Kúria nem akar

 

 

 

 

Egyetlen devizahiteles megoldás van (1950.03.13-án kelt, Legfelsőbb Bírósági 1. számú Elvi Döntés, Ptk. 204. § figyelemmel):

1./ minden devizás szerződéssel kapcsolatos pert és végrehajtást meg kell szüntetni azzal, hogy bíróságon nem érvényesíthető követelés és ami bírósági úton nem érvényesíthető, az bírósági úton nem is végrehajtható.

2./ vissza kell téríteni a rendelkezésre bocsátott kölcsönön felül fizetett összeget és mindent (ingó, ingatlan, pénz) amit nem önként adott oda az adós.

 

 

 

 

 

„Mintha deviza kölcsön lenne” szerződések rendezéséről szóló törvény tervezett

Pénzintézetek deviza alapú kölcsönszerződéseit „Mintha deviza kölcsön lenne” szerződéseknek nevezzük el. Ezen szerződések áldozataiért érzett felelősségünk tudatában, alkotmányban rögzített, törvényalkotói feladatainknak eleget téve, a bíróságok tehermentesítése, az adósok per alóli felmentése érdekében törvénybe iktatjuk a következőket:

1. § A “MINTHA deviza kölcsön lenne” kölcsönök esetében a pénzintézet “MINTHA” devizát bocsátottak volna az adós rendelkezésére, és ezt “MINTHA” beváltották volna forintra, majd “MINTHA” az adós devizában törlesztené, de az adósnak nincs devizája, ezért a bank – mivel neki sincs devizája – szintén csak “MINTHA” beváltaná neki devizára. Ám a jog nem ismer olyan fogalmat, hogy “MINTHA”, mert valaki, vagy megtett valamit, vagy nem, ha csak úgy csinált “MINTHA”, akkor nyilvánvalóan nem tette meg.

2. § Valós tényállás: „MINTHA deviza kölcsön lenne” szerződés forint kölcsönszerződés, ám van benne egy árfolyamkockázatnak hazudott, de valójában nem kockázati elem, hanem szerencseelem, a más pénznem árfolyamára történő, kimenetelre való fogadás (Szjtv. 28/A. §). Menete: a bank az adós rendelkezésére bocsátja a kért forint kölcsönt, de azzal a feltétellel, hogy az adós, a teljes kölcsönnel részt vesz egy általa szervezett devizaárfolyamra történő fogadásban az adós tudta nélkül és akarata ellenére.

3. § A „szolgáltató az átláthatóság követelményét a fogyasztóval szemben tiszteletben tartva nem számíthatott ésszerűen arra, hogy ez utóbbi az egyedi megtárgyalást követően elfogadja az ilyen szerződési feltételekből eredő aránytalan árfolyamkockázatot.” A bankok nem hajtották végre az átláthatóság követelményének megfelelő tájékoztatást, mert a szerződések olyan tisztességtelen feltételeket tartalmaznak, melyet ésszerűen normális ember nem fogadhatott el.

4. § A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása, egyértelműen az érvénytelenség körében értékelhető. Tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi ok abban a pillanatban fennáll, amikor a szerződés bármelyik fél szerződéses nyereségét-veszteségét, spekulatívan, egy előre nem látható, a felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől, vagy kimenetelétől teszi függővé, függetlenül attól, hogy ezek az események bekövetkeznek-e vagy sem, vagy mikor, milyen módon következnek be.

5. § A bíróságok a bank minden követelését, ami a devizában nyilvántartottnak hazudott kölcsönszerződésből ered – a Ptk. 204. §. (1) bekezdés a-b. pontjára figyelemmel – köteles elutasítani, a Pp. 130 §. (1) bek. f. pontja alapján, idézés kibocsájtása nélkül, mert a szerződések, államilag nem engedélyezett, kimenetelre történő fogadást tartalmaznak, mely követelés bírósági úton nem érvényesíthető. Ez értelemszerűen alkalmazandó a közjegyzőkre is a végrehajtási záradék kiadására irányuló kérelmeknél, valamint a bírósági végrehajtók előtt folyamatban lévő végrehajtásokra is. A követelés elutasításának ki kell terjednie a kezelési költségre, kamatra, egyoldalú kamatemelésre, tranzakció hiánya miatt felszámolt árrésre, a tétszorzóként alkalmazott árfolyamkockázatnak hazudott, kimenetelre történő fogadás nyereményére is.

6. § A „MINTHA deviza kölcsön lenne” szerződésekben nincs árfolyamkockázat, mert a törlesztő részlet pénzneme forint, és az adós jövedelme is forint. A szerződések által nem is hivatkozott Ptk. 231. § (2) értékállandósági kikötés nem alkalmazható, mert nincs bennük kirovó és lerovó pénznem, mert a devizaárfolyam csupán az Szjtv. 28/A. § ban rögzített kimenetelre történő fogadás tétszorzója, odds-a szerepet tölti be. Továbbá azért sem alkalmazható a Ptk. 231. § (2) bekezdése, mert pontosan olyan tisztességtelen, mint az egyoldalú kamat- és költségemelés, mivel a bank határozza meg a devizaárfolyamot, és az adós nem lehet rá hatással és az értékállandósági kikötés az örökérvényű, 1950.03.13-án kelt Legfelsőbb Bíróság 1. számú Elvi Döntése alapján “bíróságilag” nem érvényesíthető, mert szembemegy a 93/13/EGK irányelv 3. Cikk (1) valamint (3) bekezdésének mellékletében felsorolt tisztességtelen feltételekkel, különösen a j.) pontban rögzítettel és nemzetgazdasági érdeket sért, forintrontáshoz vezet.

7. § A  pénznem átváltási mechanizmust (ami nem más, mint a záró egyenleg kiszámításának képlete) nem mutatta be egy bank sem, de egyetlen szerződés sem tartalmazza, és a Kúria 2/2014. sz. PJE megtiltja annak vizsgálatát, pedig abban rejlik a „MINTHA deviza kölcsön lenne” szerződések lényege: fogadási tartalom, ami csalásként jelentkezik.

8. §  Minden „MINTHA deviza kölcsön lenne” kölcsönszerződéssel kapcsolatos végrehajtási eljárást, elsődlegesen a kilakoltatást, meg kell szüntetni, és hivatalból el kell rendelni a perújítást, melyben a jelen törvénynek megfelelően a banki követelést el kell utasítani.

9. § Azokban az esetekben, ahol a rendelkezésre bocsátott kölcsön összeget meghaladó visszafizetés történt, a pénzintézet köteles a rendelkezésre bocsátott összegen felüli befizetéseinek visszatérítésére, továbbá bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére.

10. § Ahol az eredeti állapot már nem állítható helyre, ott kártalanításra, és a teljes törlesztett összeg visszatérítésére jogosult az adós, de az eredeti állapot helyreállítására kell törekedni, figyelemmel arra a tényre, hogy az árverési vevő nem jóhiszemű, mert segíti a bankot a bűncselekmény befejezésében, az adós kifosztásában, haszon reményében, mely az ingatlan forgalmi értéke és az árverési vételár közötti jelentős különbségben mutatkozik meg.

11. § A pénzintézet minden nem önként teljesített követelést köteles visszatéríteni az adós részére, még a rendelkezésre bocsátott összeget érintően is (Ptk.204.§ (1) b./ pontja, (2) bek. szerint.

12. § A bizonyítottan „MINTHA deviza kölcsön lenne” kölcsönnel összefüggésbe hozható öngyilkosság, vagy egyéb haláleset történt, ott az örökösök egységesen tízmillió forint kártérítésre jogosultak.

13. § A kártérítésre egyértelműen a „MINTHA deviza kölcsön lenne” kölcsönt kibocsátó bankot kell kötelezni, de a visszafizetésért garanciát vállal a magyar állam, a DH-s törvényeket megszavazó országgyűlési képviselők, ítélet meghozatalában részt vett bírók, a szerződést közokiratba foglaló, és végrehatási záradékot kiállító közjegyzők, valamint végrehajtást foganatosító végrehajtó, akik a teljes vagyonukkal és jövedelmükkel egyetemlegesen felelnek kártalanítások maradéktalan végrehajtásáért.

Záró rendelkezés:

14. § Mivel az EU irányelvek prioritást élveznek, ezért minden „MINTHA deviza kölcsön lenne” szerződéssel kapcsolatos jogegységi határozat (pl. 6/2013.; 2/2014; 1/2016 PJE stb.) valamint minden ezzel kapcsolatos konzultációs testületi állásfoglalás, és emlékeztető, valamint minden az adós terhére hozott bírósági határozat hatálytalan, mert azok a népirtó kormány utasítására létrejött paktum eredményei.

15. § A 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1 Kúria tv.) a 2014. évi XL. törvény (DH2 elszámolási tv.) és a 2014. évi LXXVII. törvény (DH3 forintosítási tv.) 2015. évi CXLV. törvény (DH4 forintra váltási tv) a bankok – adósok terhére elkövetett – csalás (Btk. 318. §); népirtás (Btk. 155. §); tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 267. §); és uzsora-bűncselekményeit (Btk. 330/A. §), valamint az állam terhére elkövetett számviteli csalásokat (Btk. 403. §) törvényesíti. Ezért hatálytalan. Ugyanakkor ellentétes a 93/13 EGK irányelv 8. cikkével is: „A tagállamok az ezen irányelv által szabályozott területen elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak a szerződéssel összhangban lévő szigorúbb rendelkezéseket annak érdekében, hogy a fogyasztóknak magasabb szintű védelmet biztosítsanak.” Ezek a DH-s törvények teljesen figyelmen kívül hagyják a 2008/48/EU irányelv 23. Cikkében, illetve a 2014/17/EU irányelv 38. Cikkében rögzített szankciók alkalmazásával kapcsolatos elveket, amely szankciónak arányosnak, hatékonynak, és visszatartó erejűnek kell lenniük.

Budapest: 2022. március 19.

Magyar Nép