Kúria nem akar

 

A devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések bűnei:

1. A 2014. évi XXXVIII. tv .3. § szerint semmis a szerződés, ha a bank tranzakció nélküli tranzakciós díjat követel az adóstól.

 

2. A 2014. évi XXXVIII. tv .4. § szerint tisztességtelen a szerződés, ha a bank egyoldalúan változtatja meg a szerződést, és kamatot, kezelési költséget felemeli.

3. Tisztességtelen, ha a bank kezelési költséget számol fel és ezt ráadásul devizában teszi, (amikor Magyarországon a költségek csak forintban merülnek fel) a kamat mellett, mivel a kamat (pénz használati díja) olyan, mintha a szálloda, szobadíj mellett takarítási díjat, áramfogyasztást, víz, lift használati díjat, stb. fizettetne a szálló vendéggel.

4. Korlát nélküli árfolyamkockázat is tisztességtelen, mert ilyen szerződést, csak az ír alá, aki nem képes felmérni annak a következményeit, vagy csaló, aki egyébként sem akarja visszafizetni a kölcsönt. Az állam elvárja, hogy az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára ez érthető legyen, de még a kúriai legfőbb bírák sem értik, ezért fordulnak az EU Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárásban. Sőt állam is megtéveszti törvényekkel, és PJE határozatokkal.

5. Fix törlesztő részlet alkalmazása tisztességtelen, és a Ptk. 231. § (2) bekezdésbe ütköző cselekmény, mert amíg az „árfolyamkockázat” 35 %-s kárt okoz 60 hónap alatt, addig a fix törlesztő részlet plusz 74 %-s kárt okoz ugyanennyi idő alatt.

6. A 2014. évi LXXVII. forintosítási törvényben nem forintosítani kellett volna a devizában nyilvántartott kölcsönöket, hanem „devizátlanítani”, de különösen nem 256.47 HUF/CHF árfolyamon, ami 72 %-os árfolyamkockázatot jelent úgy, hogy a 2014/17/EU irányelv 23. Cikke csupán 20 % árfolyamkockázatot tart tisztességesnek.

7. Állami (kormány, országgyűlés, bíróság, közjegyző) szinten hazudják az árfolyamkockázatot akkor, amikor a devizában nyilvántartott kölcsönökben nincs árfolyamkockázat, mert a törlesztőrészlet, és a fogyasztó jövedelmének pénzneme ugyanaz, vagyis forint. A valóság ezzel szemben az, hogy amit árfolyamkockázatnak hazudnak az nem más, mint „árfolyamfogadás” a CHF árfolyamra, ami havi szinten három alkalommal az odds (tétszorzó), amit a záróegyenleggel, kamattartalommal, és a törlesztőrészlettel való fogadásra használnak fel. Egyéb szerepe nincs a kölcsönszerződésben, legjobban a Részletes Hiteltörténeti Kimutatásban fellelhető számítási mechanizmussal bizonyítható. Ezért a Ptk. 204. § (1) a./ pontja alapján a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, de a b./ pontja alapján még a kölcsön sem. Tudomásul kell venni bűnözőnek, kárörvendőnek, hogy az adósok tudják, hogy minden devizában nyilvántartott kölcsön két szerződést tartalmaz: 1./ Forint kölcsönt, 2./ CHF-re történő, kimenetelre való árfolyamfogadást.

 

Bankék szorzó táblája

1*1(1)=1

2*1(1,5)=3

3*1(2,333)=7

A közérthetőség céljából ide teszünk egy táblázatot, hogy megértse az egyenleg számítási mechanizmus lényegét, hogy a banxterek hol, milyen módon alkalmazzák a véletlen esemény (CHF árfolyam alakulása) kimenetele eredményét, a fogadás nyereményének kiszámítására, havi három esetben, és ennek, valamint az állami szintű árfolyam spekuláció következtében hogyan teszik az adóst nyomurulttá, hajléktalanná, nincstelenné, kifosztott, kiszolgáltatott adósrabszolgává.

 

KL=5,99 %	dátum	ODDs=CHF árfolyam	nyitó egyenleg	éves kamat	havi kamat	törlesztés HUF	Záró egyenleg	ellenőrző kód,vagyis
A változat	okt.25	150	4000000	239600	19.966,7	171,67	26666,7	tényleges adósság
CHF	nov.25	151	26666,7	1597,3	133,1	170,53	26629,3
HUF	nov.25		4026667		20100	25750	4021017	4021017
CHF	nov.25	152	26666,7	1597,3	133,1	169,41	26630,4
HUF	nov.25		4053334		20233	25750	4047817	4047817
CHF	nov.25	180	26666,7	1597,3	133,1	143,06	26656,7
HUF	nov.25		4800001		23960	25750	4798211	4798211
CHF	nov.25	256,47	26666,7	1597,3	133,1	100,4	26699,4
HUF	nov.25		6839201		34139	25750	6847590	6847590
CHF	nov.25	193,44	26666,7	1597,3	133,1	133,12	26666,7
HUF	nov.25		5158401		25749	25750	5158400	5158400

 

A Nyilvántartott záró egyenleg számítási mód a következő:

NyeCHF+(Nye*Kl/100/365*30)-(törHUF/Odds) = ZeCHF

Jelmagyarázat:

NyeCHF = Nyitó egyenleg

Kl = Kamatláb

törHUF = törlesztés forintban

Odds = fogadás tétszorzója = vagyis CHF árfolyam,

ZeCHF = Záró egyenleg CHF-ben

Forintban követelt adósság számítási mód a következő:

(NyeCHF*Odds)+(Nye*Kl/100/365*30*Odds)-törHUF = ZeHUF

ZeHUF = Záró egyenleg forintban

Ellenőrző kód kiszámítása:

Ekód = ZeCHF*Odds = Bank által követelt – kimenetelre történő – fogadás nyereménye, aminek meg KELL egyezni a ZeHUF-l

Odds, olyan tétszorzó szám, ami egy véletlen esemény (fogadótól független) bekövetkezésének, vagy kimenetelének valószínűségét fejezi ki. (ha nagy a valószínűsége valaminek, akkor kisebb, ha kicsi a valószínűsége valaminek, akkor nagyobb ez a tétszorzó szám). A CHF a szerződésekben nem pénz, nem érték, nem fizetőeszköz, hanem tétszorzó. Ugyanis a fogadásokban a nyereményt úgy számolják, hogy a tétet(szorzandó) megszorozzák, az oddssal(szorzó) és megkapják a nyereményt(szorzat). Mint már rögzítve lett, hogy az odds egy véletlen esemény bekövetkezésének valószínűségét kifejező szám, és a CHF árfolyamra az adós áldozat semmilyen hatással nem tud lenni, ezért tőle független, véletlen eseménytől függ az odds mértéke.

Minden devizában nyilvántartott szerződés tartalma szerint két szerződést tartalmaz:

1. ami a hiteligénylő akaratával megegyezik: forint kölcsönszerződés

2. ami a hiteligénylő tudta és akarata ellenére a bank (állami szinten is árfolyamkockázatnak hazudva) a szerződésbe belecsempészet: Kimenetelre történő fogadás.

A fenti táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy havi szinten alkalmazza a tétszorzót, vagyis három fogadást szervez az adós áldozat számára:

1. a nyitó egyenlegre, (a részletes hiteltörténeti kimutatásban nincs is feltüntetve a nyitó egyenleg a bizonyítás, átláthatóság, megnehezítése céljából) a példából kiindulva ugyanaz az 26.667 CHF a felvételkor 4.000.000 Ft de amikor az CHF, miatt az odds 151 HUF/CHF-re változik, akkor az adósság 4.026.667 Ft-ra nő, anélkül, hogy a bank bármilyen szolgáltatást adna, azért a 26.667 Ft-ért. Tudni kell, hogy ez az összeg nem ellenszolgáltatás díja, hanem nyeremény, és nem a 26.667 Ft, hanem a teljes nyitó egyenleg, vagyis a 4.026.667 Ft.

2. kamattartalomra, nyilvánvaló, hogy ha a nyitó egyenleg megnőtt, akkor annak kamata is magasabb lesz, mert a 4.026.667 Ft-nak (tétnek) nem annyi lesz a kamata, mint a 4.000.000 Ft-nak. és csodák csodája?! pontosan a 26.667 Ft-ra eső kamattal nő meg. Ennél is a nyeremény kiszámításánál a tétből indul ki, mert a tétet szorozza az Oddssal(CHF árfolyammal) és megkapja a szorzatot, vagyis a kamattartalom nyereményét.

3. és a törlesztő részletre, itt már van változás, mert nem a hagyományos nyeremény kiszámítás történik, hanem fordítva a nyereményből (befizetett törlesztő részlet) ossza vissza az oddssal (CHF árfolyam), és megkapja a tétet (a jóváírt törlesztés CHF-ben).

Megjegyezni kívánom, hogy az eljáró ügyésznek, igazságügyi szakértői vélemény nélkül esélye nincs arra, hogy elutasító határozata tisztességes legyen.

8. A deviza kölcsönöknél a MNB árfolyam nyilvántartásából kitűnik, hogy a CHF árfolyam 2001. májusától folymatosan NYOMOTT árfolyamon volt tartva, egyrészt az adósok beetetése, másrészt a szerződéskötéskor már 48 % árfolyamkülönbözet biztosítása céljából.

 

9. Népirtás: Btk. 155. § (1)³²⁴ “Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,” Tudni kell, hogy 17.000 halálos áldozata van a deviza kölcsönöknek, ebből 6-7.000 akik önkezűleg vetettek véget az életüknek, 160.000 családot fosztottak meg a lakhatásától, ebből 14.000 családot karhatalommal.

10. A 2014/17/EU irányelv 38. Cikk szankció: tranzakció nélküli tranzakciósdíj, illetve az egyoldalú kamatemelés miatt, figyelemmel a C-42/15 EU Bírósági ítélet (2016. november 9) 4. pomtja szerint, kamat és költségmentesen kell a kölcsönöket elszámolni!!! Ha árfolyamkockázat volna, (mivel 256,27 HUF/CHF, ami 72 %-nak felel meg) így nem 23. Cikknek megfelelő 20 %-s, hanem a 38. Cikknek megfelelő szankciós 0 %-s árfolyamkockázatot kell elszámolni, de mivel nem árfolyamkockázatról beszélünk, hanem „árfolyamfogadásról”, így azonfelül, hogy 0 %-l kell elszámolni, még a tőkét, vagyis a kölcsönt sem kell visszafizetni. Figyelemmel a nemzeti Ptk. 204. §-ra!!! Ami hatékony, arányos, és visszatartó erejű!