Kúria nem akar

Korábban az itt leírtakat, NYILT KÖVETELÉS-ként küldtük el a Kúria részére, de a bűnözők válaszra sem méltatták.

Követelni kell, hogy amit mi kérünk ahhoz - a Pp. szerint - a bíróság kötve van, vagyis nincs joguk figyelmen kívül hagyni, nem foglalkozni vele. A bírónak nem csak joga van elutasítani a keresetet, hanem köteles a keresetnek megfelelő tényállást megállapítani, és abból megfelelő jogi következtetést levonni, a peres felekkel ezt – az indoklásban – közölni. Ha a közölt tényállas megállapítás ellentétes a valósággal, vagy a jogi következtetés a jogszabályokkal, akkor a peres felet (adóst) megilleti a jogorvoslat.

Ha a tényállas megállapítás ellentétes a valósággal, vagy a jogi következtetés a jogszabályokkal, akkor az peres felet (adóst) megilleti a jogorvoslat.

A perek során azt kell állítani, és arra kell hívatkozni, hogy mi képesek vagyunk bizonyítani, hogy a tájékoztatás nem megfelelő volt (ami polgárjogi probléma), de valójában mi ettől többet bizonyítunk, hogy a tájékoztatás tudatosan megtévesztő volt, és tudatosan tévedésben tartó, és mindezt jogtalan haszonszerzés céljából történt, ami egyértelműen kimeríti a csalás bűncselekményét.

A Kúria Konzultációs Testületével szembeni követelés, hogy a 2019.06.19-ére kitűzött ülésén az alábbiakat állapítsa meg:

A devizában nyilvántartott hitelezés károsultjai alapelvként rögzítik, hogy a Kúria Konzultációs Testületének nincs jogosultsága semmilyen határozatot hozni a következők miatt:

· Az Alaptörvény érvénytelen, főként annak “megnépszavaztatásának” hiánya miatt (Alkotmány, alaptörvény megalkotására, módosítására, csak a minden hatalommal rendelkező nép jogosult), így sem magyar állam, sem magyar országgyűlés, sem magyar kormány, sem magyar igazságszolgáltatás nem létezik, így a bírók nem bírók, vagyis joghatósággal nem rendelkeznek a 2012.01.01-én végrehajtott alkotmányos puccs miatt.

· A Kúria “devizahitellel” kapcsolatos jogegységi határozatait létrehozó polgári kollégum bírái tudatosan gátolták a devizahiteles perekben az igazság szolgáltatását. A kormányfő utasítására, alapot adtak arra, hogy az országgyűlés a DH-(1-3) törvényekkel törvényesítsék a bankok tevékenységét, (csalás, népirtás, tiltott szerencsejáték szervezése, és uzsora) bűncselekményeit. Ezzel a tettükkel a bankárok bűntársaivá váltak, vagyis bűnözővé, ami azt jelenti, hogy nem a bírói pulpituson, hanem a fegyházban van a helyük, mert nemcsak joghatóságuk nincsen, hanem erkölcsi magatartásuk, bűncselekményben való részvételük miatt jogkörrel sem rendelkeznek.

· Mivel a bírák függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, és senki által nem utasíthatóak, ezért a Konzultációs Testület kinyilvánítja, hogy minden devizahitellel kapcsolatos jogegységi határozat hatálytalan, a bíróságokra nem kötelező.

· Azt is kinyilvánítja, hogy a Devizahiteles törvények jó erkölcsbe ütköznek, és – a szerződések megkötéskor hatályos – törvényekbe ütköznek, illetve bankok által elkövetett bűncselekményeket törvényesítik, így azok bíróságok általi alkalmazása is bűncselekmény.

A fentiek ellenére meghozott, alábbi követelést tartalmazó, határozatuk viszont enyhítő körülményként kerülhet beszámításra, a – jogegységi határozat hozatalában részt vett bírák elleni – bűntető eljárásban:

1./ A szerződéseket (így a bankok által kötött kölcsönszerződéseket is) nem megnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell minősíteni. (Art. 1. § /7/) illetve a Ptk. 207. § (6) “A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.”

2./ A deviza hitelezésnél a deviza (Svájci frank, Euró, Japán jen, stb.) nem érték, nem pénz, nem fizetőeszköz, hanem tétszorzó a kimenetelre történő fogadásnál, (odds) szerepét tölti be.

3./ Minden devizában nyilvántartott kölcsönökkel kapcsolatos szerződések tartalmuk szerint két szerződést tartalmaznak: 1./ Forint kölcsönszerződést, 2./ Kimenetelre történő fogadást.

4./ A bankok, a kormány, az országgyűlés, és a bíróságok, közjegyzők HAZUGSÁGA, félrevezetése ellenére egyetlen devizahiteles szerződésben sincs ÁRFOLYAMKOCKÁZAT, csak kimenetelre történő fogadás van. Maguk a bírók sem értik, hogy mi a különbség a kockázati és a szerencse elemek között, illetve azok fogalmát sem ismerik.

5./ Szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt (1991. évi XXXIV. tv.) az 1. § (1) bekezdéssel („Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénzfizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés, vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ.”) ellentétben, a szerencsejáték nem JÁTÉK, hanem szerencse elemeken alapuló BEFEKTETÉS.

6./ Figyelemmel a 1991. évi XXXIV. tv.) az 1. § (2)-re “E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is.”, “A 28/A. §²⁰⁵ (1) rögzíti, hogy a „Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék” így a kimenetelre történő fogadás, szerencsejáték, melyre a bankoknak nem volt, és jelenleg sincs állami engedélye.

7./ A bankok a havi részletes hiteltörténeti kimutatásukkal bizonyították, hogy az előző havi egyenleget nem konvertálták (átszámították), annak érdekében, hogy az adósság állomány ne változzon (emelkedjen, csökkenjen), hanem bizonyítottan tétszorozzák, melyért sem a bank, sem az adós nem vesz igénybe szolgáltatást, és nem is nyújt semmilyen szolgáltatást, így jogalap nélküli gazdagodásról is beszélünk.

8./ A tétszorzás következtében bekövetkezett adósságnövekedés, vagy csökkenés egyértelműen a kimenetelre történő fogadás nyereménye, illetve vesztesége, mert a felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől függ az adósságállomány, vagyis a nyerés-vesztéstől.

9./ A bankok sem a kölcsönszerződésben, és semmilyen más módon nem tájékoztatták az ügyfeleket, jelenlegi adósokat a fogadási folyamatról, annak várható következményeiről, ezért a tájékoztatási kötelezettségüknek nemhogy nem tettek eleget, hanem tudatosan megtévesztették, és jelenleg is tévedésben tartják, jogtalan haszonszerzés céljából, így elkövetik nagyértékre, folytatólagosan, és bűnszövetkezetben a csalás bűntettét.

10./ Csalás eszközéül szerencsejátékot, pontosabban kimentelre történő fogadást választották, melyre nem rendelkeztek állami engedéllyel, így elkövették az adósok terhére a tiltott szerencsejáték szervezése bűncselekményt is, mely olyan magas extraprofitot jelentett számukra a kamatban (mert minden, amit a tőkén felül fizet az adós, az kamat, függetlenül attól, hogy azt minek nevesítik) hogy ezzel az uzsora-bűncselekményt is elkövették. Ennek a bűncselekmény halmaznak eredménye: az adósok olyan életfeltételek közzé kényszerítése, hogy a népirtás bűncselekményét is kimerítették, csak a halálos áldozatok száma meghaladja a 10.000 főt.

11./ A jogegységi határozatot hozó bírák, és az elszámolási törvényt megszavazó képviselők által is megállapítást nyert, hogy a bankok semmis kikötéseket alkalmaztak az egyoldalú kamatemeléssel, a tranzakció nélküli tranzakcós díjjal, és a költségek devizában történő megfizetésre kötelezéssel.

12./ Belekényszerítették az adósaikat abba, hogy havi szinten legalább három fogadásban vegyenek részt: az elsőnél a kölcsönösszegre, annak kamattartalmára, majd később a záróegyenlegre, az aktuális kamattartalomra, és a mindenkori törlesztőrészletre, a teljes futamidő alatt. (Például, 20 éves futamidő alatt 240*3=720 fogadási eseményen kellett volna részt vennie az adósnak.)

13./ Figyelemmel arra a tényre, hogy a kamat a pénz használati díja, ami a szolgáltatás díja, így Magyarországon a szolgáltatás díja nem számolható devizában, vagyis a bank azzal is törvényt sértett, hogy az aktuális kamatot és a törlesztőrészlet kamattartalmát is devizában számolta (tétszorozta), ami ugyanúgy jogsértő, mint a költségek devizában való követelése is.

14./ A Konzultációs Testület osztja a véleményét az Európai Bíróság – devizahitelezéssel kapcsolatos munkájában résztvevő – Nils Wahl főtanácsnok megállapításával, melyszerint az EU Bíróság (3. tanács) 2016. 11. 09-én, a C-42/15. számú, szlovák ügy 60. pontja szerint, a 2008/48 irányelv 23. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy amennyiben valamely hitelmegállapodás nem tartalmazza az ezen irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében megkövetelt összes tartalmi elemet, ezt a megállapodást kamat- és költségmentesnek kell tekinteni.

15./ Mivel egyetlenegy devizahiteles szerződés sem tartalmazza a megkövetelt összes tartalmi elemet, ezért minden devizában nyilvántartott kölcsönszerződés kamat- és költségmentes.

16./ Figyelemmel Nils Wahl Főtanácsnok a C-186/16. számú üggyel kapcsolatos indítvány (ismertetve 2017.04.27-én) 80. pontjára, mely szerint „Noha a 93/13 irányelv alkalmazásában magától értetődő, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének – így tehát a fogyasztó kárára a felek között fennálló jelentős egyenlőtlenségnek – értékelésekor figyelemmel kell lenni mindazon körülményre, amelyről a szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amely a későbbi teljesítésre kihathatott; az értékelés semmiképp nem függhet a szerződés megkötését követő, a felek akaratától független események bekövetkezésétől.” és véletlen események kimenetelétől sem. (Ez utóbbi a követelés beterjesztők logikus, jogszerű, pontosító kiegészítése.) Így egyértelmű, hogy az árfolyamkockázatnak (állami, bírósági szinten is) hazudott, de valójában kimentelre történő fogadás nyereményéből származó extraprofitra, mint jogellenes, ellenszolgáltatás nélküli nyereségre a bank nem tarthat igényt.

17./ Nils Wahl, indítványában rögzíti azt is, hogy „először is az említett irányelv vonatkozó rendelkezéseinek szövege alapján, 3. cikknek (1) bekezdése értelmében egy szerződési feltétel akkor tekinthető tisztességtelen jellegűnek, ha a „[a felek] szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő”. “Ez a rendelkezés tehát a priori kizárja a szóban forgó szerződés megkötését követő eseményekre vagy fejleményekre való hivatkozás lehetőségét.” … amire a bűnöző bankok folyamatosan, bűntárs ügyvédeiken keresztül hivatkoznak.

18./ Ezeket támassza alá a szerződések kötésekor hatályos magyar jog is, így a Ptk. 204. § (1) a./ pontja is, mely szerint bírósági úton nem érvényesíthető követelésről van szó. A bank nem rendelkezett szerencsejáték tevékenységi körrel, és a kimentelre történő fogadásról sem tájékoztatta az ügyfeleket, hanem több mint 12 éven keresztül megtévesztette őket, így az árfolyamkockázatnak hazudott extrapofit, fogadási nyeremény nem jár neki. Árfolyamkockázatra való hivatkozás jogellenes, mert nincs árfolyamkockázat, és nem is lehet egy kölcsönszerződés tartalma. Függetlenül attól, hogy az kicsi, vagy nagy, mert semmi köze nincs a CHF-hez, a Japán Yenhez, és az Euróhoz, vagy bármilyen devizához. Tény, hogy forintot kaptunk kölcsön (Ptk. 523. §) és azt kell visszafizetni. A hiteleknek elsősorban kiszámíthatónak (biztonságosnak), másodsorban kiszámolhatónak (matematikailag ellenőrizhetőnek) kell lenni, így nem lehet benne semmilyen kockázat, különösen nem árfolyamkockázat, szerencseelemektől pláne mentesnek kell lennie. Éppen az árfolyamkockázat teszi kiszámíthatatlanná, bizonytalanná a visszafizetendő összegeket, és az, hogy a szerződés nem tartalmazza az egyenleg kiszámításának módját, képletét, sőt a hiteltörténeti kimutatásból sem állapítható meg a mai napig, pedig kiszámolhatatlanná. Ezért az árfolyamkockázatra való hivatkozás életszerütlen, hazug, és bűncselekmény.

19./ Fogadás, olyan szerencsejáték, ahol a befektetett dolog értékét(tétet) megszorozva egy véletlen, a felektől független esemény bekövetkezésének, illetve kimenetelének valószínűségét kifejező számmal (odds-l) megkapjuk a nyeremény összegét. Valójában akkor is fogadásról van szó, ha a tétből kiindulva állapíjuk meg a nyereményt, vagy fordítva, a kívánt nyereménynek megfelelően osszuk vissza a tétet az odds-l.

20./ A fogadás tényét nagyon egyszerű bízonyítani: Első esetben, tét a záró egyenleg,  amit ha átvezet a bank a következő hónap nyitóegyenlegének, akkor vagy csökkent, de inkább nőtt  a tartozásod. Nem árfolyam kockázat miatt, mert az csak devizahitelnél van, Ez egy devizában nyilvántartott forint hitel. A tétet egy véletlen esemény bekövetkezésétől teszik függővé. Ez pedig a CHF aktuális árfolyam, ami nem csak naponta, hanem egyik óráról, a másik órára is változhat. Az eredmény, pedig a fogadás nyereménye, vagyis az aktuális adósságod, de ugyanezt a fogadást végzik a kamat tartalommal, és a törlesztő részlettel is, így adódik az az eredmény, hogy a befizetett 25,750 Ft a tétszorzás következtétben nem 171 Chf-l, hanem csak 100,4 CHF-l csökkenti az adóságot, ami forintban átszámolva csupán 15060 Ft. Vagyis minden befizetésed 42,29 %-t lenyúlja a bank a kimenetelre történő fogadással. Amit a fasiszta Fidesz kormány a forintosítási törvénnyel lezárt, törvényesített. Megállapítva, hogy a bankok nyertek 256,47 Ft/CHF árfolyamnak megfelelő odds-on.

21./ Azt a tényt is figyelembe véve, hogy a kimenetelre történő fogadást a bank szervezte az adósok kifosztására, sőt – az abban való – részvételt a szerződésben a kölcsönadás feltételéül szabta, így a Ptk. 204. § (1) bekezdés b./ pontja értelmében a fogadásra adott kölcsönt sem kell visszafizetnie az adósnak, vagyis az sem érvényesíthető bírósági úton. Ugyanis téves az a banki hivatkozás, és ennek következtében a bírói álláspont is, hogy „csak a bank adott pénzt kölcsön, az adós nem, így befektetésről, (tétfizetésről) szó nem lehet”. Érteni kell a kölcsönadás célját, hogy a bank azért adta a kölcsönt, hogy az adós ezt minden hónapban tegye fel tétként és vegyen részt egy olyan kimenetelre történő "hosszúlejáratú" fogadás sorozatban, ahol a CHF árfolyam maga az ODDS, tétszorzó. A bank ezt a fogadást – a részletes hiteltörténeti kimutatás tanúsága szerint – kiterjesztette a kamat tartalomra, és a befizetett törlesztő részletre is. Itt kell kiemelni, hogy a "Btk. 77. §¹³⁰ (1) El kell kobozni azt a dolgot: a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak," De ha az állam kobozza el, akkor csupán az történik, hogy a bűnöző helyett a bűntárs kapja, ugyanis az állam (országgyűlési képviselők, kormány tagok, és a bíróság) bűntársa a banxtereknek. Ezért helyes a Ptk. 204. § (1) b. ponjának alkamazása, mert a kölcsön az banki bűncselekmények, adós áldozatainál marad.

22./ A Ptk. 204. § (3) bekezdése értelmében „Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.” Figyelemmel arra a tényre, hogy a bíróságok ennek nem tettek eleget, minden devizahiteles szerződéssel kapcsolatos – bank által kezdeményezett – keresetet el kell utasítani, valamint a jogerősen lezárt, bankok által megnyert perekben hivatalból el kell rendelni azonnal a végrehajtás megszüntetését, perújítást, és az eredeti állapot helyreállításának van helye, a banki keresetek elutasítása mellett. Ez megfelel a Nils Wahl indítvány 62./ pontjában írtaknak: „Mindazonáltal az említett irányelv (47) preambulum bekezdéséből kitűnik, hogy bár e szankciók megválasztása a tagállamok hatáskörében marad, azoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük (lásd ebben az értelemben: 2014. március 27-i LCL Le Crédit Lyonnais ítélet, C-565/12, EU:C:2014:190, 43. pont).” A bankok jogászai által ismert volt a tagállami, törvényi szankció, ennek ellenére alkalmazták. Fityethányva a Btk-ban rögzített bűntető felelősségre vonásra is, mert a bankok állami védelmet kaptak, ugyanis a devizahitelezés fővédnöke Népirtó Orbán Viktor.

23./ Az EUB bíróság C-38/17. számú 2019.06.05-én kelt határozatával kapcsolatosan kiemeljük, hogy a szerződéskötést követően a bankok nem MEGHATÁROZZÁK az árfolyamot, mert akkor burkolt egyoldalú kamatemelési joggal élnének vissza, hanem tőlük is független, véletlen esemény kimenetelétől teszik függővé, vagyis fogadást szerveznek az adósaik kifosztására, melyet a jegybankon keresztül a háttérhatalom irányít, az állam segítségével.

+1./ A Konzultációs Testület javasolja, hogy a jogegységi határozatok meghozatalában közreműködő Kúria Polgári Kollégiumának minden bírája a devizahiteles áldozatukért érzett felelősségük tudatában – nemzettől való bocsánat kérésük jeléül – azonnali hatállyal lemondanak bírói beosztásukról. Itt kell kiemelni azt a tényt is, hogy a banki tájékoztatás – egyetlen devizában nyilvántartott kölcsönszerződésben – sem megfelelő, hiszen a kúria bírói sem értik, ezért fordultak a EUB Bírósághoz, nem képesek megmagyarázni senkinek, mert már három jogegységi határozatban, és várhatóan két emlékezetőben szenvednek.

Fentiekre tekintettel a bíróságnak

• az ilyen követelést érvényesítő keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania;

• ha a bíróság már tárgyalást tartott, a pert a Pp. 157. §-ának a) pontjára tekintettel meg kell szüntetnie még akkor is, ha az alperes a tartozását a perben esetleg elismerte;

• az ilyen követelés tárgyában kötött egyezség jóváhagyását a Pp. 148. §-ának (3) bekezdése alapján meg kell tagadni.

• folyamatban levő végrehajtás esetén pedig a Pp. 369. § a) pontja alapján indult végrehajtás megszüntetési perben van módja intézkedni.

Budapest, 2019. június 19.

Konzultációs Testület Tagjai:

………………………………………                     …………………………………

Az első sor normális egy pénznemű (forint), mert az egyenleg áthozatallal nem változik a tartozásom, és felszámolják a kamatot, illetve levonják a befizetett törlesztő részletet.

A második sorban Hibrid (forint, deviza) kölcsön, de csupán annyi az eltérés, hogy a záró egyenleg az egy pénznemű kölcsönnek megfelelően alakul az adóság, de itt kiszámolják, hogy ez az aktuális CHF árfolyamon mennyinek felel meg. Azaz, ha nő a CHF árfolyam, akkor csökken a CHF szerint nyilvántartott adóság, de ez egyébként is lényegtelen, mert forintban törlesztek.

A harmadik sorban Hibrid kölcsön, de nem nyilvántartott, hanem számolt kölcsönről beszélünk. Nincs árfolyamkockázat, csak kinemetelre történő fodadás van. Bank nem végez semmilyen szolgáltatást, és mégis nő, vagy csökken az adós tartozása, attól fűggően, hogy csökken, vagy nő az CHF árfolyam. Valójában itt a CHF nem pénz, nem fizetőeszköz, hanem tétszorzó (odds), mivel sem a szervező bank, sem az adós, áldozat nincs hatással az árfolyamváltozásra, hanem a Jegybank adja meg, vagyis a felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől függ, így ez a Szerencsejátékról szóló törvény 28/A § szerint fogadásnak minősül. Pontosabban, kimenetelre történő fogadás, mert nem arra fogadunk, hogy fog-e változni a CHF árfolyama (bekövetkezésre történő fogadás lenne) hanem, hogy hogyan fog változni, vagyis a kimenetelre.

A negyedik sorban egy pénznemű, CHF kölcsönről van szó. Itt nincs fogadás, hanem csak árfolyamkockázat van, vagyis itt van az a bizonyos árfolyamkockázat, amit a mi devizában nyilvántartott kölcsönünkbe belehazudnak. Itt ugyanis az adós nem devizában, hanem hazai pénznem kapja a jövedelmét, de van lehetősége hatással lenni  a CHF árára (nem árfolyamára) ugyan is, ha kimegy Svájcba dolgozni, a kölcsön futam ideje alatt, akkor olcsóbban jut a CHF-hez, vagy “feketén” kint dolgozó ismerőstől szerzi be, de lehet az is, hogy hivatalos úton a banktól szerzi be a törlesztéshez szükséges CHF-t. Csak erre (devizahitelre) és nem a deviában nyilvántartott hitelre vonatkozik a maximált (2014/17. EU Irányelv 23. cikkében meghatározott) 20 %-os mértékű árfolyamkockázat, amire a Kuzultációs Testület hivatkozik 2019.06.20-án kiadott állásfoglalásában.

Ez a második táblázat arról szól, hogy nem 1, azaz egy forinttal változik a CHF árfolyam, hanem 256,47 HUF/CHFra, azaz 106,47 Ft-l. Csak a Hibrid változatnál van jelentősége. A második sorban az eltérést a piros számok jelzik, vagyis a nyilvántartottnál azonos forint tartozás esetén is (3.994.250 Ft) jelentősen kevesebb a nyilvántartott CHF, mert csupán 15.573,94 CHF-re csökkent. A devizában nyilvátartott hitel esetén nem változhat az adóság, és a szerződésben nem lehet benne sem kockázati, sem szerencse elem.

Harmadik sorban, amikor a bank devizában nyilvántartja, és a kormány, bíróság a pofánkba hazudja az “árfolyamkockázatot”, de valójában kimenetelre történő fogadást végeztet a sértett adóssal. Már látjuk, hogy a fogadás nyereménye a banknak, csak azzal, hogy átvezette a záró egyenleget, nyitóegyenlegnek, ahol nem 150, hanem 256.47 CHF a tétszorzó, (odds) 4.000.000 Ft-ról 6.839.208,55 Ft-ra nőtt, a kamat 20.000 forintról, 34.185,15 Ft-ra nőtt, és a befizettett 25,750 Ft törlesztő részletem, 15.060.41 Ft-ra értékelődött le, így összességében a teljes adóságom 3.994.250  Ft helyett 6.847.646,41 Ft-ra emelkedett a fasiszta Fidesz diktártor által orránál fogva vezetett országgyűlés 256,47 Ft-s “forintosítása” folytán.

A negyedik sorban nincs piros szám, vagyis itt az “árfolyamkockázatnak” hazudott kimenetelre történő fogadás, nem változtatja meg az adóság mértékét, értékét, de mivel a jövedelem Magyar fizetőeszközben, forintban kapja az adós, így itt van ténylegesen az igazi árfolyamkockázat, mely nem független az adóstól, hiszen, hatással lehet rá ő is, mert azzal, hogy másországban kedvezőbb devizáért dolgozik, vagy ismerőseitől (“feketén”) szerzi be, vagy marad a legrosszabb változtat a bank hivatalos pénzváltásával.

Utóirat:

Qria Konzultációs Testületének 2019.04.10-én kiadott Emlékeztetőjéről, devizhiteles viszont emlékeztető a devizahiteleseknek: valójában a Wellmann György féle bűncselekmény nem ért véget a bankok csalás, a népirtás, tiltott szerencsejáték szervezése, és uzsora-bűncselekményben való társtettesi közreműködéssel, valamint hivatali visszaéléssel, hanem folyatódik a EUB határozatok tudatos kiforgatásával. Meg kell érteni, mindenkinek, hogy a CHF csak a kimentelre történő fogadás odds-a (tétszorzója, nem érték, nem pénz, nem fizető eszköz) ezért nem beszélhetünk kockázatról (mint a devizahiteleknél) különösen nem árfolyamkockázatról, mert a devizában nyilvántartott kölcsönökben nincs kockázati elem, hanem szerencse elem van. A fogadásnak sincs felső határa, és a banki nyeremény adósi veszteség, jelentősen megemelkedhet.

és egy másik emlékeztető azoknak bíróknak, akik a 2019-04-10-i Emlékeztető megfogalmazásában részt vettek:

Az egész egy nagy rakás lószar!

A 2019.06.19-én tartott Konzultációs Testületnek sikerült űberelnie magát!

Ez elefánt szarral vetekszik:

Javasolt jogszabályok:

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/deviza_megoldasi_javaslatok3.0.pdf

http://www.fogyvedok.hu/93_13_EGK.pdf

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32014L0017