Kúria nem akar

Tudni kell (NE hagyd magad megtéveszteni), hogy a "devizahitel", a sok okoskodó, hamis nyomravezető állításától eltérően:

 

1./ Nem devizában nyilvántartott kölcsönök, mert a „nyilvántartástól”, nem nőhet, és/vagy nem csökkenhet az adós tartozásának összege (futam ideje, törlesztőrészlet összege), ugyanis csak átszámításról (konvertálásról) van szó.

 

2./ Nem devizakölcsön, mert nem devizát bocsátottak az adós rendelkezésére, és nem is devizát kell visszafizetnie. Itt lenne árfolyamkockázat, mert az adós jövedelme forintban jelentkezik, de a fizetési kötelezettsége viszont devizában áll fenn. Az adós hatással lehet az árfolyamra, mert (1) vagy megveszi a devizát a jogosult banktól, (2) vagy olyan ismerőstől, aki rendelkezik azzal a devizával, amiben a fizetési kötelezettség fennáll, (3) vagy maga is abban az országban vállal munkát, aminek a nemzeti valutája megegyezik a fizetendő pénznemmel. (Az utóbbi esetben megszűnik az árfolyamkockázat, még devizakölcsönnél is)

 

3./ Nem Forex Trade, mert nincs deviza kereskedelem, adás-vétel, ugyanis az adósság, és a fizetni való törlesztés sem deviza, ami tulajdona lenne az adósnak, és nincs hatással az árfolyamra, sem a nyitó, sem a záró egyenlegnél. Míg a Forex Trade-nél a deviza tulajdonosa dönti el, hogy mikor, és hogyan értékesíti a tulajdonát képező devizát.

 

 

 

4./ Nem indexálás (értékkövetés), mert ott a szolgáltatás, és az ellenszolgáltatás hatással van egymásra. A devizában nyilvántartott kölcsönnél nincs sem szolgáltatás, sem ellenszolgáltatás. Indexálás biztosításnál van, ahol egy hosszabb időre kötött biztosítási összeget a forint értéktelenedése miatt megemelnek, de ezzel egy időben emelik az ellenszolgáltatást, a biztosítás díját is. Indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.

 

5. Nincs árfolyamkockázat, mert az csak akkor jelentkezik, ha a fizetendő deviza pénzneme nem azonos a rendszeres jövedelem pénznemével. Itt pedig a kézhez kapott kölcsön is, és a fizetendő adósság is, sőt a jövedelem pénzneme is egyaránt forint, de ennek ellenére kormányzati, Kúriai szinten hazudják (pl: 2/2014 PJE határozat, mely így hamis közokiratnak minősül) hogy árfolyamkockázat.

6./ NEM CFD(contracts for difference), mert a CFD nem más, mint a tőzsdézés modernebb engedély nélküli formája, amit több országban tilos, az EU-ban csak korlátozott. Itt a termék nem lesz a tulajdona, csak olyan, „mintha” a tulajdonába került volna. Elméleti kereskedés, kockázati elemeket tartalmaz, mivel a „tulajdonos” is hatással lehet az eszköz értékére, mint a tőzsdézésnél. „Devizahitelnél” esélye sincs az adósnak a nyereség-veszteség befolyásolására, míg a CFD-s befektetéseknél sok mindenre hatással lehet: (pozíció, a befektetés mértéke, saját magad kezelheti, diverzifikálhatja a portfóliót, Hedging „ellenkező irányba való pozíció nyitás” lehetőségével élhet) Lényeg, hogy nem szerencseelemeket, hanem csak kockázati elemeket tartalmaz. Magyar Nemzeti Bank https://www.mnb.hu/felugyelet/piacfelugyelet/befektetoi-figyelmeztetesek/termekekkel-kapcsolatos-tajekozodas/kockazatos-befektetesek oldalon, de    https://hitelesugyek.blog.hu/2019/10/16/szerzodes_a_kulonbsegre_cfd?fbclid=IwAR3Y6R7e1esQBp4isZUGRiMDtuqE3mFus87J2HB_HMdtdMzMEan9ZgFnu1Y

már a CFD-t is inkább szerencsejátéknek minősíti.

 

 

 

 

. http://ecopedia.hu/swap-ugylet

 

 

8./ Nem értékállandósági kikötés, mert ilyet pénzintézet nem köthet ki, ugyanis a Ptk. 231. § magánszemélyek, és gazdálkodó szervezetek közötti pénztartozással foglalkozik, és nem pénzintézetivel. Ezt az előírást támassza alá az is, hogy itt nem a havi bontásokban törlesztendő kölcsönről van szó, hanem a kölcsön egyösszegű felvételéről, vagy értékesítésből, szolgáltatás teljesítésből keletkezett adósságról és ugyanígy – meghatározott időben történő – egyösszegű visszafizetéséről. Ha ezt az életszerű dolgot kihagyjuk, akkoris a részlet fizetés időpontjában aktuális árfolyamnak megfelelően kellene törleszteni, de ez csak a tőkére vonatkozhat, mert a szolgáltatás díja, vagyis a kamat, csak magyar pénzben fizetendő, mint a költségek is.

A Kamat, mint a szolgáltatás, ellenszolgáltatása, vagyis a pénz használati díja, nem követelhető, és nem is számolható idegen pénznemben.

Különösen nem minősül értékkövetési kikötésnek a kölcsönszerződés tartalma akkor, ha a fogyasztói (élelmiszer, energia, lakás árakat, és a jövedelmeket figyelmen kívül hagyja. Sőt a bank a (2000.01-01-től-2008-ig) a "beetetési időszakban" a CHF árfolyamot tudatosan lenyomja.

 

ezzel szemben a törlesztés időszakára (148 Ft-ról, 319,8 Ft-ra) 216 %-kal megemeli?!

 

A törvény szerinti értékállandósági kikötés, akkor nem minősül devizaspekulációnak, ha a megfizetési kikötés ténylegesen más pénznemben realizálódik, mert ha átszámítást alkalmaznak a felek, az mindenképpen devizaspekulációnak minősül. Az már másodlagos, hogy az átváltási árfolyamot a jogosult határozza meg, mert az nem más, mint egyoldalú kamatemelés (csalás), vagy a jogosulttól, és a kötelezettől független véletlen esemény bekövetkezésétől, vagy kimenetelétől teszik függővé, mert az szerencsejátéknak a kimenetelre történő fogadása, (vagyis tiltott szerencsejáték szervezés)

A kommunista Legfelsőbb Bíróság 1950.03.13-án hozott 1. sz. Elvi Döntése szerint az Értékállandósági kikötés bírósági úton nem érvényesíthető, mert közérdeket sért, forint leértékelődéséhez vezett, és véletlenen múlik, mert az adós nem lehet hatással a deviza árfolyam alakulására.

9./ Jővőbeni eseménytől való függővé tételnek sem minősíthető: mert a CHF (svájci frank) forinthoz viszonyított eltérése nem függeszti fel a szerződést, de különösen nem bontja fel. Tehát nem tartozik a Ptk. 228. § (1-2.) bekezdés hatálya alá. A (3) bekezdésben rögzített jogellenesség viszont többszörösen bizonyított.

A Ptk. 321. § (2)-ben rögzített értékállandósági kikötés valójában számítási mechanizmusa megegyezik a Szjt. 28/A. §-ban rogzített szerencseelemeket tartalmazó fogadással, így valójában arany- illetve devizaárfolyamára fogadásról van szó az értékállandósági kikötésben, és ezt Magyarország legfőbb birói szervezetében, a Kúriában, azt a látszatot keltik, mintha nem értenék, pedig csak tömeggyilkosok!

 

 

 

Ezek, eddig, mind hazugságok, az igazság az, hogy:

 

 

 

1./ Valójában forint kölcsön, és kimenetelre történő fogadás egy szerződésen belül (az utóbbi devizában nyilvántartott kölcsönnek színlelt szerződés), ahol nem egy esemény bekövetkezésére (változik-e a CHF árfolyam, vagy sem), hanem egy felektől független, véletlen esemény bekövetkezésének hogyanjára, módjára (milyen irányban és milyen mértékben fog változni a CHF árfolyam) fogadtatták az adósokat. Mivel az árfolyamváltozás miatt bekövetkezett adóság változás ellenszolgáltatás nélkül történik, így az nem nyeresége a banknak, hanem nyereménye, és a CHF nem érték, nem pénz, nem fizető eszköz, hanem a változásnak, számokban megjelenített valószínűséget kifejező tétszorzó (odds). A havi fogadásoknál a tétek: 1./ az előző havi záró egyenleg (vagyis az aktuális adóság) 2./ az aktuális adósság kamattartalma, 3./ az aktuális befizetett törlesztő részlet. Ténylegesen a kölcsönt azért adta a bank az adós áldozatnak, hogy azzal a kölcsönösszeggel részt vegyen - a bank által szervezett - fogadásban, ami nem választható lehetősége volt az adós részéről, hanem feltétele volt a kölcsön rendelkezésre bocsátásának akként, hogy erről a fogadásról az adóst nem tájékoztatta a szerződéskötéskor és azóta sem, így logikailag az adós beleegyezésének hiányába(akarati hiány) a szerződés létre sem jöttnek minősül. De a rPtk. 204. §. (1) a./ pontja szerint az árfolyamkockázatnak hazudott követelés bírósági úton nem érvényesíthető. b./ pont szerint viszont maga a kölcsön sem, követelhető, vagyis a bíróságnak a bank követelését idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania a Pp. 130. § (1) f. pontja alapján, illetve a közjegyzőnek a végrehajtási záradék kiadását meg kell tagadnia.

 

Ezt az egészet a tippmixkirály, oddsmester, a devizahitelek fővédnöke adta nekünk a kifosztásunk, "népirtásunk" érdekében:

 

Képgaléria