„Devizahitelesek” késedelmi kamata.

 

Micsoda üzlet a rohadék bankoknak, és a TippMixkirálynak, Oddsmesternek, devizahitelek Fővédnökének.

Azt ígérte a bank, hogy a forint hiteltől kedvezőbb kamatmértékű kölcsönöket bocsát az igénylők részére.

Ehelyett nemhogy súlyosabb, de népirtás bűncselekményét is kimerítő kölcsönnel árasztotta el az országot, az alábbiak szerint.

Valójában ezek a kölcsönök egyszerű forint kölcsönök, mert hazai, forint pénznemben bocsátották az adósok rendelkezésére, és annak megfizetésére is, forint pénznemben kötelezték az áldozatokat.

Viszont azt állították, hogy ezt a lehetőséget csak abban az esetben tudják megoldani, ha a kölcsönt devizában (CHF, EUR, JPY) tartják nyilván. A nyilvántartással nem is lett volna semmi baj, mert a kölcsön nyilvántartása más pénz nemben nem eredményezhet adósság növekedést, vagy adósság csökkentést.

De a bank nem nyilvántartást, konvertálást (átszámítást) végzett, hanem tétszorzást, vagyis ezek a kölcsönszerződések tartalmuk szerint nem egy, hanem két szerződést tartalmaznak: 1./ Forint kölcsönszerződést, és 2./ állami szinten is „árfolyamkockázatnak” hazudott, de ténylegesen kimenetelre történő fogadást.

Ezzel a fogadás sorozattal elérte a bank, hogy az adós olyan helyzetbe került, hogy képtelen volt fizetni a kölcsönt. Amennyiben rokoni támogatással mégis megoldotta a részletfizetést, akkor viszont arra intézkedtek, hogy az adós, vagy hozzátartozója elveszítse a munkáját, vagy egyéb módon csökkenjen a jövedelme, hogy mégse tudja fizetni!

Így a bank a szerződésre hivatkozva felmondhatta a kölcsönszerződést, mert ez egy jó eszköz volt arra, hogy lakásától, megélhetésétől még jobban kifosszák, ellehetetlenítsék, és olyan életfeltételek közé kényszerítsék, hogy az annak kipusztulásához vezessen. (népirtás)

Majd az történt, hogy a szerződés szerint a bank az adósságot tovább növelte, költségekkel, és késedelmi kamatokkal, ami 65-100 %-l magasabb volt a szerződés szerinti eredeti kamattól. Így adódott, hogy a késedelmi kamat mértéke elérte az eredeti tőketartozás mértékét, és sok esetben meg is haladta azt.

Ha az adós, az eredeti kamattal nem volt képes törleszteni a részleteket, akkor milyen politikai, banki, és bírósági elképzelés alapján valósítható meg, hogy késedelmi kamattal megemelt, egyösszegű visszafizetést meg tudja oldani?!

De nem is ez volt a cél, hogy fizessen, hanem hogy kifosztása által rabszolgájává tegyék a családjával együtt, vagy a halálba kergessék. Ebben a bűncselekmény sorozatban (rBtk. 318. §), tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 267. §), népirtás, és (rBtk. 330/A. §) uzsora-bűncselekményt (rBtk. 155. §) követték el az adósok terhére, és számviteli csalást, pedig az állam terhére) a bankároknak bűntársa volt a kormány, az országgyűlés, a bíróság, ügyészség, közjegyzők, a végrehajtók, és a rendőrség is. Vagyis ezek a hatóságok szolga módjára tették rabszolgává a devizakölcsönnel rendelkező adóst, és annak családját.

Tudni kell, hogy ezeket a szemét dolgokat:

1. tranzakció nélküli árfolyamrés alkalmazása (2014.évi. XXXVIII. tv. 3. § szerint is elismerten semmis)

2. egyoldalú kamatemelés. (2014.évi. XXXVIII. tv. 4. § szerint is elismerten semmis)

3. költségek devizában történő számítása,

4. kamat devizában történő elszámolása,

5. 2001.01.01-től, de különösen 2006.07.01-től történő „nyomott árfolyamon” való tartása, a „beetetés”, vagyis megtévesztése, és tévedésben tartása. (lásd 1. sz melléklet)

 

6. de a csúcs az árfolyamkockázatnak hazudott kimenetelre történő fogadásba való kényszerítése az adósnak tudta, és akarata ellenére.

Ezeket a bank nem a kormány hozzájárulásával, engedélyével végezte, hanem éppen a FIDESZ-KDNP cionmaffia utasítására. A devizahitelek legnagyobb haszonélvezője Orbán Viktor.

Annak érdekében tette, hogy a kölcsön kifizethetetlen legyen, és számszakilag jobban járjon a késedelmi kamat beszedésével, de a bíróságokkal való jogi elfogadhatóság is jobban megvalósítható, azt állítva, hogy az adós volt a szerződésszegő, de ez egy aljas hazugság, mert a szerződésszegő a bank, a felsorolt bűncselekményeivel olyan helyzetbe kényszerítette az adóst, hogy az képtelen legyen fizetni, a teljesítés ellehetetlenüljön!

Kúria, pedig jogegységi határozattal – alaptörvény ellenesen – utasította a bíróságokat arra, hogy a diktátor által 2015-ben (Európai bankkartellel) kötött paktumot érvényesíthesse azáltal, hogy nem akadályozza a bankok „jogérvényesítését”, vagyis a kilakoltatások végrehajtását. (csak 2017-2019-ig, három év alatt 13.000 család hajléktalanná tétele érdekében)

Késedelmi kamatot alkalmaz a bank, annak ellenére, hogy nem csak az adós által állítottan, hanem a kúria által is elismerten, az országgyűlés által törvénybe iktatottan (2014. évi. XXXVIII tv.) semmis szerződésekről van szó, és az EU irányelv szerint az a szerződés, mely semmis, arra nem lehet sem kamatot, sem költséget felszámolni. Szlovák ügy C-42/15. Home Credit Slovakia a.s. és Klára Bíróová 73. cikke értelmében, de erre fittyet hány a bíróság és engedi, hogy a bank ezek mellett még késedelmi kamatot is alkalmazzon. „73 pont Ilyen feltételek mellett a hetedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2008/48 irányelv 23. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy valamely tagállam nemzeti szabályozásában előírja, hogy amennyiben valamely hitelmegállapodás nem tartalmazza az ezen irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében megkövetelt összes tartalmi elemet, úgy ezt a megállapodást kamat‑ és költségmentesnek kell tekinteni, ha olyan tartalmi elemről van szó, amelynek hiánya kétségessé teheti a fogyasztó azon lehetőségének meglétét, hogy a kötelezettségvállalásának mértékét értékelje.”

Nils Wahl indítvány 62./ pontjában írtak szerint: „Mindazonáltal az említett irányelv (47) preambulum bekezdéséből kitűnik, hogy bár e szankciók megválasztása a tagállamok hatáskörében marad, azoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük (lásd ebben az értelemben: 2014. március 27-i LCL Le Crédit Lyonnais ítélet, C-565/12, EU:C:2014:190, 43. pont).”

De a magyar jog szerint is a semmis szerződésnél az eredeti állapot helyreállításának volna helye, egy egyszerű semmis szerződés esetén is, és az alkalmazandó szankció legkevesebb mértékben is az kell, hogy legyen (rPtk. 237.§ 3) csak a rendelkezésre bocsátott kölcsön összeggel tartozik az adós, DE …

Itt nem egyszerűen csak semmis, uzsorás, színlelt szerződésről van szó, hanem tiltott szerencsejáték szervezéséről is, mert ami nincs államilag engedélyezve az tiltott szerencsejáték, és erre a rPtk. 204. § (1) a./ pontja is arról rendelkezik, hogy bírósági úton nem érvényesíthető az a követelés, mely szerencsejátékból, fogadásból származik, kivéve, ha államilag engedélyezték.

Figyelemmel Nils Wahl Főtanácsnok a C-186/16. számú üggyel kapcsolatos indítvány (ismertetve 2017.04.27-én) 80. pontjára, mely szerint „Noha a 93/13 irányelv alkalmazásában magától értetődő, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének – így tehát a fogyasztó kárára a felek között fennálló jelentős egyenlőtlenségnek – értékelésekor figyelemmel kell lenni mindazon körülményre, amelyről a szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amely a későbbi teljesítésre kihathatott; az értékelés semmiképp nem függhet a szerződés megkötését követő, a felek akaratától független események bekövetkezésétől.” és véletlen események kimenetelétől sem.

Mindezek ellenére a bank nem csak a kölcsönt, kamatait, költségeket, de még késedelmi kamatot is fizettet az adós-áldozattal. És a közjegyzők, bírók végrehajtó nem szégyellik magukat, amikor még ezt is megítélik a banxtereknek JUTALOMKÉNT?!

Tudni kell, hogy az EU Bíróság szerint az olyan banknak, akinek semmis, tisztességtelen, létre sem jött a szerződése, annak sem kamat, sem kezelési költség sem jár, nem hogy még késedelmi kamat is. Ezek a szerződések a fentieken kivül kimeríti a csalás, népirtás, tiltott szerencsejáték szervezése, valamint uzsora-bűncselekményt, az adós terhére, és számviteli csalást az államterhére.