hu/hu/sajto/tajekoztato-pfvi211562015-szamu-ugyben-deviza-alapu-kolcsontartozasra-indulo-kozvetlen

“A felülvizsgálati eljárásban a Kúria rámutatott: deviza alapú kölcsön esetén a szerződő felek devizában határozzák meg a tartozás összegét, a kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg forint. A perbeli esetben azonban mindez nem valósult meg, mert a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani. Ebből adódott az is, hogy a kölcsönszerződés a törlesztőrészletek összegét sem tartalmazta és azok a szerződésből nem is voltak kiszámíthatóak. Mindezek miatt indokolt volt a deviza alapú kölcsöntartozásra indult végrehajtás megszüntetése volt indokolt, hiszen a kölcsönszerződés a végrehajtási záradéktól eltérően nem devizában meghatározott kölcsönösszeget tartalmazott.”

A bank szerinti kölcsönösszeg - amely a szerződésből nem számítható ki - csak a folyósítási értesítőben szerepel, amely nem vált a szerződés részévé. Kölcsönösszeg nélkül - a BH1998.443.II. szerint -  szerződés létre nem jött. (Minden bizonnyal e, a Kúria elé kerülő ügyben sem “létre nem jött szerződésre” hivatkoztak, hanem semmisségre, érvénytelenségre a Hpt. 213. § alapján. Mivel a Kúria következetes, de kötve van a kereseti kérelemhez így nem írta le, hogy az érintett “szerződés” valójában létre sem jött, de azt sem, hogy csupán semmis lenne.)

*****

Figyeljük meg, mit írt le dr.  Osztovits András, Kúria Polgári Kollégiumának bírája

“A lényeges tartalmi elemek szerepe A Ptk. 205. § (2) bekezdése értelmében a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Tartalmilag tehát a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatoknak legalább az adott szerződés lényeges tartalmi elemeit kell magukban foglalniuk. Ennek hiányában a szerződés nem jön létre. Lényeges tartalmi elem egyrészt, amit jogszabály alapján annak kell tekinteni, másrészt pedig az, amit bármelyik fél lényegesnek minősít. Ez utóbbi akkor akkor állapítható meg elsősorban, ha bármelyik fél kijelenti, hogy az adott feltétel nélkül nem köti meg a szerződést. Hogy mi minősül lényeges tartalmi elemnek azt minden szerződés esetében egyedileg kell vizsgálni. Egységes meghatározás erre nem adható. Mindenesetre a felek személyének és a szerződés tárgyának, vagyis a szolgáltatásnak és az ezért járó ellenszolgáltatásnak – feltéve, hogy nem ingyenes szerződésről van szó – a meghatározását valamennyi szerződés esetében lényeges tartalmi elemnek lehet tekinteni. … A szerződés létrejöttének a vizsgálata azért kiemelkedően fontos, mert az érvénytelenség és a szerződésszegés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha a szerződés létrejött. A bíró tehát először mindig azt vizsgálja, hogy az elé kerülő szerződéses jogvitában vane a felek között egyáltalán szerződés. Ha ez megállapítható, akkor kerülhet sor a következő lépésre, az érvénytelenség vizsgálatára. Ha a szerződés érvényes, akkor vizsgálható azt kell megvizsgálni, hogy hatályos-e ez a szerződés. Ha ez is megállapítható, akkor a bíró azt vizsgálja, hogy nem szűnt-e meg, illetve nem módosult-e a szerződés. Ha egyik sem állapítható meg, akkor kezdhet csak el foglalkozni a szerződésszegés kérdésével. ...

Polgári jogi értelemben a szerződés egy formai alaki és egy tartalmi kritériumot foglal magában. Bármelyik feltétel hiánya esetén a szerződés nem jön létre. Ha ennek ellenére a felek között vagyonmozgásokra került sor, azt a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint lehet visszakövetelni. Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha a felek azért teljesítettek egymásnak, mert úgy gondolták, hogy van köztük szerződés, utóbb a bíróság azonban a szerződés létre nem jött voltát állapította meg.” - Kommentár a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.törvényhez. 376.-387. oldal. szerkesztette: dr. Osztovits András

Térjünk vissza a 6/2013 PJE-re és értelmezzük újra a KÚRIA iránymutatását! :) []-ben helyeztem el a kommentjeimet, mellyel érthetővé válik a Kúria nagyszerű nyilatkozata.

Devizakölcsön az, ahol a pénztartozás kirovó pénzneme nem forint. [OK. Valamilyen külföldi pénzben van nyilvántartva.] Jogszabályi tilalom hiányában a felek szabadon határozhatják meg a kirovó pénznemet (szabad számolás elve). A deviza alapú kölcsön is devizakölcsön, mivel a tartozás devizában van meghatározva, [és ha nincs meghatározva devizában a tartozás, akkor ugye a fentebbiek alapján, se devizában sem kölcsönként nem jött létre a “szerződés”...] ugyanakkor a hitelező a kölcsönt forintban köteles folyósítani, [a hitelező utalt valami pénzt, de az nem kölcsön, hanem inkább jogcím nélküli pénz, amit jogalap nélküli gazdagodás címszóval lehet visszakövetelni, az pedig jóhiszeműség esetén visszakövetelésig kamatmentes...] az adós pedig forintban köteles törleszteni, tehát mind a hitelező, mind az adós a devizában kirótt pénztartozását forintban rója le. Ez a megoldás tekintendő a Ptk. 231. § (1) bekezdésében tételesen is rögzített főszabálynak, melytől a felek a diszpozitivitás elvéből fakadóan szabadon eltérhetnek, az eltérés lehetőségére e körben a Ptk. 231. § (1) bekezdése kifejezetten utal is. [Tehát olyan devizakölcsön esetében amiben a bank és az ügyfél meghatározzák, hogy mindketten forintban teljesítik, az legális és érvényes. (Erre írta a Kúria, hogy a konstrukció nem ütközik jogszabályba.) “Csupán” az a feltétele, hogy devizában kell meghatározni a szerződésben a törlesztőket és a kölcsöntőkét, (de minimum kiszámolhatónak kell lenni a Forintban értelmezett finanszírozási igényből, egy konkrét bank nem ismeretlen távoli jövőbe mutató, - tehát múltba, vagy jelenbe, azaz szerződés napjára, vagy korábbra  mutató - árfolyamára való hivatkozással.) ] Nincs akadálya ezért annak, hogy a felek úgy állapodjanak meg, miszerint mindkét fél a kötelezettségének a kirovó pénznemben (effektivitási kikötés) köteles eleget tenni, tehát mind a folyósításra, mind a törlesztésre a kirovó pénznemben kerül sor. [effektivitási kikötés az a normál devizakölcsön] Ebből következően a devizakölcsönnek két fajtája létezik: az effektivitási kikötéssel el nem látott kölcsön (deviza alapú kölcsön) és az effektivitási kikötéssel ellátott deviza kölcsön. Az előbbi a felek eltérő megállapodásának hiányában érvényesülő főszabály, az utóbbi pedig a felek kifejezett megállapodása esetén érvényesülő kivétel. [tehát főszabály szerint a devizakölcsönt forintban teljesíti mindenki, de ehhez kellene az, hogy a kölcsönadott deviza pontosan meg legyen határozva, de legalább kiszámolható legyen.]

A deviza alapú kölcsön lényege, hogy az adós tartozása devizában keletkezik, [ide beszúrnám a BH1998.443. I. A kölcsönszerződés is a felek akaratnyilvánításával és nem a kölcsönösszeg átadásával jön létre II. A kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása. Ennek hiányában a kölcsönszerződés létrejötte nem állapítható meg] a kölcsön folyósítására és a törlesztésére pedig forintban kerül sor. [igen, persze a Ptk. 231. § alapján, de csak akkor, ha van devizakölcsön szerződésünk… Ja! hogy szerződés létrejötte sem állapítható meg??? :) ] A tartozás devizában van megállapítva, [HOL??? ugyan láttam már olyan szerződést, de az elenyésző...] az adós forintban teljesítendő fizetési kötelezettsége ezért a forint erősödésétől, gyengülésétől függ. A devizában meghatározott kölcsönért az adósnak a forint gyengülése esetén többet kell visszafizetnie, terhei növekednek, míg erősödése esetén kevesebbet, terhei csökkennek. [“Az adós forintban teljesítendő fizetési kötelezettsége” csak ÉRVÉNYES és HATÁLYOS szerződés alapján létezik, de az alapján tényleg létezne...]

Abból, hogy a Ptk. 231. §-a kifejezetten lehetővé teszi, hogy a kirovó és a lerovó pénznem eltérjen, szükségszerűen következik az is, hogy a Ptk. általában érvényesnek ismeri el az ilyen megállapodásokat. [Itt a válasz: “általában” érvényesek az ilyen önként vállalt szerződések, hogy egyik, vagy másik pénznemben kell teljesíteni. SENKI, még a KÚRIA SEM mondta ki, hogy a deviza alapú szerződések mind egy szálig érvényes lenne. Erre remek példák a fentebb említett jogesetek.]

“Ez azt jelenti, hogy a felek a pénztartozást úgy határozzák meg, hogy az adós az esedékességkor annyit fog forintban fizetni (leróni), amennyi megegyezik a szerződésben tipikusan svájci frankban, euróban, jenben kirótt pénztartozással.”

[Pont ezt mondom, a pénztartozás (a legtöbb esetben) nincs meghatározva kirovó pénznemben. Akkor mennyit is kell leróni?]

“A kirovó és a lerovó pénznem lényegéből következik, hogy téves az az álláspont, amely szerint a törlesztés pontos összege nem határozható meg a szerződéskötés időpontjában. [Hahóóó, ez a bankoknak szól, akik így védekeztek sokáig, hogy azért nincs bennne a pontos deviza törlesztőrészlet, mert az nem tudták kiszámítani!] A deviza alapú kölcsöntartozás éppolyan egyértelműen meghatározott, mint az effektivitási kikötéssel ellátott devizakölcsön. [Azaz a normál devizakölcsön.] Az adós tartozása mindkét esetben a szerződéskötés időpontjában egyértelműen rögzül: az a kirovó pénznemben meghatározott összeg. [Bizony bizony mondom Néktek, a legtöbb szerződésben nincs meghatározva mennyi a deviza tartozás! Így nincs devizakölcsön, így nincs deviza alapú kölcsön sem.] A kirovó és a lerovó pénznem eltéréséből szükségszerűen fakad, hogy a szerződéskötés időpontjában nem lehet megmondani, hogy a lerovás (szerződéskötéskor nem is szükségszerűen ismert) pénzneméből [bármilyen pénznemben törleszthető] mennyit kell adni ahhoz, hogy az adós teljesítsen. Ez azonban a kirótt tartozás egyértelmű meghatározottságát nem érinti.” [Igen. A SZERZŐDÉSBEN meg kell tudni határozni PONTOSAN, hogy Devizában mennyit kell törleszteni. Ehhez a kölcsönadott devizaösszeg, (amit a bank forintban teljesített a Ptk. 231. § alapján,) szerződésben való rögzítése szükséges. Persze, a bank a legtöbb esetben csak az első néhány hónapra írta le (hibásan) hogy mennyit kell törlesztenie az ügyfélnek, (különösen akciós kamatú és/vagy megtakarítással kombinált esetekben,) így a fő ellenszolgáltatás nincs meghatározva. Ha van is benne valamilyen törlesztőösszeg, az HIBÁS!!! A bankok nem voltak képesek leírni kétszer ugyanazt a devizában kiszámolt törlesztőrészletet a szerződésben és a folyósítási értesítőben. Ha nincs meghatározva lényeges feltétel, azaz az ellenszolgáltatás, lehet-e  létrejött megállapodásról, létrejött szerződésről beszélni??? De figyelem!

Ha a törlesztőrészlet nincs benne + Hpt. 213.§ = Semmis!

Ha a törlesztőrészlet nincs benne + Ptk. 523.§ = Létre nem jött!]

***

“A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető.” 2/2012. PK vélemény:"... a létre nem jött szerződési tartalom érvénytelen sem lehet." [Csak akkor lehet a “szerződésnek látszó tárgy” emiatt Létre Nem Jött, ha az árfolyamkockázat a főszolgáltatás része. Vajon az-e. Erre a 2/2014PJE adja meg a választ.]

2/2014 PJE: “Az Európai Unió Bírósága a C-26/13. számú ügyben hozott ítéletében akként foglalt állást, hogy a „szerződés elsődleges tárgyát” vagyis a „főszolgáltatást” megállapító szerződési feltételeknek azok tekintendők, amelyek a szerződést jellemző szolgáltatást határozzák meg. A 6/2013. PJE határozat 1. pontja szerint a deviza alapú kölcsönszerződések jellegadó sajátossága többek között az, hogy e szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forint kölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. Önmagában azonban az, hogy az árfolyamkockázat viselésének szabályai a főszolgáltatás körébe tartoznak, nem zárják ki ezen szerződési rendelkezések tisztességtelenségének vizsgálatát, abban az esetben, ha e rendelkezések nem világosak, nem érthetőek – figyelemmel a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásokra is. … Amennyiben azonban az árfolyamkockázat korlátlan  viselésének szerződési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhető, illetve érthető, fennállnak a szerződés tisztességtelensége megállapításának a feltételei. … Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.” [A Kúria nem osztogatja csak úgy a “teljes érvénytelenség”-et, ami az értelmezésében “javíthatatlan”. Ha a főszolgáltatás részét képező árfolyamkockázat tisztességtelen, akkor emeljük ki az egész “szerződésből”. Mi marad? Semmi. Üres papír.]

“A nem megfelelő tájékoztatás tényét és azt, hogy ennek következtében a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése számára nem volt világos és érthető, a fogyasztónak kell bizonyítania.” [2014. december 18. után a C-449/13. sz. ügyben hozott ítélet miatt a banknak kell bizonyítania. De egyébként is, tele van a Net olyan banki nyilatkozatokkal, hogy nem tudták, hogy emelkedni fog az árfolyam, akkor hogyan tudták volna felhívni a figyelmet? Meg sem vizsgálták sem a jövedelmet sem az ingatlanfedezetet árfolyamkockázatra… Mit mondott a bank? az árfolyam ingadozni fog 5-10% max 15%-mértékben? Erre volt, mint lényeges körülményekben való megállapodás. De legalább is az ügyfél erre gondolt. Az, hogy a bank gondolhatott arra, hogy jelentősen megemelkedik az árfolyam? Akkor bizony disszenzus volt nem konszenzus... Azt a lényeges körülményt elmondta-e a bank, hogy a deviza alapú hitelek folyósítása erősíti a Forint árfolyamát, a törlesztés pedig gyengíti az árfolyamot, különösen akkor, ha megáll a deviza alapú hitelek folyósítása, és ezzel olyan “piramisjátékot” épít a bankrendszer ami csak addig tartható fennt, amíg van új belépő? Lényeges dologban nem állapodtunk meg? Jogos, hogy emiatt is létre nem jött a megállapodás??? ]

*****

“Nemlétező ügylet, mint olyan, valóban nincsen (éppen ez a lényege); arról van szó, hogy bizonyos esetekben a jogalanyok aktusának hiányossága olyan fokot ér el, hogy nem beszélhetünk még érvénytelen jogügyletről sem. Ezért valójában — helyesen — nem is nemlétező szerződésről, hanem nemlétező szerződéshez (ill. a szerződés nemlétezéséhez) vezető cselekményről van szó, ...”

http://jesz.ajk.elte.hu/siklosi24.html

A Kúria 6/2013 PJE iránymutatása így is hangozhatna, ugyanazt jelentené: A deviza alapú kölcsönök esetén, ha a szerződésben nincs benne a kölcsönadott deviza összeg, a folyósított forint összeg, a folyósítás dátuma, a visszafizetendő törlesztőrészletek, a kamat pontos értéke, a THM, és az első kettő a szerződés rendelkezései alapján egyértelműen ki sem számolható, az a Ptk 523. § ba ütközik, s ha hiányzik  a kockázatfeltáró nyilatkozat, vagy a banktól való tájékoztatás alapján a fogyasztó joggal gondolhatta azt, hogy az árfolyamkockázat nem jelentős, vagy csak korlátozottan érinti, vagy a kockázatfeltárás nem terjed ki arra, hogy a forintban kifejezett tőketartozás is növekedhet, ezért ezekben az esetekben a szerződés érvénytelensége nem állapítható meg, mert az létre sem jöttnek minősül, hiszen a fentiek a “deviza alapú hitel”, (külföldi deviza nyilvántartású, de mindkét fél számára Forintban teljesítendő,) típusú szerződés elsődleges tárgyához, azaz a főszolgáltatáshoz tartoznak.

Készítette: Papp Péter

Facebook: https://www.facebook.com/peter.papp31

A dokumentum - forrásmegjelöléssel - szabadon másolható.

E dokumentum elérhetősége:

https://docs.google.com/document/d/1Z1BXUowyqqyLuHjvRlA8_j5Mo3h25uhK3XxWUx3bFpc

Magamról: 2011 ben kezdtem el a “deviza alapú hitelszerződésekkel” foglalkozni, a saját érintettségem miatt. Több, sokak számára oktató jellegű írást készítettem, előadásokat tartottam, személyes segítséget nyújtottam, s van több bírósági ítélet is már, amiben “aktívan” közreműködtem. :) Több ezer órát szántam Életemből a devizahitelezés megoldására, másodállás és pénzkeresés helyett, - sokáig a Facebook lett a családom - de 2015 nyarától nem vagyok aktív tagja a Facebooknak, mert aktívan dolgozom a családalapításon, :) ám a probléma megnyugtató megoldásáig - mint látjátok - dolgozok az ügyön.

Ha úgy gondolod, hogy ezzel és korábbi írásaimmal számodra hasznos, megnyugtató információkat szolgáltattam, hogy jogszerű keretek között kedvező elszámolást lehessen kiharcolni, Kérlek, támogass engem - anyagi lehetőségedhez mérten - családalapítási törekvésemben annyival, amennyit megértek számodra az információk, de legalább amennyit megengedhetsz magadnak, azaz egyenlőre pár ezer forintnyi összeggel.

számlaszám: 12100011-17796486

bank: Gránit Bank.

A tulajdonos: Papp Péter

További érdekességek, dokumentum gyűjtemények: https://drive.google.com/drive/folders/0B_0OyNuI6NzEUjFzTXlXM1BveTA

*******

Felhasznált irodalom:

http://lb.hu/hu/joghat/62013-szamu-pje-hatarozat

http://lb.hu/hu/joghat/22014-szamu-pje-hatarozat

Ptk Kommentár: https://drive.google.com/open?id=0B_0OyNuI6NzEajA0RVNRdU1uQzA

 

 

 

 

 

 

Kettős árfolyam alkalmazásának problematikája:

A törlesztőrészlet (megdönthetetlenül) tisztességtelen elemet - árfolyamrést - tartalmaz, ezért a törlesztőrészlet nem válhat a szerződés részévé, ezért a szerződés létre sem jött.

A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazása (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen.  (2/2014 PJE 3. pont, 2014. évi XL. törvény 3.§, stb.)

A szerződésnek látszó tárgyból megállapítható, hogy a “lerovó pénznemből” (6.765.000Ft) a “banki vételi árfolyamon“ kell kiszámolni a kirovó pénznembeli kölcsön összegét, míg a törlesztőrészlet számolásakor a “banki eladási árfolyamot“ kell alkalmazni. Amint a Tisztelt Kúria többször kifejtette, a kettős árfolyam (árfolyamrés) alkalmazása tisztességtelen. Ezáltal a törlesztőrészletben van tisztességtelen elem. Mivel, nincs kicsit tisztességtelen költség, (mint ahogy nincs kicsit vemhes kanca sem,) így egy összeg vagy tisztességtelen, vagy nem, ezért a törlesztőrészlet megállapítása tisztességtelen, így az a 93/13/EGK 6. cikkely (1) alapján nem jelent kötelezettséget a fogyasztó számára. Ha a törlesztőrészlet nem jelent kötelezettséget a fogyasztónak, akkor az nincs benne a szerződésben. Dr. Wellmann György szavaival élve:  "Az ellenszolgáltatásban való megállapodás mindig lényeges kérdés, anélkül a szerződés nem jön létre." Ez a véleménye dr.  Osztovits Andrásnak is: “a szerződés tárgyának, vagyis a szolgáltatásnak és az ezért járó ellenszolgáltatásnak – feltéve, hogy nem ingyenes szerződésről van szó – a meghatározását valamennyi szerződés esetében lényeges tartalmi elemnek lehet tekinteni. “ Ugyanezt állapította meg a Kecskeméti Törvényszék 1.Gf.21.019/2016/4 szám alatti ítéletének 7. oldal közepén lévő indoklás szerint: “A kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a havi törlesztőrészlet meghatározása is a kölcsön összegszerű meghatározása mellett, mely vonatkozásában az adóst visszafizetési kötelezettség terheli. A kölcsönszerződés lényeges tartalmi elemeinek hiányában a kölcsönszerződés létrejötte a törvényszék álláspontja szerint nem volt megállapítható.”

93/13/EGK 6. cikk (1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

Az irányelv megfogalmazása alkalmazható erre az esetre is: Ha a tisztességtelen feltételek kihagyásával a szerződés nem teljesíthető, a szerződés megdől.

A dokumentumok aláírása (2005.04.07) és a folyósítás (2005.04.13) közötti árfolyamok:

Természetesen, ki kell hagyni a “szerződésből” a tisztességtelen részt, ám az alábbi feltételek teljesítésével:

• A C-618/10 számú ügyből következik, hogy a szerződésbe a Nemzeti Bíróság nem írhat bele, nem egészítheti ki, kivéve ha

• Létezik olyan nemzeti diszpozitív jog, amely rendelkezésével való helyettesítése révén az e feltétel érvénytelenségének orvoslása megvalósítható. (C-26/13)

• A Ptk. 241. § (valamint minden írott és íratlan szabály) alapján a bírósági szerződésmódosítás ELŐTT a szerződésnek létre kell jönni (megállapodni minden lényeges feltételben, mint például szolgáltatás és ellenszolgáltatás nagysága.)

• A DH törvények csak jóval a dokumentumok keletkezése után íródtak, ameddig a szerződésnek létre kell jönnie, különben a DH törvények ex tunc nem vonatkoznak a per tárgyára.

Szerződésmódosítás bírósági úton

Ptk.241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

Ptk.231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

Mivel a pénzintézet részéről való diktátumban szerepel az árfolyamrés, - ami tisztességtelen - emiatt a törlesztőrészlet is tisztességtelen, így annak kihagyásával a szerződés megdől. Ha feltételezzük, hogy utólagosan a bíróságnak lehetősége lenne belenyúlni egy létre nem jött szerződésbe, csakis a Ptk. 231.§(2)  alapján tehetné meg, ami a már (banki vételi árfolyammal - 158,20 Ft/CHF) meghatározott devizatartozásból az MNB árfolyam (158,84Ft/CHF) segítségével számolná ki a törlesztőrészletet. Mint látható, ismételten van különnemű árfolyam, ami tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható, így ismét nem jelent kötelezettséget az árfolyam réssel - azaz folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazásával - számolt törlesztőrészlet.

Ha banki vételi árfolyamot helyettesítenénk be a törlesztőrészlet számításához, - amire nincsen semmiféle megállapodás és törvényi háttér, - akkor elméletileg nincs árfolyamrés, ám, mind a két átszámításnál nem hivatalos, hanem a bank által alkalmazott árfolyam kerülne alkalmazásra, ami az 1999/18 k.r. 1/a)§ alapján tisztességtelen, és szintén tisztességtelen a BDT2017. 3629. ből levezetve, mert a bank saját maga által meghatározott árfolyamát, könyveit alkalmazza.

BDT2017.3629. I. Az a fogyasztói kölcsönszerződésbe foglalt kikötés, amely szerint az adós a szerződéskötéskor előre elismeri, hogy a jövőben bármikor fennálló [“keletkező”] tartozása a kölcsönadó saját üzleti könyvei, illetve nyilvántartása alapján megállapítható összeggel azonos, tisztességtelen szerződési feltétel, így az semmis. Az erre irányuló szerződési feltétel - mint a szerződéskötéskor a kölcsön folyósítása előtt megtett tartozáselismerés - mind a bizonyítási teher, mind a felmondás jogszerűségének vitathatósága szempontjából a fogyasztót indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza.

II. A fogyasztó kárára mutatkozó jelenetős egyenlőtlenséget a pénzügyi intézmény az általa megfogalmazott általános szerződési feltétellel akkor idézi elő a jóhiszeműség követelményével ellentétesen, ha a sérelmes kikötést az átlagos, észszerűen eljáró fogyasztó egyedi tárgyalás esetén nyilvánvalóan nem fogadta volna el.

Tisztességes átszámításhoz a dokumentumok aláírásakkor alkalmazott MNB árfolyam lenne alkalmas (158,89Ft/CHF), ugyanis így a dokumentum aláírásakkor ismert lett volna a kirótt tartozás CHF-ben, (amit a Ptk. 523.§ és a 6/2013PJE is megkövetel) és a törlesztőrészletek is - ez alapján - tisztességesen meghatározhatóak a SZERZŐDÉSBŐL (amit a Ptk. 231.§, 523.§ és a 6/2013PJE is megkövetel). Ráadásul, a dokumentumok aláírásánál lévő MNB árfolyam folyósításig romlott, így emiatt több kirótt tartozás lett meghatározva, ami tisztességtelen, tehát ha feltételezzük, hogy valahogy a DH törvények által a folyósításkori MNB árfolyam kerülne bele a szerződésbe, az is tisztességtelen, így nem jelent kötelezettséget a felperes, fogyasztó számára.

A fentek miatt a tisztességes (kettős árfolyamhatásoktól mentes, szerződéskötéskor tudott) törlesztőrészlet nem meghatározható, emiatt a “szerződés” nem jött létre.

Amennyiben a Tisztelt Bíróság nem osztja, vagy bizonytalan a felperesi véleménnyel kapcsolatban, miszerint amiatt sincs benne a törlesztőrészlet a “szerződésben”, mert az kettős árfolyam alkalmazásával került kiszámításra, akkor kérjen a Curiától előzetes döntéshozatali eljárást az alábbi kérdésekben:

****

1. Ha egy fogyasztó és szolgáltató között kötni kívánt, fogyasztói szerződésbeli ellenszolgáltatás, - mely tisztességes és tisztességtelen elemből is áll, - csak és kizárólag úgy határozható meg, hogy a tisztességtelen költségelemmel együtt, attól sehogyan el nem választhatóan, nem különszedhetően számolható csak ki, akkor az ellenszolgáltatásban található tisztességtelenség miatt úgy kell-e értelmezni, a 93/13/EGK rendelet 6.cikk (1) -et, hogy ha a szerződés a tisztességtelen feltételek teljes kihagyásával nem teljesíthető, a szerződés nem köti a feleket nem terheli a fogyasztót, így az nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve és ezáltal a szerződés megdől. (Jelen per tárgyát képező ügyletben szereplő kölcsönösszeg nemzeti devizában (HUF) meghatározott összegét a bank vételi árfolyamán számítja át CHF-ben meghatározott összeggé, majd türelmi idővel, vagy annuitás módszerével meghatározott CHF törlesztőt a bank eladási árfolyamán számítja át valóban megfizetendő HUF összeggé. A kettős árfolyam alkalmazása - a Magyar Kúria szerint is - megdönthetetlenül tisztességtelen, így nem számítható ki a megfizetendő törlesztőrészlet tisztességtelen elem nélkül.)

2. Amennyiben a szerződés az 1. pont miatt nem jönne létre, összeegyeztethető-e az európai szintű fogyasztó védelemmel az, hogy a bíróság bírói szerződésmódosítással ex tunc módosítaná a feltételeket, de de hatályos törvények alapján maradna benne tisztességtelen elem? (A dokumentumok aláírásakkor létezett olyan nemzeti törvény (Ptk. 231. § (2)) amely alapján az idegen devizában meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani. Ez az ár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyama, míg a külföldi tartozás a banki vételi árfolymon lett meghatározva, de összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazása tisztességtelen.)

3. Amennyiben a szerződés az 1. pont miatt megdőlne, azaz nem jönne létre a szerződés, összeegyeztethető-e az európai szintű fogyasztó védelemmel az, hogy a dokumentumok aláírása után sok-sok évvel később a nemzeti törvényhozás által alkotott törvény hatályos legyen e jogesetekre, csakis azért, hogy a helyesnek vélt átszámítási árfolyamot belehelyezzék a dokumentumba, hogy a szerződés utólag, de ex tunc létrejöjjön, amivel a fogyasztóval szerződő félnek kedvezzen.

************

A fogyasztóvédelmi hiányosságokat, tisztességtelen feltételeket utólag módosítani egy szerződésben még akkor sem lehet, ha ezt egy későbbi jogszabályváltozás megengedné. Ezt támasztja alá a C-618/10 69. pontja, a BH1998.226 is a felmondott szerződések esetén, ám létre nem jött szerződést nem lehet módosítani, erre utalnak a 6/2013PJE ben meghatározott pontok, mely javíthatatlan hiányosságot eredményez, ha hiányzik a szerződés tárgya vagy a törlesztőrészletek nagysága. A DH törvények Ezt ugyan megpróbálják utólag pótolni, de ez csak létrejött szerződések esetén lehetséges. A szerződés pedig akkor jöhet létre, ha a felek mindenben megállapodtak, vagy utólag mindkét fél elismeri mint szerződés. Jelen esetben egyik eset sem áll fennt. Felperes nem ismeri el létrejött szerződésként a per tárgyát.

C-618/10

69 Márpedig e kontextusban meg kell állapítani, hogy – amint arra a főtanácsnok az indítványának a 86– 88. pontjában szintén rámutatott – ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy az ilyen szerződésekben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, e lehetőség sérthetné a 93/13 irányelv 7. cikke által elérni kívánt hosszú távú célt. E lehetőség ugyanis hozzájárulna annak a visszatartó erőnek a megszüntetéséhez, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztók vonatkozásában való puszta és egyszerű alkalmazhatatlansága következtében (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Pohotovost’‑ügyben hozott végzés 41. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot), mivel az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák az említett feltételeket annak tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a nemzeti bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az említett eladók vagy szolgáltatók érdekei biztosítottak legyenek.

A  C-26/13 ügy 79. pontjában és hasonlóan fogalmaz egy másik esetben is a, C-154/15; C-307/15; C-308/15 számú egyesített ügyekben (2016.december 21. napjával kihirdetve) az Európai Bíróság ismét megerősítette a C-618/10. Banco Espanol ügyben hozott ítéletét, 57.pont): "Éppen ezért a nemzeti bíróság feladata az, hogy egész egyszerűen mellőzze a tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazását annak érdekében, hogy a fogyasztóval szemben ne váltson ki kötelező joghatásokat, de nem jogosult arra, hogy a feltétel tartalmát módosítsa." (Ha lehetséges is lenne, hogy a bíróság utólag a Ptk 231.§ alapján az MNB árfolyammal kiszámítsa a törlesztőrészletet, - Ft-ból devizára való átszámításra nincs mód - abban marad kettős árfolyam, ami köztudottan tisztességtelen, így a szerződés ebben az esetben is megdől.)

 

Készítette:  Papp Péter