Kúria nem akar

Az igazságból éppen a bírók, közjegyzők, ügyészek ellopják az I-t!!!

Minden devizában nyilvántartott kölcsön szerződése semmisségének, létre nem jöttének, bírósági úton nem érvényesíthető voltának, csalás, népirtás, tiltott szerencsejáték szervezése, és Uzsora-bűncselekmény tartalmának bizonyítása.

Kimenetelre történő „Árfolyamfogadással” (Árfolyamfogadás fogalma: olyan két pénznemű kölcsönökben lévő – a kölcsönt nyújtó bank által szervezett – spekulatív fogadás, amikor az adós-áldozat havi szinten a záróegyenleggel, kamattartalommal, és a törlesztőrészlettel (tétek) fogad az aktuális idegen pénznem árfolyamának alakulására, amely fogadásban az idegen pénznem árfolyama maga a tétszorzó, ODDS.)) bizonyítottá válik, hogy …

Kockázati és szerencseelemekben a közös, hogy mindkettőben lehetnek olyan események, körülmények, amelyekre a felek nem tudnak hatást gyakorolni. A különbség viszont, hogy a kockázatinál a felek hatással lehetnek a veszély, kár bekövetkezésére, míg a szerencseelemeknél a felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől, vagy kimenetelétől függ egy eredmény. Érthetőbben a devizakölcsönökre vetítve: Közös, hogy változik az árfolyam, amire az adós nem lehet hatással. Különbség a törlesztéskor keletkezik: a kockázati elemnél, devizában kell teljesíteni, így az adós hatást gyakorolhat az árfolyamra, mert onnan szerzi be a devizát, ahol a legkedvezőbb áron adják. Szerencseelemeknél, amikor forintban kell törleszteni és a bank, vagy a törvényhozó (bűnöző) adja meg az árfolyamot, akkor az adóstól független, véletlen esemény bekövetkezésétől, illetve kimenetelétől függ az árfolyam, vagyis a fogadás tétszorzója.

Mitől vált a devizában nyilvántartott kölcsön árfolyamkockázata árfolyamfogadássá?! Attól, hogy a bank nem engedte meg, hogy az adós a „devizában nyilvántartott” kölcsönét – a nyilvántartás szerinti – devizában fizesse, törlessze. Mert az árfolyamot Orbán Viktor akarta szabályozni, közvetve a bankokon keresztül, közvetlenül az árfolyamgátról, végtörlesztésről, és a forintosításról szóló törvényében. Nem engedhette, hogy az adós hatással legyen az árfolyamra a fogadás tétszorzójára (odds-ra) azzal, hogy majd Ő dönthesse el milyen módon, kitől szerzi be a devizát.

A devizahitelekben nincs árfolyamkockázat, (kockázat fogalma: valamilyen cselekvéssel, vállalkozással járó veszély, kár, baj, kellemetlenség lehetősége. Ebből következik, hogy az árfolyamkockázat, akkor van a hibrid /több pénznemű/ kölcsönökben, ha a törlesztő részlet pénzneme nem azonos a jövedelem pénznemével). De a devizában nyilvántartottnak hazudott, de valójában nem csupán nyilvántartott, hanem abban is számolt kölcsönökben a törlesztőrészlet és a jövedelem pénzneme megegyezik, azonos, így nincs bennük árfolyamkockázat. Ebből logikusan következik, hogy a banki tájékoztatás tartalma nem megfelelő, ezért a szerződés érvénytelen (Ptk. 209. §) mert a bankok által aláírattatott „kockázatfeltáró nyilatkozat” kockázatról, és nem fogadásról tájékoztat. Még akkor is árfolyamfogadásról van szó, ha a hivatali hatalmával visszaélő Kúriai tanács Dr. Vezekényi Ursula, dr. Osztovits András, dr. Tibold Ágnes 2020.01.21-én kelt, Gfv.VII.30.096/2019/5. számú ítéletük 3. oldal alján (13.pont), rögzítették, hogy "Ennek értelmében ez a szerződéses konstrukció "árfolyamfogadást" nem tartalmaz." Tették ezt szakértelem híján és a Pp.177. §-ban rögzített kötelezettség megsértésével, vagyis (pénz-, reál-, tőkepiaci igazságügyi szakértő kirendelése nélkül, elkövetve a Btk. 343. § (1) bekezdésében rögzített, közokirat hamisítás bűntettét, mely szerint: "Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve

- hamis közokiratot készít,

- lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A devizában nyilvántartott kölcsönöket kibocsátó bankoknak a szerencsejáték, fogadás, kimenetelre történő „árfolyamfogadás” szervezésére nem volt, és most sincs engedélyük, ezért elkövették a tiltott szerencsejáték szervezése bűncselekményt. (Btk. 267.§)

A devizában nyilvántartott kölcsönök: nem devizában nyilvántartott forint kölcsönök, nem devizakölcsön, nem Forex Trade, nem indexálás (értékkövetés), nincs benne árfolyamkockázat, nem CFD(contracts for difference), nem kamatswap (kamatcsere), nem értékállandósági kikötés, jővőbeni eseménytől való függővé tételnek sem minősíthető. Valójában forint kölcsön, és kimenetelre történő fogadás a devizaárfolyam alakulására, egy szerződésen belül (az utóbbi devizában nyilvántartott kölcsönnek színlelt szerződés). Részletesen itt értelmezhető: https://kurianemakar.5mp.eu/web.php?a=kurianemakar&o=2OgBy3hgKl

Az adósnak nem irányult a szándéka „árfolyamfogadásra”, mivel ő csak kölcsönt akart és nem szerencseelemeket tartalmazó befektetést, így a szerződés nem tekinthető létrejöttnek, akarati egység hiánya miatt. (Ptk. 205.§ (3)) Itt kell megjegyezni, hogy a befektetéseknek két fajtája van: 1./ a kockázati elemeken alapuló befektetés, ami a 2007. évi CXXXVIII. tv. a befektetési vállalkozásokról szóló Bszt. törvény hatálya alá tartozik. Amikor a befektetés hasznossága a befektetők tevékenységének is a függvénye és a befektetési eszköz a befektetők tulajdonává válik. 2./ szerencseelemeken alapuló befektetés, ami az 1991. évi XXXIV. tv a szerencsejáték szervezéséről Szjtv. hatálya alá tartozik, amikor a befektetés hasznossága a felek tevékenységétől független, véletlen esemény bekövetkezésétől, illetve kimenetelétől függ. A pénzügyi eszköz nem lesz a befektetők tulajdona, mert befektetéssel nem a terméket, hanem a szolgáltatásban való részvételi jogot szerzi meg.

https://mail.google.com/mail/u/0?ui=2&ik=55b7a25307&attid=0.1&permmsgid=msg-f:1674845475593476810&th=173e3f161a6b5aca&view=att&disp=inline

Nem egyszerűen csupán arról van szó, hogy tájékoztatási tartalom nem volt megfelelő, kielégítő, hanem a valótlan, hamis tartalma miatt igenis kimeríti a tudatos megtévesztést, és tévedésben tartást, mert ezt a megtévesztést, nemcsak más bankok végezték, hanem állami szinten is, kormány, országgyűlés, Kúria, közjegyzők. „Bankok visszaéltek saját helyzetükkel …nehéz jóhiszeműséget feltételezni.” ezt maga Orbán Viktor nyilatkozza a parlamentben. Itt ellenőrizhető. Nem tette hozzá, hogy az én utasításomra, és az én, és bűntársaim gazdagodása érdekében. https://www.youtube.com/watch?v=ciREIW3qISo

Mivel ezt a tudatos hamis állítások miatti megtévesztést, tévedésben tartást jogtalan haszonszerzés céljából követték el, így a bankok kimerítik a csalás bűncselekményét is, a kettős feltétel fennállása miatt. (Btk. 318. §)

Jogszabályba ütközik, mert nem megfelelő a tájékoztatás tartalma, hamis, akarat hiány, megtévesztő állítás, engedély nélküli szerencsejáték, jogtalan haszon szerzési cél, mind jogszabályellenes?!

Nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik, mert nem nevezhető jó erkölcsnek, ha bármelyik szerződő fél nem a Ptk. 4.§, 5. §-ban foglaltaknak megfelelően, nem a jóhiszeműség és tisztesség követelményének szem előtt tartásával jár el, kölcsönösen együttműködve, hanem a másik kijátszására, és a másik elleni bűncselekmény elkövetésére törekszik javaitól való kifosztási céllal.

Uzsorás szerződés, mivel a csalással olyan mértékű aránytalanság következik be, ami az uzsora-szerződés kritériumának teljesen mértékben megfelel. Ptk. 202. §)

Ebből következik, hogy az uzsora-bűncselekményt is elkövették, ugyanis a bankok az adós-áldozatok rászorult helyzetét kihasználva, olyan szerződést kötöttek, hogy azok, és családtagjaik, súlyos nélkülözésnek lettek kitéve, egyrészt a törlesztő részlet folyamatos növekedése miatt, másrészt az ellehetetlenülés miatti hajléktalanná válás következtében. (Btk. 330/A. §)

Lehetetlen szolgáltatásra irányul, mert a jövőbeni véletlen esemény alakulása miatt az adós-áldozat nem csak a kölcsönnek megfelelő „fogadási tétet” veszítheti el, mint egy Tippmix-s fogadásnál, hanem annak többszörösét is, ami odavezet – figyelemmel annak jövedelmi-vagyoni helyzetére – hogy az ellehetetlenülés miatt képtelen teljesíteni. Kúriával ellentétben határozottan állítom, hogy a pénzben fizetési kötelezettség esetén is van ellehetetlenülés, mert ha az adós fizetés kötelezettsége meghaladja a jövedelmének 50 %-t, akkor (törvény szerint is) ellehetetlenül, mert nem tud megélni.

Szinlelt szerződés, mert az írott szerződés, előzetes tájékoztatás árfolyamkockázatról hazudik, ezzel szemben a valóság az, hogy egy spekulatív devizaárfolyam alakulására kötött kimenetelre történő fogadás a színlelt tartalom. Ptk. 207. §-ba ütköző, színlelt, tehát semmis szerződésről van szó.

Kúria jogegységi határozatával ellentétben, a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő - előre nem látható - egyoldalú eltolódása, egyértelműen az érvénytelenség körében értékelhető. Tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi ok abban a pillanatban fennáll, amikor a szerződés bármelyik fél szerződéses nyereségét-veszteségét, spekulatívan, egy előre nem látható, a felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől, vagy kimenetelétől teszi függővé, függetlenül attól, hogy ezek az események bekövetkeznek-e vagy sem, vagy mikor, milyen módon következnek be. Figyelemmel Nils Wahl Főtanácsnok a C-186/16. számú üggyel kapcsolatos indítvány (ismertetve 2017.04.27-én) 80. pontjára, mely szerint „Noha a 93/13 irányelv alkalmazásában magától értetődő, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének – így tehát a fogyasztó kárára a felek között fennálló jelentős egyenlőtlenségnek – értékelésekor figyelemmel kell lenni mindazon körülményre, amelyről a szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amely a későbbi teljesítésre kihathatott; az értékelés semmiképp nem függhet a szerződés megkötését követő, a felek akaratától független események bekövetkezésétől.” és véletlen események kimenetelétől sem. (Ez utóbbi a beterjesztők logikus, jogszerű, pontosító kiegészítése.) Így egyértelmű, hogy az árfolyamkockázatnak (állami, bírósági szinten is) hazudott, de valójában kimentelre történő fogadás nyereményéből származó extraprofitra, mint jogellenes, ellenszolgáltatás nélküli nyereségre a bank nem tarthat igényt.

A fenti jogellenes tevékenységeket együttesen értékelve megállapítható, hogy a bűncselekmények olyan hatást váltanak ki az adósok, és azok családtagjainak körében, ami azok pusztulását idézi elő, vagyis kimeríti a népirtás bűncselekményét, nem csak a feltétel rendszer megléte miatt, hanem tényleges működésének eredményessége miatt is: 17.000 devizahiteles halála, 170.000 kilakoltatott család (maga a kilakoltatás egyenlő a gyilkossággal). (Btk. 155. §)

A devizában nyilvántartott kölcsönökben lévő – kimenetelre történő - fogadás tartalom miatt a bank követelése – a fogadásból származó extraprofit (nyeremény) – bírósági úton nem érvényesíthető a Ptk. 204. § (1) a./ pontja szerint, de a b./ pontja szerint a kölcsöntőke sem érvényesíthető, ugyanis a törvényalkotó hivatalból feltételezi (helyesen), hogy az államilag nem engedélyezett szerencsejáték szervezője csaló. Azért ad azoknak is kölcsönt, akiknek nincs pénzük a szerencsejátékban részt venni, hogy tőlük is nyerni tudjon, és azt a csalással létrejött nyereményt adósságként később kamatostól, késedelmi kamatostól be tudja hajtani az adós-áldozatól.

A Ptk. 204. § (3) szerint „Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.” Ez egy olyan törvény, mely pótolja a keresetet, vagyis ha a felkészületlen adós erre nem hivatkozik, akkor ezt a keresetét a törvény pótolja, és a bíróságnak akkor is figyelembe kell venni, vagyis tárgyalás nélkül el kell utasítani (Pp. 130. § (1) szerint) a bank követelését, ha az adós áldozat ilyen kérelmet nem terjesztett elő. Értelemszerűen kell alkalmazni a végrehajtásokra is, mert egy bírósági úton nem érvényesíthető követelést bírósági végrehajtó nem is hajthat végre!!!

Sajnos a jelenlegi Orbán diktatúrában, ahol a bírák nem függetlenek, hanem utasítást hajtanak végre, ott a bírák, nemhogy nem alkalmazzák az igazságos EU-s, és a szerződéskötéskor hatályos nemzeti törvényeket, hanem tudatosan akadályozzák a tényállás felderítését, és olyan fasiszta eljárásjogi és polgárjogi jogszabályokat alkalmaznak, mely alapján esélye nincs az adós-áldozatnak az igazság érvényesítésére. Hivatali hatalmukkal visszaélve közokiratot hamisítanak, és pénzpiaci szakértelem nélkül, szakértő bevonását – törvénysértő módon – mellőzve, hamis tényeket rögzítenek ítéletekbe (Btk. 343. § (1)) és torz jogi következtetéseket levonva hoznak népirtás bűncselekményt is kimerítő ítéleteket.

Közbe kell iktatni még egy olyan megjegyzést, hogy a 2019.06.19-20-án kelt kúriai Emlékezető és az általa hivatkozott 2014/17/ЕU irányelv – a (30) preambulum bekezdésre tekintettel megállapított – 23. cikkének (4) és (6) bekezdésében meghatározott 20 %-os mértékű lehet. Ez devizahitelekre vonatkozik. Maga a kúria rögzíti, hogy a fogyasztó tartozását, vagy a részére esetleg visszajáró összeget ennek megfelelően KELL kiszámítani. Ezzel szemben a bírósági ítéletek, és közjegyzői végrehajtási záradékok arról szólnak, hogy az adós fizesse a 256,47 HUF/CHF árfolyamon, odds-n számolt tartozást, és annak kamatait, és késedelmi kamatait. És ezek a bírók, közjegyzők még mindig nincsenek a börtönben.

A képen a Miskolci Földhivatal előtere látható, a árverési hirdetményekkel. (Magyarország jól teljesít!)

Beszélni kell arról a Viktátor által elkövetett csalásról is, hogy 2000.12.24-én meghozta a 250/2000. kormányrendeletet, majd a MNB élére betette Járai Zsigmondot, akinek az volt a feladata, hogy – az addig erősödő CHF-t – nyomott árfolyamon tartsa, annak a látszatnak érdekében, hogy a CHF-hez képes erősödik a forint, vagyis "beetesse" a jövő devizahiteles adós-áldozatait, hogy minél többen adósodjanak el.

„Ezeknek a pénzembereknek egyetlen célja a világuralom megszerzése kifejezhetetlen adósságok létrehozatala által.”

Bizony ez arról szól, hogy a politikai-banxter maffia biztosítsa a TippMixKirály, Oddsmester, devizahitelek fővédnökének, a Tolvaj-Viktátornak a devizhiteleseken keresztül a 12-14.000 milliárd extraprofit ellopásra a lehetőséget. Hogy Orbán, a Járai Zsigmond MNB elnöki kinevezése után, hogy kelti azt a látszatot, mintha erősödne a forint a CHF-hez képest. Valójában ez nem más, mint a csalás egyik feltételének, a megtévesztésnek, tévedésben tartásának a megvalósítása, mert tudatosan „NYOMTOTT” árfolyamon tartották a CHF árfolyamot a devizadósok „beetettése” céljából, és azok be is kapták a horgot. Pontosabban, konkrétabban, a grafikon egyenes felső vonala azt mutatja, hogy az átlagos, és arányos CHF árfolyam növekedésnek hogyan kellett volna bekövetkeznie, ehelyett Járai Zsigmond MNB elnöki tisztségbe lépésétől a – valóság az, hogy – folyamatosan 178 HUF/CHF árfolyam hogyan csökken 148 HUF/CHF árfolyamra 2001, áprilistól-2008, augusztusig, ez a „lógó kötél szerű” alsó görbe. Ennek az volt a célja, hogy a lehető legkisebb áron adják a CHF-t az adósoknak, hogy majd jó magas áron hajtsák be rajtuk. Az esetek többségében a MNB árfolyam 150 HUF/CHF nyomott, helyett 222 HUF/CHF-nak kellett volna lenni 2007.04 hónapban, ami azt jelenti, hogy kb 72 forinttal olcsóbban számolták, hogy annál nagyobb CHF adósságot tartsanak nyilván, és így annál nagyobb legyen a nyereség, pontosabban a fogadás nyereménye. A (kék adatsor 1) a tényleges CHF árfolyam alakulása, míg az (okker sárga adatsor 2) az elméleti CHF árfolyam alakulása.

Érthetetlen, hogy a bírók, közjegyzők honnan veszik a bátorságot, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönökben döntsenek?! 1./ Az érvénytelen alaptörvény miatt ők nem is bírók, közjegyzők, így nem rendelkeznek joghatósággal. 2./ Szakmailag pancserek, mert nincs pénzpiaci, reálpiaci, és tőkepiaci képzettségük, csak jogi szakvizsgával rendelkeznek. Kezdetben megtiltják az árfolyamkockázat vizsgálatát (2/2014 PJE határozat 1./ pont). Ráadásul igazságügyi szakértőt sem rendelnek ki, hogy az nehogy megállapítsa az árfolyamfogadás tartalmát a szerződés végrehajtása során alkalmazott záró egyenleg számítási mechanizmusban.

Az nyilvánvaló, hogy mindez kamat, kezelési költség, és késedelmi kamat nélkül. Figyelemmel a EUB C-42/15. sz. szlovák ügyben hozott ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2016. november 9.(*) Határozatának 4.) szerint      „A 2008/48 EK irányelv 23. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy valamely tagállam nemzeti szabályozásában előírja, hogy amennyiben valamely hitelmegállapodás nem tartalmazza az ezen irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében megkövetelt összes tartalmi elemet, úgy ezt a megállapodást kamat‑ és költségmentesnek kell tekinteni, ha olyan tartalmi elemről van szó, amelynek hiánya kétségessé teheti a fogyasztó azon lehetőségének meglétét, hogy a kötelezettségvállalásának mértékét értékelje.” Csak a könnyebbség kedvéért, ide másolom: 23. cikk Szankciók “A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.”

Összegezve: Minden devizában nyilvántartott kölcsönszerződés, és azzal kapcsolatos közjegyzői okirat, valamint a végrehajtási záradékok, és a bankok javára hozott bírósági ítéletek, devizahiteles törvények, és kúriai jogegységi határozatok, emlékeztetők, mind Nagy Büdös Szarok, készítőik, pedig Nagy Büdös Szaralakok, … nem jogász szemmel nézve, de jogász szemmel nézve, több bűncselekményt tartalmazó okiratok, a készítőik, pedig a bűnözők.

Feladat: Nekünk, állampolgároknak (függetlenül attól, hogy devizakölcsönben érintettek vagyunk vagy sem) kötelezni kell a bírókat, hogy azonnal minden devizakölcsönnel kapcsolatos banki követelést utasítsanak el tárgyalás kitűzése nélkül, a folyamatban lévő végrehajtásokat szüntessék meg, és az adós-áldozatoknak hivatalból rendeljenek el perújítást az eredeti állapot helyreállítása, és a károsultak vagyoni, és nem vagyoni kártérítése érdekében, vagyis fejezzék be az orbáni népirtásban való közreműködést.

“Ez az igazság, minden más a Gazember, és az Ostoba ember szexuális kapcsolatából fogamzott Hazugság, mert a hazugság létrejöttéhez két ember kell: egy gazember, aki hazudik, és egy ostoba, aki elhiszi.” (Miczán)