Kúria nem akar

 

Minden devizahiteles szerződés az alábbiak szerint bírálandó el!!!

 

 

1. A 2014. évi XXXVIII. tv. 3. §-a szerint semmis a szerződés, ha a bank tranzakció nélküli tranzakciós díjat követel az adóstól. A 4. § szerint, tisztességtelen a szerződés, ha a bank egyoldalúan változtatja meg a szerződést és kamatot, kezelési költséget felemeli. Elméletben ezt a dolgot rendezte a DH 1-2-s törvény. De valóságban nem rendezte, mert tudatosan szembement a 2014/17/EU Irányelv 38. Cikkben rögzített (hatékony, arányos, visszatartó erejű) szankciós kötelezettséggel. Mitől visszatartó erejű a “szankció”, ha a DH2-s elszámolási törvény szerint csak arról intézkedik, hogy az ellopott árút vissza kell szolgáltatni, de nem intézkedik arról, hogy a tolvaj bandának ne legyen többet kedve semmilyen módon becsapni, kifosztani az adóst. Éppen erre ad megoldást a kamat- és költségmentességre intézkedő EU Bíróság a C-42/15. sz. ítélet 4. határozata:“ A 2008/48/ EK irányelv 23. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy valamely tagállam nemzeti szabályozásában előírja, hogy amennyiben valamely hitelmegállapodás nem tartalmazza az ezen irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében megkövetelt összes tartalmi elemet, úgy ezt a megállapodást kamat‑ és költségmentesnek kell tekinteni, ha olyan tartalmi elemről van szó, amelynek hiánya kétségessé teheti a fogyasztó azon lehetőségének meglétét, hogy a kötelezettségvállalásának mértékét értékelje”.

2. Amennyiben egy szolgáltatás – jogsértés miatt – kamat- és költségmentes, akkor abban a szerződéses kapcsolatban késedelmi kamat felszámolása kizárt!

3. A korlátlan árfolyamkockázat alkalmazása nyilvánvalóan tisztességtelen, ezt megállapítja a DH-3-s fasiszta forintosításról szóló törvény is. Ennek ellenére miért fasiszta?

· mert figyelmen kívül hagyja a 2014/17/EU (2014.02.04.) Irányelv 23. Cikkét, ami 20 %-ban rögzíti a devizahitelek árfolyamkockázatának tisztességes korlátját a forintosítási törvénnyel ellentétben, ahol 70-76 %-os a korlát. Figyelemmel erre a tényre, maga a Kúria rendeli el a 2019. 06. 19-én kelt, Konzultációs Emlékeztetőjében a forintosítási törvény figyelmen kívül hagyását és az EU Irányelvnek megfelelően 20 %-l kell elszámolni a devizahiteleket.

· mert ez a DH-3-s forintosítási törvény is figyelmen kívül hagyja az EU Irányelv 38. Cikkét is, amely szankció alkalmazásáról rendelkezik. A DH-3-s törvény szerint az árfolyamkockázat 70-76 %, de ebben az esetben – az irányelvnek megfelelő – 20% alkalmazása csak a jogsértés kivételét jelentené a szerződésből, szankció nélkül. Vitathatatlan, hogy ebben az esetben a 0%-os árfolyamkockázattal történő elszámolással valósulhat meg a hatékony, arányos és a visszatartó erővel rendelkező szankcó. Tehát nem alkalmazható semmilyen mértékű árfolyamkockázat!

 

 

4. Az árfolyamkockázat viselését szabályozó szerződési feltétel átláthatóságának megítélése során – a 2/2014. PJE határozatból és az EUB C-186/16. számú ügyben hozott ítéletének indokolásából is kitűnően … a pénzügyi intézmény nem titkolhat el lényeges információt, nem adhat félreértelmezhető információt, lényeges körülményt nem állíthat be lényegtelenként, és nem hangsúlyozhatja a szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására ne kerülne sor, és nem használhat az ügyfél számára érthetetlen és értelmezhetetlen kifejezéseket. A tájékoztatók nem tartalmaznak szemléltető, a forint árfolyamának a devizához képest lehetséges változásaira modellezett eseteket, sem részletes és informatív magyarázatot a deviza alapú kölcsönügyletekben rejlő – a forintügyletektől eltérő – kockázati, szerencseelemekre. A tájékoztató nem tért ki a fogyasztók fizetési kötelezettségének a kitettségére az árfolyam és a devizára irányadó kamat változása szempontjából, az egyes változók egyenként előidézett hatására és az együttesen bekövetkező változásuk következményére a törlesztő részletek mértékében. Szerződés szerint, hogy ha a futamidő alatt a forint bármely okból, akár jelentős mértékben is gyengül, akkor is, akár a jövedelmi, vagyoni viszonyaikat meghaladó mértékben is megfizetik az így adódó bármely tartozást. Amennyiben a vállalt kötelezettség világos és érthető lett volna, a vállalt kötelezettségnek ezt a tartalmát kellett volna visszaadnia. Ehhez képest a kölcsönszerződés csupán a kölcsön „jelentős” árfolyamkockázatáról, és az árfolyam „jelentős” változásáról szóló tájékoztatás tudomásulvételét rögzíti. Ez azonban nem jelent korlátlan mértékű változást és korlátlan összegű fizetési kötelezettségvállalást. Sem az adósok által a szerződéskötéssel egyidejűleg aláírt írásbeli tájékoztatásból, sem a kölcsönszerződésekből nem következik félreérthetetlen módon, hogy amennyiben a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, abban az esetben a devizában megállapított törlesztő részletek forintban megfizetendő ellenértéke korlátlanul megnövekedhet, az adósok jövedelmi, vagyoni viszonyait meghaladó mértékűvé válhat, aminek valós kockázata van a futamidő alatt is. Az ellentmondásoktól mentesen megszövegezett és egyértelmű tartalom hiányában az adósok számára nem volt érthető és világos az általuk viselni vállalt árfolyamkockázat korlátlansága, és nem láthatták át a forint leértékelődésével annak eredményeként jelentkező, őket érintő gazdasági következményeket. Amennyiben az árfolyamváltozás irányát és mértékét a pénzügyi intézmény nem láthatta előre, úgy arról a fogyasztó sem tudhatott. A deviza alapú szerződés megkötésével az adósok, tehát a szokásos pénzpiaci körülmények közötti árfolyammozgással együtt járó, nem korlátlan árfolyamkockázatot feltételeztek. Az adósok számításba vehették, hogy a perbeli kölcsönszerződéshez kapcsolódik árfolyamkockázat, de nem ismerhették fel azt, hogy a kockázatviselésüknek nincs felső határa, az korlátlan, és azt sem, hogy az a fizetési kötelezettségeikre milyen hatást gyakorol. Az árfolyamkockázatra vonatkozó feltétel tehát nem felel meg a világosság és érthetőség követelményének, és a felek viszonyában a fogyasztók hátrányára egyensúlytalanságot okoz.

 

5. Mivel a devizában nyilvántartott kölcsönök nem deviza, hanem forint kölcsön, ezért ezekben nincs is árfolyamkockázat. Annak megállapítására, hogy mi az, amit árfolyamkockázatnak hazudnak állami szinten, szükséges megvizsgálni azt a számítási mechanizmust, amivel magát a záró egyenleget kiszámítják. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy minden hónapban az adóssal három fogadást hajtanak végre: első alkalommal az előző havi záró egyenlegre, második alkalommal a kamattartalomra, harmadik alkalommal pedig a törlesztő részletre. Minden esetben a “tétszorzó” (odds) maga a devizaárfolyam. Így világossá válik, hogy a záró egyenleg értéke egyértelműen egy, a felektől független, véletlen eseménytől függ, ami fogadásnak minősül. Nils Wahl az Európai Bíróság főtanácsnoka a C-186/16. számú üggyel kapcsolatos indítványára (ismertetve: 2017.04.-27-én) 80./ pontban hivatkozik “ Noha a 93/13 irány elv alkalmazásában magától értetődő, hogy egy szerződéses feltétel tisztességtelen jelegének – így tehát a fogyasztó kárára a felek között fennálló jelentős egyenlőtlenségnek – értékelésekor figyelemmel kell lenni mindazon körülményre, amelyről a szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában lehetett, és amely a későbbi teljesítésre khathatott: értékelés semmikép nem függhet a szerződés megkötését követő a felek akaratától független események bekövetkezésétől”, de az esemény kimenetelétől sem! Ezzel kapcsolatosan a nemzeti jogszabály, konkrétan a Ptk. 204. §-a akként rendelkezik, hogy bírósági úton nem érvényesíthető az a követelés, amely szerencsejátékból, fogadásból származik, kivéve, ha ezt államilag engedélyezték. Hivatalos irat szerint a bankok nem rendelkeztek ilyen engedéllyel, nem is rendelkeztettek! Erre a tényre való tekintettel a nyereményből, veszteségből származó követelés bírósági úton nem érvényesíthető. Sőt az erre a szerencsejátékra adott kölcsön sem a Pt. 204. § (1) bek. b./ pontja szerint.

6. Figyelemmel a Ptk. 204. § (3) bekezdésére a bíróságnak ezt hivatalból kell figyelembe venni, vagyis erre irányuló kereset hiányában is a bíróságnak a Pp. 130. § (1) bek. f./ pontja alapján tárgyalás kitűzése nélkül el kell utasítani az ilyen keresetet, vagy a Pp. 369. §-ra alapján a végrehajtást meg kell szüntetni és nem megmagyarázni, mint a Kúria Vezekényi Ursula tanácsa tette 2020. január 21-én kelt, Gfv.VII.30.096/2019/5. sz. ítéletük 3. oldal alján 13. pontjában „Ennek értelmében ez a szerződéses konstrukció „árfolyamfogadást” nem tartalmaz.” Ezzel elkövették Btk. 343. §-ba rögzített közokirat hamisítás bűntettét. De ugyanígy közokirat hamisítás bűntettét követték el mindazok a személyek, közjegyzők, országgyűlési képviselők, bírók, akik törvényben, ítéletben vagy bármilyen okiratban árfolyamkockázatról beszélnek devizahiteles ügyben, akkor amikor egyértelműen, nyilvánvalóan, félremagyarázhatatlanul forintkölcsönről, és kimenetelre történő fogadásról van szó minden devizában nyilvántartott kölcsönszerződésnél.

7. Tudatos megtévesztés volt az egész devizás csalás, állami szinten. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a tájékoztatás nem volt megfelelő, hanem arról, hogy tudatosan megtévesztettek, jogtalan haszonszerzés céljából, ami csalás bűntette, de tudni kell, hogy minden devizában nyilvántartott szerződéssel az adósok terhére a következő bűncselekményeket követték el:

1./ a Btk. 267. §-n rögzített tiltott szerencsejáték szervezése vétségét,

2./ a Btk. 330/A. §-n rögzített uzsorabűncselekmény bűntettét,

3./ a Btk. 318. §-n rögzített csalás bűntettét,

4./ a Btk. 276. §-n rögzített magánokirat hamisítás vétségét,

5./ a Btk. 155. §-n rögzített népirtás bűntettét:

Az állam terhére, pedig a számviteli csalás bűntettét. Először is a deviza NYOMOTT árfolyamon tartással (2001. májusától 30 Ft-l csökkent a CHF árfolyama 5 év alatt), ami az alábbi táblázat szerint már a szerződéskötéskor 72 Ft árfolyam diferenciát jelentett, százalékosan ez azt eredményezte, hogy már a szerződéskötéskor 48 % árfolyamkockáztatot varrtak az adósok nyakába:

 

Viktátor (állami) csalása

 

 

8. Tudni kell, ha egy kölcsönszerződés kockázati, vagy szerencseelemeket tartalmaz, az már befektetés is! A kockázati elemeket tartalmazó 2007. évi CXXXVIII. Bszt. befektetési vállalkozásokról szóló törvény, a szerencseelemeken alapuló, pedig a 1991. évi XXXIV.tv szerencsejáték szervezéséről szóló Szjtv. hatálya alá tartozik. Ezt keveri szándékosan Vezekényi Ursula tanácsa a befektetési eszközöket (értékpapír, államkötvény, forextrade), a szerencsejátékkal (sorsolás és fogadás 28/A. §) 2020. január 21-én kelt Gfv.VII.30.096/2019/5. sz. ítélet 13./ pontjában.

 

 

 

Ezekután senki, de különösen hivatalos személy (kormánytag, országgyűlési képviselő, bíró, akár alkotmány, akár kúriai, közjegyző, végrehajtó, rendőr) ne merje azt állítani, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönök, devizahitelek, árfolyamkockázattal, amikor ténylegesen forint kölcsönök, árfolyamfogadással, ahol a deviza (CHF, EUR, JPY) árfolyama maga a tétszorzó, odds!

 

9. Ebből elege van a 17.000 devizahiteles halálos áldozat hozzátartozójának, a 160.000 lakásától megfosztott családoknak, és azoknak a devizahiteleseknek is, akiknél folyamatos a kifosztás, és kilakoltatás!

 

 

"Elég volt, vége!!! A Rohadt Kibaszott Kurva Isten Faszára!!! Elég volt a tömeggyilkosságból, elég volt a népirtásból! Elég volt a Tolvaj, Fasiszta, TippMixKirály, ODDSMESTER, DEVIZAHITELEK FŐVÉDNÖKÉBŐL, Pondró Orbán rendszeréből!!!"