Kúria nem akar

Árfolyamkockázat

Tudtad?! A devizában nyilvántartott kölcsönszerződések két szerződést tartalmaznak: 1./ forint kölcsön és 2./ árfolyakockázatnak hazudott, kimenetelre történő fogadást. Ezt már Járai Zsigmond volt MNB elnök is elmondta, 2011. november 03-i parlamenti meghallgatásán.

Ezt azért fontos leírni, mert az Art. 1. § (7) rögzíti, hogy a szerződéseket nem megnevezésük szerint kell minősíteni, hanem a tartalmuk szerint. Sőt maga a Ptk. 207. § (4) bekezdés szerint “A színlelt szerződés semmis, ha pedig az más szerződés leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.”

Ennek ellenére a Kúria, a kormány, az országgyűlés árfolyamkockázatról hazudik. Szükséges megismerni az árfolyamkockázatot.

Az árfolyamkockázat fogalma: olyan kockázat, ami pénz kölcsönöknél jelenhet meg, ha a fizetendő törlesztőrészlet pénzneme nem egyezik meg az adós jövedelmének pénznemével. De … mindenki tudja, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönöknél a törlesztőrészlet pénzneme a FORINT, és az adós jövedelmének a pénzneme szintén FORINT, mivel a két pénznem AZONOS, így logikus, hogy NEM beszélhetünk árfolyamkockázatról, mert NINCS.

Tény, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönökben nincs árfolyamkockázat. Így akkor, amikor a Kúria bírái, jogegységi határozatukban, az országgyűlési képviselők, a DH-s törvényekben, a devizában nyilvántartott kölcsönöknél árfolyamkockázatot hazudnak, elkövetik a Btk. 343. §-ban rögzített közokirathamisítást:

Mit is tartalmaz a 343. §-a?!

“(1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve

a) hamis közokiratot készít,

c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Tudni kell, hogy minden „devizahiteles” szerződés, befektetés,

Miért is?!

Befektetés fogalma: “értéknek, munkának, pénznek, hasznos, jövedelmező célra történő fordítás, felhasználása.”

A pénzügyi befektetéseket két nagy csoportra osszuk: Kockázati elemen, és szerencse elemen alapuló pénzügyi befektetésekre.

· Kockázati elemen alapuló befektetés, amikor a hasznossága a felek tevékenységének is függvénye. és a pénzügyi eszköz a befektető tulajdona lesz. Mivel a CHF soha nem volt a deviza adós tulajdona, és sem a bank, sem az adós nincs hatással az árfolyamra, (ha még is bizonyítottá válna, hogy a bank az árfolyamra hatással van, akkor csalásról beszélünk) így ezzel sem foglalkozunk.

· Szerencse elemen alapuló befektetés, amikor a hasznossága a felek tevékenységétől független, a pénzügyi eszköz nem lesz a tulajdona a befektetőnek, mert a befektetéssel nem a terméket, hanem a szolgáltatásban való részvételi jogot szerzi meg.

Tudni kell:

ha tényleges devizakölcsön (amikor devizát bocsátottak rendelkezésre, devizában számolnak, és devizát kell visszafizetni) kockázati elemeket tartalmazó befektetés, vagyis van árfolyamkockázata.

Ha viszont devizában nyilvántartott kölcsönt nézzük, de valóságban nem nyilvántartott, hanem számolt kölcsön, már nem kockázati, hanem szerencseelemeket tartalmazó befektetés, vagyis kimenetelre történő fogadás tartalma van.

Itt kell megjegyezni, hogy az (egy pénznemű) egyszerű forintkölcsönnél, és a ténylegesen devizában nyilvántartott kölcsönöknél nincs befektetés, mert a forint kölcsönnél sem kockázati, sem szerencseelem nincs.

Sőt a devizában nyilvántartott kölcsön is, egyszerű forint kölcsön (annak ellenére, hogy hibrid, két pénznemű kölcsönnek látszik), csak a záróegyenleget konvertálják (átszámítják) valamilyen devizára, amitől az adósság mértéke nem változhat. Maga a devizában való nyilvántartás értelmetlen tevékenység, ezért egyetlen bank sem végzi, csupán a devizában számolt kölcsönöket álcázzák devizában nyilvántartottnak.

Nézzük meg, hogy mit jelent a devizában számolt kölcsönöknél a “Kimenetelre történő fogadás”?! Nem arra fogadunk, hogy változik-e a deviza árfolyama, vagy nem, hanem arra, hogy milyen mértékben és milyen irányban változik.

Tudni kell!!! Az alkalmazott deviza (CHF, EUR, JPY). nem pénz, nem érték, nem fizetőeszköz, hanem a kölcsön egyenlegének számításánál alkalmazott tétszorzó (odds). Az ODDS, magyarul a tétszorzó, vagyis egy olyan szám, ami egy – a felektől független – véletlen esemény bekövetkezésének, vagy kimenetelének valószínűségét fejezi ki, és a fogadásoknál a tét szorzására alkalmaznak, a nyeremény meghatározása céljából. Amit devizában számolt kölcsönöknél, havonta több tét esetében alkalmaz a bank:

Ezt, hogy kell érteni?!

Úgy, hogy a bank havi szinten minden, “devizahiteles” egyenlegének számításánál három alkalommal végez fogadási számítást.

· Első ilyen fogadási számíás a záróegyenlegből a NYITÓEGYENLEG számolás (így adódik, hogy 3.000.000 Ft kölcsönnél a nyilvántartott adósság, 150 forint árfolyamon számolva 20.000 CHF. Ha ugyanezt a tartozást átvezetjük, a következő sor nyitóegyenlegévé, ekkor anélkül, hogy megnövelnénk az adósságot kamattartalommal, költséggel, vagy bármivel, de a CHF árfolyama nő (csak egy forinttal), 151 forint árfolyamra, már az adósság 3.020.000 Ft-ra nőtt. A bank semmilyen szolgáltatást nem végzett ezért a 20.000 Ft-ért, így ez nem ellenszolgáltatás, hanem nyeremény. Nemcsak a 20.000 Ft, hanem mind a 3.020.000 Ft, ami az adós-áldozatnál adósságként jelentkezik. Ugyanis, ha a CHF árfolyama nulla lenne, akkor (mint tanultuk, hogy minden számnak nullával való szorzata nulla) a bank nyereménye is nulla lenne, így az adós adóssága is megszünne.

· Második fogadás a KAMATTARTALOM kiszámításánál látszólag nincs semmi probléma, de … logikus, hogy nagyobb tőkének – ugyanazzal a kamatlábbal is – nagyobb a kamattartalma. Tehát, ha 3.000.000 Ft helyett a tőke 3.020.000 Ft, akkor a teljes kamat 20.000 Ft-ra eső kamattal megnő. Itt azért meg kell jegyezni, hogy a kamat a pénz használati díja. Magyarországon a díjakat, mint a költségeket is csak forintban lehetne számolni törvényesen, jogszerűen, de a devizában számolt kölcsönöknél nem találunk törvényes, jogszerű dolgot.

· Harmadik fogadási forma a TÖRLESZTŐRÉLETEKnél van. Ám itt fordított a fogadási művelet, mert itt törlesztőrészlet a nyeremény, az odds a CHF árfolyam, és a tét a lekönyvelt CHF jóváírás. Addig, amíg Pl. 20.000 Ft havi törlesztő részletnél, 150 forint árfolyamnál (odds-nál) a lekönyvelt CHF 133,33, addig ugyanennek a 20.000 Ft-nak a lekönyvelt összege, 151 odds-l számolva már csak 132,45 CHF lesz. Itt a bank nettó nyereménye 0,88 CHF-l tovább nő.

Egy kölcsönnek nem csak kiszámolhatónak, hanem KISZÁMÍTHATÓnak is kell lennie. Vagyis nemcsak az a fontos, hogy legyen egy képlet, amivel kiszámolhatom, ellenőrizhetem a törlesztésem, adósságom könyvelésének helyességét utólag, hanem az is, hogy kiszámítható, biztonságos, előre látható legyen. Előre tudjam, annak pontos költségét, és ne legyen benne sem kockázati-, sem szerencseelem, ami az adós számára bizonytalanságot idézhet elő.

Ne függjön sem a bank, sem az adós – szerződéskötést követő – magatartásától, de különösen ne függjön más – a szerződő felektől független – véletlen esemény bekövetkezésétől, kimenetelétől.

Az árfolyamkockázatnál, amikor a törlesztőrészlet pénzneme deviza, a jövedelem pénzneme viszont forint, akkor a törlesztőrészlet devizában számolt összege változatlan, de az árfolyamváltozás okozta kockázatnak megfelelően a forintban fizetett törlesztőrészlet összege változik: Az előző példánál maradva 20.000 Ft/hó részletnél 150 forintos árfolyammal számolva 133,33 CHF törlesztést kell követnie. Ami azt jelenti, hogy ha emelkedik a CHF árfolyama egy forinttal, akkor is ugyanezt a 133,33 CHF-t kell befizetni, de az már 151 forint árfolyammal számolva 20.132,45 forintba kerül.

Erre vonatkozik az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/17/ЕU IRÁNYELV-nek 23. cikke, amikor kötelező elvként előírja, hogy a szolgáltató, pénzintézet köteles értesíteni a fogyasztót 20 %-t meghaladó árfolyam ingadozás esetén, sőt – nemzeti jogszabályban – biztosítani kell lehetőséget a fogyasztó részére, hogy a fogyasztó – ebben az esetben – a hitelmegállapodást,

- vagy a fogyasztó jövedelme szerinti,

- vagy a fogyasztó lakhelye szerinti pénznemre válthassa.

Ezzel szemben a magyar FideSS-KDNP kormány nemhogy korlátozná az árfolyamváltozás miatti – adóst terhelő, tiltott szerencsejáték szervezése (rBtk. 267.§.) bűncselekmény által okozott – károkat az EU-s irányelvnek megfelelően 20 %-s felső határnál, ami kb.180 forintos árfolyamnak felel meg, hanem törvényesíti a bankok által elkövetett bűncseleményeket. Megállapítja, hogy a tiltott, kimenetelre történő fogadásban a bankok nyertek 256.47 forintos árfolyamon, vagyis odds-on.

Tudni kell, hogy a magyar – szerződéskötéskor is hatályos – nemzeti törvény (rPtk.) 204.§. (1) bekezdésének a.) pontja szerint: bírósági úton nem érvényesíthető az a követelés, ami szerencsejátékból, fogadásból származik, kivéve, ha államilag engedélyezték. A b.) pont szerint, „a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket” sem lehet bírósági úton érvényesíteni, ami azt jelenti, hogy a rPtk. 523. § szerint a rendelkezésre bocsátott kölcsönt se kell visszafizetni annak a banknak, amelyik csalás (rBtk. 318. §), tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 267. §), népirtás, és (rBtk. 155. §) uzsora-bűncselekményt (rBtk. 330/A. §) követték el az adósok terhére, és számviteli csalást, pedig az állam terhére.

Ugyanez a Ptk. 204. § (3) bekezdése kimondja, "Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni." Ami azt jelenti, hogy ez a törvény keresetpótló, vagyis aki, mint fogyasztó, adós-áldozat nem is hivatkozott rá, annál is a bíróságnak kötelessége figyelembe venni, mint a törvényben rögzített keresetet.

Igen, ők hárman, Vezekényi Ursula, Osztovits András, Tibold Ágnes 2020.01.21-én kelt, Gfv.VII.30.096/2019/5. számú ítéletük 3. oldal alján (13. pont), rögzítették, hogy "Ennek értelmében ez a szerződéses konstrukció "árfolyamfogadást" nem tartalmaz." Mindezt tették a következők ellenére:

· Ptk. 204. § (3) bek., "Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni." Tehát, ha kereset nem is irányult volna az árfolyamfogadásra, nekik akkor is “hivatalból kellett volna figyelembe venni”.

· A kúria bíráinak fogalmuk sincs arról, hogy mi az az árfolyamfogadás, így szakértelem híjján hoztak döntést.

· és a Vezekényiéknek a Pp. biztosít lehetőséget erre a "177. § (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki.", de nem tették.

· Tehát, Vezekényiék azért hoztak ítéletet az adós javára (annak ellenére, hogy az már korábban első, másodfokon veszített), hogy mentse a bankárokat, politikusokat a bűncselekmény alóli felelősségre vonástól, és megakadályozza más adósok “árfolyamfogadásra” való hivatkozását, valamint elterelje a figyelmet a szerencsejátékról, fogadásról, mert azt nem tudják cáfolni.

Ezt az ítéletet megjelentették bírósági határozatban, ami azt jelenti, hogy a ítélkezés során ennek alkalmazása kötelező.

… de

lehet-e kötelező a bíróságra nézve egy hamis közokirat?! Nem, még akkor sem, ha az PJE határozat, vagy akár törvény!

A felsorolt bűncselekményeknek köszönhető az a konkrét eset, amikor az adós 4 millió forintot vett fel, öt évenkeresztül a szerződésnek megfelelően fizette a törlesztőrészletet, aminek hatására 600.000 forinttal kellett volna csökkennie a tartozásának, ehelyett megnövekedett 8 millió forintra.

Itt kell megjegyezni, hogy ha nincsenek ezek a felsorolt bűncselekmények a bankok részéről, de az adós jogsértő módon nem fizet egy fillért sem, akkor is a tőke tartozása öt év alatt csupán 1.200.000 forinttal növekedhetett volna az adóssága (szerződéses kamattal számolva).

Ennek a számítási módnak köszönhetően hajszoltak embereket öngyilkosságba (6-6.500 fő), halálba (+11.000 fő), lakoltattak ki (utolsó 3 év alatt 3.000 család), hajléktalanná téve családokat.

Ezt a számítási módot sem a szerződéskötéskor, sem azt követően a mai napig nem bocsájtják az adós rendelkezésére és ezzel egyértelműen bizonyított a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, vagyis arról való tájékoztatás, hogy az adós elveszítheti lakását, családját, és örök rabszolgaságba kerül azáltal, hogy kifizethetetlen adóssággal válik terheltté.

Mindezt bankok a TippMixkirály, oddsmester, devizahitelek fővédnöke, Orbán Viktor irányításával, utasítására, a közjegyzők, bírók, ügyészek, és ügyvédek segítségével követték el.

Kérdeznem, Orbán Viktortól, és a maffiájától, valamint a bűntárs bankároktól, azok ügyvédeiktől, közjegyzőktől, bíróktól, végrehajtóktól, hogy ha valaki a javaimra, családom javaira, életemre, családtagjaim életére tör, akkor nem az a helyes megoldás, mint végszükség, és jogos önvédelem, hogy én is az Ő javaira, család tagjainak javaira, az életükre, és családtagjaiknak életére török?! … és Verne Gyula tanácsára jelenleg “naracsszeletelőnek” keresztelt, lánykori nevén gijotinnal felszeletelem ezeketet a hazaáruló, tolvaj, népirtó bandát?!?!

Ez a táblázat azt mutatja be, hogy attól függően, bankok milyen formában adják a kölcsönt annak megfelelően, hogyan alakul a fizetési kötelezettség, illetve ami ettől lényegesebb, hogy a záróegyenleggel hogyan tudnak csalni. Tudni kell, hogy amikor a devizában számolt kölcsönöknél a bank feltünteti a CHF árfolyamot, az valójában nem a CHF árfolyam (mert a CHF nem pénz, nem érték, nem fizetőeszköz), hanem tétszorzó, vagyis ODDS, ami egy a felektől független, véletlen esemény bekövetkezésének, vagy kimenetelének valószínűségét kifejező szám, és a fogadás nyereményének kiszámításban a tétszorzó szerepet tölti be.

"Ennél még a lóverseny is tisztességesebb fogadás" - fogalmazott Járai Zsigmond a 2011.11.03-i parlamenti meghallgatáson.

Ezt vallja Nils Wahl (EU. Bíróság főtanácsnoka) is amikor rögzíti a C-186/16. számú üggyel kapcsolatos indítvány (ismertetve 2017.04.27-én) 80. pontjára, mely szerint „Noha a 93/13 irányelv alkalmazásában magától értetődő, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének – így tehát a fogyasztó kárára a felek között fennálló jelentős egyenlőtlenségnek – értékelésekor figyelemmel kell lenni mindazon körülményre, amelyről a szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amely a későbbi teljesítésre kihathatott; az értékelés semmiképp nem függhet a szerződés megkötését követő, a felek akaratától független események bekövetkezésétől.”

Az árfolyamkockázatnál, amikor a törlesztőrészlet pénzneme deviza, a jövedelem pénzneme viszont forint, akkor a törlesztőrészlet devizában számolt összege változatlan, de az árfolyamváltozás okozta kockázatnak megfelelően a forintban fizetett törlesztőrészlet összege változik: Az előző példánál maradva 20.000 Ft/hó részletnél 150 forintos árfolyammal számolva 133,33 CHF törlesztést kell követnie. Ami azt jelenti, hogy ha emelkedik a CHF árfolyama egy forinttal, akkor is ugyanezt a 133,33 CHF-t kell befizetni, de az már 151 forint árfolyammal számolva 20.132,83 forintba kerül.

Erre vonatkozik az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/17/ЕU IRÁNYELV-nek 23. cikke, amikor kötelező elvként előírja, hogy a szolgáltató, pénzintézet köteles értesíteni a fogyasztót 20 %-t meghaladó árfolyam ingadozás esetén, sőt – nemzeti jogszabályban – biztosítani kell lehetőséget a fogyasztó részére, hogy a fogyasztó – ebben az esetben – a hitelmegállapodást,

- vagy a fogyasztó jövedelme szerinti,

- vagy a fogyasztó lakhelye szerinti pénznemre válthassa.

Ezzel szemben a magyar FideSS-KDNP kormány nemhogy korlátozná az árfolyamváltozás miatti – adóst terhelő, tiltott szerencsejáték szervezése (rBtk. 267.§.) bűncselekmény által okozott – károkat az EU- irányelvnek megfelelően 20 %-s felső határnál, ami kb.180 forintos árfolyamnak felel meg, hanem törvényesíti a bankok által elkövetett bűncseleményeket. Megállapítja, hogy a tiltott, kimenetelre történő fogadásban a bankok nyertek 256.47 forintos árfolyamon, vagyis odds-on.

Tudni kell, hogy a magyar – szerződéskötéskor is hatályos – nemzeti törvény (rPtk.) 204.§. (1) bekezdésének a.) pontja szerint: bírósági úton nem érvényesíthető az a követelés, ami szerencsejátékból, fogadásból származik, kivéve, ha államilag engedélyezték. A b.) pont szerint, „a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket” sem lehet bírósági úton érvényesíteni, ami azt jelenti, hogy a rPtk. 523. § szerint a rendelkezésre bocsátott kölcsönt se kell visszafizetni annak a banknak, amelyik csalás (rBtk. 318. §, tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 267. §), népirtás (rBtk. 155. §), és uzsora-bűncselekményt (rBtk. 330/A. §) követték el az adósok terhére, és számviteli csalást, pedig az állam terhére.

Ugyanez a Ptk. 204. § (3) bekezdése kimondja, "Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni." Ami azt jelenti, hogy ez a törvény keresetpótló, vagyis aki nem is hivatkozott rá, annál a bíróságnak kötelessége figyelembe venni

· A kúria bíráinak fogalmuk sincs arról, hogy mi az az árfolyamfogadás, így szakértelem híjján hoztak döntést.

· és a Vezekényiéknek a rPp. biztosít lehetőséget erre a "177. § (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki.", de nem tették.

· Tehát, Vezekényiék azért hoztak ítéletet az adós javára (annak ellenére, hogy az már korábban első, másodfokon veszített), hogy mentsék a bankárokat, politikusokat a bűncselekmény alóli felelősségre vonástól, és megakadályozzák más adósok “árfolyamfogadásra” való hivatkozását, valamint elterelje a figyelmet a szerencsejátékról, fogadásról, mert azt nem tudják cáfolni.

Ezt az ítéletet megjelentették bírósági határozatban, ami azt jelenti, hogy a ítélkezés során ennek alkalmazása kötelező.

… de lehet-e kötelező a bíróságra nézve egy hamis közokirat?!

A felsorolt a bűncselekményeknek köszönhető az a konkrét eset, amikor az adós 4 millió forintot vett fel, öt évenkeresztül a szerződésnek megfelelően fizette a törlesztőrészletet, aminek hatására 600.000 forinttal kellett volna csökkennie a tartozásának, ehelyett megnövekedett 8 millió forintra, azaz duplájára.

Itt kell megjegyezni, hogy ha nincsenek ezek a felsorolt bűncselekmények a bankok részéről, de az adós jogsértő módon nem fizet egy fillért sem, akkor is a tőke tartozása öt év alatt csupán 1.200.000 forinttal növekedhetett volna az adóssága.

Ennek a számítási módnak köszönhetően hajszoltak embereket öngyilkosságba, halálba, lakoltattak ki, hajléktalanná téve családokat. Ezt a számítási módot sem a szerződéskötéskor, sem azt követően a mai napig nem bocsájtják az adós rendelkezésére és ezzel egyértelműen bizonyított a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, vagyis arról való tájékoztatás, hogy az adós elveszítheti lakását, családját, és örök rabszolgaságba kerül azáltal, hogy kifizethetetlen adóssággal válik terheltté.

Kérdeznem, Orbán Viktortól, és a maffiájától, valamint a bűntárs bankároktól, azok ügyvédeiktől, közjegyzőktől, bíróktól, végrehajtóktól, hogy ha valaki a javaimra, családom javaira, életemre, családtagjaim életére tör, akkor nem az a helyes megoldás, mint végszükség, és jogos önvédelem, hogy én is az Ő javaira, család tagjainak javaira, az életükre, és családtagjaiknak életére török?! … és Verne Gyula tanácsára jelenleg “naracsszeletelőre” keresztelt, lánykori nevén gijotinnal felszeletelem ezeket a hazaáruló, tolvaj, népirtó bandát?!?!

Ez a táblázat azt mutatja be, hogy attól függően, bankok milyen formában adják a kölcsönt annak megfelelően, hogyan alakul a fizetési kötelezettség, illetve ami ettől lényegesebb, hogy a záróegyenleggel hogyan tudnak csalni. Tudni kell, hogy amikor a devizában számolt kölcsönöknél a bank feltünteti a CHF árfolyamot, az valójában nem a CHF árfolyam (mert nem pénz, nem érték, nem fizetőeszköz), hanem tétszorzó, vagyis ODDS, ami egy a felektől független, véletlen esemény bekövetkezésének, vagy kimenetelének valószínűségét fejezi ki, és a fogadás nyereményének kiszámításban a tétszorzó szerepet tölti be.

Mindezt a bankok, a TippMixkirály, oddsmester, devizahitelek fővédnöke, a fasiszta diktátor irányításával, utasítására, a közjegyzők, bírók, ügyészek, és ügyvédek segítségével követték el. Ezért a Szarházi Orbánnak jár a kötél általi halálbüntet

Összegezve:

A forint egynemű kölcsönöknél nincs sem kockázatelem, sem szerencseelem.

A devizában nyilvántartott forint köcsönöknél:  szintén nincs sem kockázatielem, sem szerencseelem. Adósság mértéke nem nő vagy nem csökken a deviza árfolyam változástól függően.

A devizában számolt forint kölcsönöknél: nincs árfolyamkockázat, mert nem tartalmaz kockázati elemeket, csak szerencseelemeket, vagyis kimenetelre történő fogadást. Mivel a felektől független véletlen esemény kimenetelétől teszi függővé az eredményt, vagyis a nyereményt. Ugyanis az adós nyilvánvalóan nem lehet hatással a devzaárfolyam változásra, de a bank sem, mert ha nem a MNB határozza meg a devizaárfolyamot, hanem a szolgáltató bank, akkor ez ugyanolyan tisztességtelen, mint a kamat egyoldalú megváltoztatása a bankok részéről.

A tényleges devizakölcsönöknél: nincs szerencseelem, mert kockázatielem, vagyis árfolyamkockázat van, ugyanis az adós hatással lehet az árfolyamra azzal, hogy Ő dönti el, kitől, mikor, milyen árfolyamon vásárolja meg a devizát, Sőt egy esetben – még devizakölcsönnél is – kiiktathatja az árfolyamkockázatot, ha semélyesen maga vállal olyan munkát, ahol a jövedelmének pénzneme megegyezik a törlesztő részlet pénznemével.

Végezetül:

A devizában nyilvántartott kölcsönöknél, akkor lehetett volna kiiktatni a kimenetelre történő fogadást, ha az elszámolási mechanizmusban nem szerepelt volna az árfolyam, hanem az adós-áldozat devizában lett volna köteles teljesíteni (törleszteni), de ezt a megoldást a bankok nem fogadták el, mert az (extraprofit) nyeremény 77-82 %-l csökkent volna a rohadék bűnöző szolgáltató banxtereknek, és a fasiszta Viktátornak. Sőt a politikai cél (népirtás) sem valósulhatott volna meg ilyen eredményesen.