Kúria nem akar

M B Hiv.: 18.P.21.499/2019/2. sz.

3525 Miskolc, D. sz.

K K

3527 Miskolc, B. sz.

Miskolci Járásbíróság

3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 4. sz.

A Miskolci Járásbíróság a dr. Mózes Brigitta (3525 Miskolc, Palóczi u. 9. szám alatti székhelyű) ügyvéd, dr. Barna Péter (3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 10. fsz. 2. szám alatti székhelyű) ügyvéd és a dr. Kiss István (3530 Miskolc, Arany János u. 11-13 I/40. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt Otp Faktoring Zrt. Miskolci kirendeltsége (3531 Miskolc, Pf: 613) felperesnek – Miczán József (3527 Miskolc, Baross G. u. 14. 8/1. szám alatti lakos) és Lapos Erika (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 27. szám alatti lakos) hozzátartozók által képviselt M B (3525 Miskolc, alatti lakos) I.r. és K K (3527 Miskolc, B. alatti lakos) II.r alperesek ellen kölcsön visszafizetése iránt indított perében az alábbi nyilatkozatot tesszük:

I. 2019. szeptember 4-én megtartott tárgyaláson, bírói felhívásra a következőket kívánjuk előadni:

· Továbbra is hivatkozunk arra a tényre, hogy mi a kölcsönszerződést korábban mondtuk fel, mint a bank. Tehát a felperes érvénytelen, semmis szerződést vásárolt meg, melyhez semmilyen jogkövetkezmény nem fűzhető. Téves az első eljárás során az ítéletben megfogalmazott bírói elutasítás, melyet szerintünk szándékosan tett. A hivatkozott törvény szerint nincs arra utalás, hogy a fogyasztó nem mondhatja fel a szerződés, különösen olyan esetben, amikor élete, életfeltételei vannak veszélyben. Amennyiben egy jogi személlyel rendelkező társasággal (Kft.; Rt.; Zrt; stb.) szerződünk, akkor van egy nagyon fontos kérdés: JOGKÉPES volt-e, vagy jelen esetben jogképese-e az aláíró és annak a vállalkozásnak tevékenységi köre szerint jogszerűen járt-e el, amikor aláírta a kölcsönszerződést. Erre két törvényi rendelkezés is van: (1959 Ptk. 29§ (3),(4) bek., valamint az 1997. évi CXLV. törvény 10§ 1,2,3,4 bek.) Ptk. 200. § (1) „A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.” (2) „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.” Továbbá a bankok a legtöbb szerződésbe a következő szöveget tették: „Amennyiben a nagymértékű devizaváltozások miatt a biztosítékul nyújtott ingatlan forintban meghatározott és forintban nyilvántartott fedezeti értéke már nem nyújt a Bank számára elegendő fedezetet, azaz a fennálló kölcsöntartozás forintra – Deviza eladási árfolyamon – átszámított értéke meghaladja a fedezeti érték 68%-át adott napon….” „Amennyiben a fennálló kölcsöntartozás forintra – Deviza eladási árfolyamon átszámított értéke meghaladja a fedezeti érték 70%-át…” 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 213. § (1) A hitelfelvevő a szerződést megtámadhatja, ha a fogyasztási kölcsönszerződés nem tartalmazza: a) a szerződés tárgyát, b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést, c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét, d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást, e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat, f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.” Ptk. 234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. Hpt. 213. § (3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Valamint már több esetben leírtam NINCS ENGEDÉLYÜK A BANKOKNAK DEVIZA KÖLCSÖN KIHELYEZÉSÉRE, KIZÁRÓLAG FORINTBAN TÖRTÉNŐ kölcsönt nyújthattak!!! Ennek egyszerűen utána lehet nézni, ki kell kérni az Igazságügyi Minisztériumtól, vagy a Fővárosi Cégbíróságtól a bank CÉGMÁSOLATÁT, mely az összes törölt és valós adatokat tartalmazza!!! NEM TALÁLHATÓ EGYIKBEN SEM TEVÉKENYSÉGI KÖR MÓDOSÍTÁS!!! Márpedig a 1959 Ptk. 29. § (3),(4) bek., valamint az 1997. évi CXLV. törvény 10. § 1,2,3,4 bek.) egyértelműen rendelkezik!!!! De további joghelyek is vannak.... Magyarul törvénysértő tevékenység joghatást nem válthat ki!!! A bíróság, ebből a szempontból sem tehet mást, mint elutasítja a felperes keresetét, mert semmis követelést vásárolt meg (így járt!) Ezt az előző eljárás első tárgyalásán meg kellett volna tennie, vagy tárgyalást sem kellett volna tartania, így nem okozott volna kárt, sem az államnak, sem nekünk, sem magának! Sőt fel sem lett volna jelentve a hágai bíróságon!

Értelmezhetetlen a bíró tárgyaláson történt, többszöri kérdés feltétele a 2.733 CHF beszámítással kapcsolatosan.

· ha azt kérjük, hogy utasítsa el a felperes keresetét, akkor nem kérhetjük, hogy számolják be a TISZTESSÉGTELENÜL felszámított összeget.

· ha azt kérjük, hogy állítsa helyre az eredeti állapotot, vagyis mindenki adja vissza, amit kapott. Jelen esetben, felvettünk 4 milliót, kifizettünk több, mint 1,7 milliót, akkor tartozunk a banknak több, mint 2,2 millióval. Ekkor sem beszélhetünk a tisztességtelenül felszámított összegről.

· ha azt kérjük, hogy arra való hivatkozással utasítsa el a keresetet a (Ptk. 204. § (1) bek. a-b./pontja szerint a követelés bírósági úton nem érvényesíthető és ezt a bíróságnak hivatalból kell figyelembe venni (3) bekezdés szerint, akkor sem beszélhetünk erről az összegről.

· Természetesen, amennyiben a korrupt bíróság úgy ítéli meg, mint korábban, hogy a banknak jár a beterjesztett – semmilyen formában nem bizonyított – követelés, ebben az esetben kérjük a felperes jogelődje által megállapított, de a felperes által nem jóváírt tisztességtelenül elszámolt összeg jóváírását, ami valójában kihat az egyéb (ügyleti kamat, késedelmi kamat egyéb, Isten tudja milyen) költségekre, mivel a felperes bizonyítottan jogellenesen okozott kárt.

II. Kérdések a felperesi képviselőhöz:

1./ Kötelezze a jogi képviselőt, hogy csatolja be a havi záró egyenleg kiszámításához szükséges képletet, olyan részletességgel, hogy nyitóegyenleg kiszámítása, kamattartalom kiszámítása, törlesztő részlet jóváírt értékének kiszámítása, és végül ezekből a záró egyenleg kiszámítása!

2./ A Csányi Sándort, Orbán Viktort és Járai Zsigmondot, mint jogi és gazdasági szakembereket azért kérem a pénzpiaci, és tőkepiaci igazságügyi szakértő előtt meghallgatni, mert ők jog, gazdasági szempontból alá tudják támasztani, hogy a devizahiteles szerződések két szerződést tartalmaznak, forint kölcsönszerződést és kimenetelre történő fogadást!

3./ Válaszoljon a felperes jogi képviselője arra a kérdésre, hogy rendelkezett-e a jogelődje az 1997. évi XXX. tv. 14. § (5) szerint előírt biztosítással, és hogy a jogelőd vett-e fel ezzel, a lányommal kötött kölcsönszerződéssel kapcsolatos biztosítási összeget?! Ha igen, akkor milyen összegben?

4./ Tájékoztassa a bíróságot, hogy a követelt összeg, milyen részösszegekből tevődik össze, és ezek a részösszegek hogyan jöttek létre, hogyan keletkeztek? Valamint ezeknek mi a jogalapja (Tőke, kamat, egyoldalú kamatemelés, árfolyamkockázat, költség, fixtörlesztő részlet stb?)

5./ Mi a tárgya a felperes jogelődje, és a lányom, vagyis az alperes között létrejött szerződésnek, ha nem forint kölcsönszerződés, és kimenetelre történő fogadás?

6./ Tartalmaz-e ez a szerződés

· árfolyamkockázatot?

· fogadást?

· befektetést?

· szerencsejátékot?

7./ Tájékoztassa a bíróságot, hogy a bank a szerződéskötés előtt hogyan tett eleget a Hpt. 203. § (6) és (7) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének?

8./ Van-e a banknak szerencsejáték (fogadási) tevékenység végzésére állami engedélye?

9./ Egy szerződést megnevezése (tárgya) szerint, vagy tartalma (esetleg színlelt tartalma) szerint kell minősíteni (Art. 1. §. (7), illetve Ptk. 207.§ (6)?

10./ Abban egyetértünk-e, hogy Magyarországon 4 féle kölcsön lehetőség van?

· Forintkölcsön (egy pénznemű): forintot kap az adós, forintban számolnak, és forintban kell törleszteni is.

· Devizában nyilvántartott forintkölcsön (hibrid): forintot adják, forintban számolnak, és forintban kell törleszteni is, de a záró egyenleget devizában konvertálják, átszámolják, nyilvántartják. (igért)

· Devizában elszámolt forintkölcsön (hibrid): forintban adják, forintban törlesztik, de devizában számolják, tét szorozzák árfolyamkockázatnak hazudják, de valójában kimenetelre történő fogadás, ahol a devizaárfolyam a tétszorzó (odds), „nyeremény” az adóság.

· Devizakölcsön (egy pénznemű), amikor devizában adják, devizában számolják, és devizában kell törleszteni is. Itt van árfolyamkockázat!!!!

11./ Abban egyetértünk-e, hogy az utóbbinál van árfolyamkockázat, mert amikor devizában törleszt a fogyasztó, akkor neki a jövedelme forintban jön, és így neki döntenie kell, hogy az aktuális árfolyamon megvásárolja a banktól a devizát. Dönthet úgy is, hogy „feketén” vásárolja meg ismerősétől, vagy hivatalosan abban az országban, ahol a deviza nemzeti fizetőeszköz, vagy ugyanebben az országban munkát vállal, hogy kisebbre csökkentse az árfolyamkockázatot?

12./ Az alkalmazott devizaárfolyamot ki határozza meg? A jegybank adja meg központilag, vagy a felperesi bank határozza meg, esetleg az adós közli a bankkal, hogy mennyi legyen az aktuális CHF árfolyam? Vagy más? (Orbán)

13./ Egyetértünk abban, hogy a CHF árfolyamra az adós nincs hatással?

14./ Felperesi bank, hatással van, volt a CHF árfolyamra? Ha igen milyen mértékben?

15./ Ha elfogadjuk, hogy a „Befektetés fogalma: értéknek, munkának, pénznek, hasznos, jövedelmező célra történő fordítása, felhasználása.” Akkor egyet kell, hogy értsünk abban is, hogy befektetéseknek a befektetett dolog szempontjából három formája lehet: érték, munka, és pénz befektetés?

16./ Maradjunk a pénznél, (mert sem munka, sem érték befektetésről nem beszélhetünk, a devizában nyilvántartott kölcsönöknél) „Pénzügyi befektetés az olyan ügylet, amely során a befektetni kívánó személy (vagy szervezet) megvásárolja valamely kibocsátó pénzügyi szervezet pénzügyi eszközét. Pénzügyi eszközkibocsátója, garanciát vállal pénzügyi eszközeiért.” Ez a kockázati elemeken alapuló befektetés, de ismert a szerencse elemeken alapuló befektetés. Tájékoztassa a bíróságot, hogy mi a különbség a kettő között!

17./ Akkor abban egyetérthetünk-e, hogy a kockázati elemeket tartalmazó befektetésnél, a befektető tulajdonosa lesz a pénzügyi terméknek, és hatással lehet az ilyen befektetés hasznosságára? Még a szerencse elemeket tartalmazó befektetésnél, nem tulajdonosa a pénzügyi terméknek mert, az a szolgáltató tulajdona, csupán részvételi díjat, illetve tétet fektet be, de a szolgáltatás hasznossága a felektől (szolgáltató, és fogyasztó) független, vagyis a véletlen esemény bekövetkezésétől, vagy kimenetelétől függ?

18./ Nevezhetjük-e a „devizában nyilvántartott” forintkölcsönök hasznát, profitját, nyereség helyett nyereménynek? Mert ami az adósnak veszteség, az a banknak nyeremény!

19./ Rögzíthetjük-e, hogy a szerencseelemeket tartalmazó befektetés szerencsejáték? Mert így logikus! Ismerni kell a Szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt (1991. évi XXXIV. tv.) az 1. § (1) szerint „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénzfizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés, vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ. (2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is”.

20./ Egyetértünk-e abban, hogy a szerencsejátéknak két fajtája van a sorsoláson, és a fogadáson alapuló szerencsejáték: A törvény: A 28/A. § (1) rögzíti, hogy a „Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék.” Fogadás, olyan szerencsejáték, ahol a befektetett dolog értékét (tétjét) megszorozva egy véletlen, a felektől független esemény bekövetkezésének, illetve kimenetelének valószínűségét kifejező számmal (odds-l) megkapjuk a nyeremény összegét. De fogadásról beszélünk akkor is, ha a nyereményből osszuk vissza az odds-l a tétet.

21./ Elismeri-e, hogy a lányomat minden hónapban 3 fogadásba kényszerítették, tudta nélkül, és akarata ellenére?

22./ Megmondaná nekünk, hogy ha felvesz az adós 3.000.000 Ft 150 forintos árfolyamon mennyi lesz a devizában lévő adósága?

23./ Ha ezt a záró egyenleget átviszem a következő hónap nyitóegyenlegévé, (egy fillérrel sem többet, sem kevesebbet) és még nem számolok sem kamatot, és nem írom jóvá a törlesztő részletet, ám az árfolyam csupán egy forinttal lesz több vagyis 151 HUF/CHF, akkor mennyi lesz a lányom tartozása?

24./ Kérdésem, hogy a bank mit adott, milyen ellenszolgáltatást végzett adós részére, ezért az adóság különbözetért, szolgáltatásért?

25./ A bank adta volna-e ezt a kölcsönt a lányom részére, ha Ő azt mondja, hogy ezt a „főszolgáltatás körébe tartozó” árfolyamkockázatot nyújtó szolgáltatást nem kéri?

26./ Akkor ki lehet jelenteni, hogy a bank a kölcsön rendelkezésre bocsátásának feltételéül szabta az „árfolyamkockázatban” való részvételt, vagyis a devizában nyilvántartást, pontosabban devizában való elszámolását?

27./ A bíróság, más ügyben megállapítja, hogy „az adós nem fektetett be semmit, mert csak a bank adott kölcsön. Ön szerint ez helyes tényállítás? Ha igen, akkor miért?

28./ Ön szerint bárki tud-e befektetni, játszani szerencsejátékot, ha nincs pénze?

29./ Az adós viszont a bírósággal ellentétben valós tényként rögzíti, hogy igenis tud befektetni, méghozzá az első fogadás éppen a kölcsönvett összeg, későbbiekben pedig a mindenkori záró egyenleg. Kártyajátékkal példálózva: én játszok a bankkárral, de mivel ( a bankár mindig csal) elveszítem az összes pénzem. Már befejezném a játékot, amikor a csaló bankár azt mondja: „semmi gond adok én neked még 5.000 Ft-ot, hogy visszanyerd az elbukott 10.000 Ft-t.” Akkor mivel játszottam? A kölcsönnel, a bankár kölcsönével, azt fektettem be a feltételezett nyerés reményében. De mi történik? Nem csak hogy nincstelen lettem, hanem még eladósított nincstelen, vagyis, nem csak most nincs pénzem, hanem holnap sem lesz, mert a jövőbeni jövedelmemet is eljátszottam a csaló bankkal.

30./ Igaz-e, hogy a bank nem csak a záró egyenlegre fogadtatta a lányomat, hanem a kamat tartalomra, hiszen a CHF-ben történő számítás arra is kihat, mert nem a 4.000.000 Ft kamatára számolt, hanem mivel az CHF-ben volt, (egyetlen forint árfolyam emelkedés esetén) a 4.026.667 Ft-ra járó időarányos kamattal terhelte az adóságát?

31./ De nincs vége, mert nemcsak a bankár kölcsönével vett részt a fogadáson, hanem a saját pénzével is, ugyanis a törlesztő részlet az ő pénze, és amikor azt törlesztette, akkor a tartozását nem ám annyival csökkentette a bank, hanem azt is tétszorozta, vagyis „tétosztotta” mivel nem a tétből számolta a nyereményt, hanem a nyereményből (törlesztő részletből) számolta ki a tétet (CHF-s jóváírást). Így történik az, hogy a 25.750 Ft-s törlesztő részlet esetében a jóváírás 256,47 CHF-s árfolyammal számolva csupán 100,4 CHF-t ért, ami az eredeti 150 Ft/CHF árfolyammal csupán 15.060 Ft valós jóváírást jelent?

32./ A 2/2014. PJE 1./ pontja rögzíti, hogy „A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható”????!!!! Ezzel kapcsolatos két kérdésem van, egyik milyen szolgáltatás ez az „árfolyamkockázat”, mit kap az adós, és mi az ellenszolgáltatás, vagyis mit fizet a szolgáltatásért? Másik kérdés, hogy a szerződésen belül lehet-e olyan rész, ami „főszabályként nem vizsgálható”? Mert akkor mi (adósok) is létrehozunk egy ilyen jogegységi határozatot, hogy aki ilyen határozatot, vagy ennek megfelelő ítéletet (független bíróként utasításra) hoz, akkor azokat is be kell zárni legalább 7 évre fegyházba, a családját hajléktalanná kell tenni, és a kiskorú kölykeiket, pedig állami gondozásba kell venni? Ez az Adósok PJE!!!

33./ Azt a tényt nagybetűkkel, aláhúzva rögzíthetjük-e, hogy a per tárgyát képező kölcsönszerződés nem devizakölcsön, mert nem devizában bocsátották az adós rendelkezésére (Pt. 523.§) nem devizában keletkezett az adóssága, mert forintot kell fizetnie, csupán devizában számoltak megtévesztés céljából, „mintha” devizát adtak volna, de a jog nem ismer ilyen kifejezést, hogy „mintha”, mint a tisztességtelen tranzakciós díj felszámolásánál, ahol „mintha” lett volna tranzakció? Ha nem, akkor miért?

34./ Rögzíthetjük a bíróságnak, hogy a devizában, nyilvántartott kölcsönben nincs sem kockázati, sem szerencseelem, mert a deviza árfolyamnak nincs adósságnövelő, esetleg adósság csökkentő hatása, mert csak a devizában számolt, „árfolyamkockázatos”, valójában fogadási tartalommal rendelkező kölcsönnél lehetséges adóság növekedés, vagy csökkenés?

35./ Azt is megállapíthatjuk, hogy a szerencsejáték fajtája a fogadás, típusa a kimenetelre történő fogadás, ami azt jelenti, hogy nem arra fogad az adós, hogy valami bekövetkezik-e (árfolyam változik-e), hanem arra fogad, hogy hogyan (milyen mértékben) következik be, vagyis a CHF árfolyam maga az odds, vagyis a szorzó, pontosabban tétszorzó?

36./ Megállapodhatunk-e abban is, hogy a bank nem erről tájékoztatott, mert egy szó nem esett fogadásról, szerencsejátékról?

37./ Abban is egyetérthetünk, mert a bűntársaik (országgyűlés, kúria) is egyetértettek, hogy jogellenes volt az árrés, mint tranzakciós díj alkalmazása, mivel nem volt tranzakció?

38./ Abban is egyetérthetünk, mert a bűntársaik (országgyűlés, kúria) is egyetértettek, hogy tisztességtelen volt az a kikötés, hogy a költségeket devizában számolják, mivel, Magyarországon a fizetőeszköz forint, így csak forint költségei merülhettek fel, és nem deviza?

39./ Abban is egyetérthetünk, mert a bűntársaik (országgyűlés, kúria) is egyetértettek, hogy tisztességtelen volt az a kikötése is, hogy a kamatokat egyoldalúan elmelhette, mindezeket kifosztás, népirtás céljából?

40./ Abban is egyetérthetünk, hogy ez a három probléma, csak 8-10 %-a a teljes devizában nyilvántartott problémának. 90-91 %-a a kimenetelre történő fogadás?

41./ Mi a különbség a forintkölcsön és a devizában nyilvántartott forintkölcsön között?

42./ Igaz-e az a tény, hogy a felperes nemhogy nem írta jóvá a jogelőd által – fentiek miatt – elszámolt 2.733 CHF tisztességtelen jóváírást, hanem még kamaton felül, ügyletikamatot és késedelmi kamatot, valamilyen költséget is felszámolt, annak ellenére, hogy a lányom a szerződésben vállalt módon fizette a törlesztő részletet, és nem a bűncselekmény által meghatározott magasabb (2,8-szeres, vagyis 25.750 Ft helyett 72.000 Ft) törlesztő részletet? Azért szankcionál, mert nem akart a bűncselekményének áldozata lenni. Ide vonatkozó kérdés, hogy az áldozatot, vagy a bűnözőt kell szankcionálni az EU irányelv alapján arányosnak, visszatartó erejűnek, és hatékonynak kell lennie?

43./ Abban is egyetérthetünk, hogy ha az árfolyamkockázat nem árfolyamkockázat, mert az csak a tényleges deviza (egy pénznemű) kölcsönnél van, hanem kimenetelre történő fogadás, és erre a szolgáltatásra nincs engedélyük, akkor ez a követelés bírósági úton nem érvényesíthető követelésnek minősül a Ptk. 204. § (1) bekezdés, a./ pontja alapján?

44./ Mivel a bank erről nemcsak hogy nem tájékoztatott, hanem tudatosan tagadta, megtévesztett, akkor ezzel megvalósította a csalás egyik elemét a tévedésbe ejtést, illetve a tévedésben tartást is, hiszen, ezt tette minden bank, megtévesztett, de egyik sem tájékoztatott, hogy amit a másik bank állít az nem igaz?

45./ Abban egyetértünk-e, hogy a bank ezt jogtalan haszonszerzés (ötszörös használati díj) céljából tette, akkor egyértelműen bizonyított a csalás tényállása a „devizahiteles” bankoknál?

46./ Kijelenthetjük-e, hogy a bankok csalás bűncselekményét bűnszövetkezetben (képviselőkkel, közjegyzőkkel, kormánytagokkal, bírókkal, végrehajtókkal, ügyvédeikkel) folytatólagosan, (2001. július 1-től, még 15-20 évig) különösen nagy értékre, (hiszen 1000 milliárdos összegektől van szó) követte el?

47./ Tudomással bír-e arról a felperes jogi képviselője, hogy az EU-s jogszabályok, és bírósági határozatok kötelezőek a magyar igazságszolgáltatást végző bírókra, képviselőre?

Figyelemmel Nils Wahl EU-s bíróság főtanácsnoka a C-186/16. számú üggyel kapcsolatos indítvány (ismertetve 2017.04.27-én) 80. pontjára, mely szerint „Noha a 93/13 irányelv alkalmazásában magától értetődő, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének – így tehát a fogyasztó kárára a felek között fennálló jelentős egyenlőtlenségnek – értékelésekor figyelemmel kell lenni mindazon körülményre, amelyről a szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amely a későbbi teljesítésre kihathatott; az értékelés semmiképp nem függhet a szerződés megkötését követő, a felek akaratától független események bekövetkezésétől.” (eddig az idézet) és véletlen események kimenetelétől sem. (Ez utóbbi a deviza kölcsönös adósok logikus, jogszerű, pontosító kiegészítése.) Így egyértelmű, hogy az árfolyamkockázatnak (állami, bírósági szinten is) hazudott, de valójában kimenetelre történő fogadás nyereményéből származó extraprofitra, mint jogellenes, ellenszolgáltatás nélküli nyereségre a bank nem tarthat igényt?! Az ilyen követelést idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani Pp. 130. § (1) bek. f./ pontja alapján.

48./ Nils Wahl, indítványában rögzíti azt is, hogy „először is az említett irányelv vonatkozó rendelkezéseinek szövege alapján, 3. cikknek (1) bekezdése értelmében egy szerződési feltétel akkor tekinthető tisztességtelen jellegűnek, ha a „[a felek] szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő”. “Ez a rendelkezés tehát a priori kizárja a szóban forgó szerződés megkötését követő eseményekre vagy fejleményekre való hivatkozás lehetőségét.” … amire a bűnöző bankok folyamatosan, bűntárs ügyvédeiken keresztül hivatkoznak. Egyetért vele?

49./ Ezeket támassza alá a szerződések kötésekor hatályos magyar jog is, így a Ptk. 204. § (1) a./ pontja is, mely szerint bírósági úton nem érvényesíthető követelésről van szó. A bank nem rendelkezett szerencsejáték tevékenységi körrel, és a kimentelre történő fogadásról sem tájékoztatta az ügyfeleket, hanem több mint 12 éven keresztül megtévesztette őket, így az árfolyamkockázatnak hazudott extrapofit, fogadási nyeremény nem jár neki. Árfolyamkockázatra való hivatkozás jogellenes, mert nincs árfolyamkockázat, és nem is lehet egy kölcsönszerződés tartalma. Függetlenül attól, hogy az kicsi, vagy nagy, mert semmi köze nincs a CHF-hez, a Japán Yenhez, és az Euróhoz, vagy bármilyen devizához. Tény, hogy forintot kaptunk kölcsön (Ptk. 523. §) és azt kell visszafizetni. A hiteleknek elsősorban kiszámíthatónak (biztonságosnak), másodsorban kiszámolhatónak (matematikailag ellenőrizhetőnek) kell lenni, így nem lehet benne semmilyen kockázat, különösen nem árfolyamkockázat, szerencseelemektől pláne mentesnek kell lennie. Éppen az árfolyamkockázat teszi kiszámíthatatlanná, bizonytalanná a visszafizetendő összegeket, és az, hogy a szerződés nem tartalmazza az egyenleg kiszámításának módját, képletét, sőt a hiteltörténeti kimutatásból sem állapítható meg a mai napig, pedig kiszámolhatatlanná. Ezért az árfolyamkockázatra való hivatkozás életszerűtlen, hazug, és bűncselekmény! Egyetértünk?!

50./ Azt a tényt is figyelembe véve, hogy a kimenetelre történő fogadást a bank szervezte az adósok kifosztására, sőt – az abban való – részvételt a szerződésben a kölcsönadás feltételéül szabta, így a Ptk. 204. § (1) bekezdés b./ pontja értelmében a fogadásra adott kölcsönt sem kell visszafizetnie az adósnak, vagyis az sem érvényesíthető bírósági úton. Érteni kell a kölcsönadás célját, hogy a bank azért adta a kölcsönt, hogy az adós ezt minden hónapban tegye fel tétként és vegyen részt egy olyan kimenetelre történő, "hosszúlejáratú" fogadássorozatban, ahol a CHF árfolyam maga az ODDS, tétszorzó. A bank ezt a fogadást – a részletes hiteltörténeti kimutatás tanúsága szerint – kiterjesztette a kamat tartalomra, és a befizetett törlesztő részletre is. Itt kell kiemelni, hogy a "Btk. 77. §¹³⁰(1) El kell kobozni azt a dolgot: a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak." De ha az állam kobozza el, akkor csupán az történik, hogy a bűnöző helyett a bűntárs kapja, ugyanis az állam (országgyűlési képviselők, kormánytagok, és a bíróság) bűntársa a banxtereknek. Ezért helyes a Ptk. 204. § (1) b. ponjának alkamazása, mert a kölcsön a banki bűncselekmények adósainál, áldozatainál marad! Ez így igazságos és jogszerű ítélet.

51./ Ptk. 204. § (3) bekezdése értelmében „Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.” Figyelemmel arra a tényre, hogy a bíróságok ennek nem tettek eleget, minden devizahiteles szerződéssel kapcsolatos – bank által kezdeményezett – keresetet el kell utasítani, valamint a jogerősen lezárt, bankok által megnyert perekben hivatalból el kell rendelni azonnal a végrehajtás megszüntetését, perújítást, és az eredeti állapot helyreállításának van helye, a banki keresetek elutasítása mellett. Ez megfelel a Nils Wahl indítvány 62./ pontjában írtaknak: „Mindazonáltal az említett irányelv (47) preambulum bekezdéséből kitűnik, hogy bár e szankciók megválasztása a tagállamok hatáskörében marad, azoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük (lásd ebben az értelemben: 2014. március 27-i LCL Le Crédit Lyonnais ítélet, C-565/12, EU:C:2014:190, 43. pont).” A bankok jogászai által ismert volt a tagállami, törvényi szankció, ennek ellenére megsértve a jogszabályokat, okot adtak a szankcióra. Fityethányva a Btk-ban rögzített bűntető felelősségre vonás lehetőségére is, mert a bankok állami védelmet kaptak, ugyanis a devizahitelezés fővédnöke Orbán Viktor. (EBDR-Orbán paktum)

52./ Fentiek alapján nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy bűnösnek érzi-e magát csalás, népirtás, tiltott szerencsejáték szervezése és uzsora-bűncselekményben, mint társ tettes, aki segít a banknak a fenti bűncselekmények befejezésében bírósági úton?

53./ Az ön véleménye szerint az a bíróság, illetve bíró, aki nem utasítja el a bank keresetét, ugyanolyan bűnös-e, csalás, népirtás, tiltott szerencsejáték szervezése és uzsora-bűncselekményben, mint ön, Csányi Sándor, Orbán Viktor, Polt Péter stb.?

54./ Tájékoztatta-e a családját, hogy a Magyarországon folyó népirtásban ön is részt vesz, mert a 15-16.000 devizahiteles áldozatok egyik gyilkosa Ön, Orbán Viktor a devizahitelek fővédnökének, oddsmesterének, tippmixkirályának vezetésével?!

55./ Igazságosnak tartja-e a Ptk. 204. § (1) b.) pontját való tekintettel azt, ha egy kártyás azért ad kölcsön a partnerének, hogy az tovább játsszon vele, és így ne csak a meglévő pénzét nyerje el tőle csalással, hanem a jövőre nézve is eladósítsa, akkor ez a kölcsön adott pénz se legyen érvényesíthető bírósági úton?

56./ Igazságosnak tartja-e a Ptk. 204. § (1) b.) pontját való tekintettel azt, ha egy bank a kölcsönadáskor, azért ad kölcsön, hogy az adóst belekényszerítse egy előre nem tájékoztatott olyan fogadásba, hogy azzal az eredetileg, szerződésben rögzített használati díj (kamat) 3, 4, 5 szeresét követelhesse csalással, hajléktalanná tegye családjával együtt, akkor a neki még a kölcsönadott összeget se kelljen visszafizetni?!

57./ Ki, vagy mi az, aki, ami meghatározza az aktuális árfolyamot (devizahitelek tétszorzóját) napi szinten általában, árfolyamgát, végtörlesztés, és forintosítáési törvényben?!

III. Bizonyítási indítványunk megerősítés:

Továbbra is kérjük tanúként meghallgatni az alábbi személyeket:

· dr. Csányi Sándort OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatóját. Idézhetősége, az igazgatóság címén: OTP Bank Nyrt. 1051 Budapest, Nádor u. 16. sz. Annak bizonyítására, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések színlelt szerződést is tartalmaznak, és ez ügyben a felperes jogelődje az adósokat nem megfelelően tájékoztatta. Megjegyezni kívánom, hogy ezt a tényt, maga Csányi Sándor is elismerte, mikor az üzletkötőire hárította a felelősséget.

· Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökét, Idézhetősége: 1055 Budapest, Kossuth tér 11. sz., Annak bizonyítására, hogy mint miniszterelnökként pontosítsa: hogyan, milyen módon „csapták be a bankok az adósokat”, jogászként minősítse a „forintosítási” törvényben hogyan mentették meg az adósokat 256,47 Ft/ CHF árfolyamrögzítéssel?! Tájékoztassa a bíróságot, hogy milyen politikai esemény, gazdasági válság indokolta!

· Járai Zsigmond MNB volt elnökét MOL Nyrt. 1117 .Budapest, Október huszonharmadika u. 14. sz. Annak bizonyítására, hogy mire alapozta 2011. november 3-án mire alapozta a parlamenti bizottság előtt az alábbi nyilatkozatát. „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.”

· Továbbra is kérjük az igazságügyi szakértő kirendelését, a szakértői díjnak a megelőlegezését vállaljuk szükség esetén, amennyiben a fenti három tanúval nem sikerül meggyőzni a korrupt, nem független, utasítást végrehajtó bíróságot arról, ami nyilvánvaló, hogy minden „devizahiteles” kölcsönszerződés tartalma szerint egyrészt forint kölcsönszerződés, másrészt devizában számolt, színlelt szerződés, aminek a színlelt tartalma, kimenetelre történő fogadás. Szakértő részére a kérdéseket a három tanú meghallgatása után kívánjuk a bíróság rendelkezésére bocsátani, a tanúk nyilatkozatától függően.

IV. Előzetes döntéshozatal iránti kérelmet az EU Bírósághoz mindezek után (a felperesi képviselő nyilatkozata a feltett kérdésekre, tanúk vallomása, igazságügyi szakértő vélemény) követően kívánjuk beterjeszteni, azok tartalmától függően.

A felperes fenti kérdésekre való válaszadása esetén is kérjük, hogy a jogi képviselőt személyes megjelenési kötelezettséggel idézze meg a bíróság, annak érdekében, hogy ha a kérdésekre adott válasza nem egyezik meg a mi véleményünkkel, akkor biztosítson lehetőséget, hogy azt a bíróság előtt tisztázni tudjuk.

Rögzíteni kívánjuk, hogy a jelen beadványunk leadásáig a 2019. szeptember 4-i tárgyalási jegyzőkönyvet (a benne lévő felhívással együtt) nem kaptuk meg, így a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 napon belül az esetleges hiányt pótoljuk, ugyanis a tárgyaláson mi nem készítettünk jegyzőkönyvet, sőt jegyzetet sem. De itt jegyezzük meg, hogy a tisztességes eljárás az, ha a tárgyalás végén azonnal megkapják a felek a jegyzőkönyvet, hogy a bíróságnak ne legyen lehetősége azt kénye-kedve szerint, vagy a Wellmann féle utasításnak megfelelően módosítani.

Miskolc, 2019. szeptember 18.

Miczán József

hozzátartozói meghatalmazott

Telefon: 70/328-1312

jozsef.miczan53@gmail.com