Kúria nem akar

A Kúriának is elege van a tolvaj bankokból, és a népirtó Orbán Viktorból. Nem akarnak félelemben élni, nem akarnak bűncselekménnyel szerzett pénzen családot fenntartani. Szemükbe akarnak nézni gyerekeiknek, unokáiknak. Vállalni akarják önmagukat a magyar nép minden állampolgára előtt. Munkájukkal a hatályos Alkotmánynak megfelelően akarnak eljárni, és nem az Orbán Viktor által alkotmányos puccsal létrehozott magánállam érvénytelen alaptörvénye szerint. Nem jogot, hanem igazságot akarnak szolgáltatni. Ragaszkodnak a függetlenségükhöz. Nem csak a politikai pártoktól, a magánbankároktól, de még a bankszövetségtől sem akarnak függni, sőt minden népbutító egyháztól is függetlenítik magukat. Csak egy dolognak akarnak alárendeltjei lenni, a törvénynek, mert egyetértenek József Attilával „törvény a tiszta beszéd.” Kikérik maguknak, hogy bárki utasítsa őket, akár politikai, akár gazdasági, vagy egyéb egyéni céljainak, diktatúrájának megvalósítása érdekében. Senkinek nem akarnak segítő kezet nyújtani, kivéve az igazságnak, amire a bírói esküt tették. Ezért az alábbi jogegységi határozatot hozták:

„Kúria 131/2021. PJE Határozata

Devizaalapú kölcsönszerződések áldozataiért érzett felelősségünk tudatában, alkotmányos, igazságszolgáltatási feladatainknak eleget téve, meghozzuk az alábbi jogegységi határozatot:

1./ A bankok devizás kölcsönszerződéseit, „MINTHA deviza kölcsön lenne” szerződésnek nevezzük el. A MINTHA devizahitelek esetében (ahol MINTHA devizát bocsátottak volna az adós rendelkezésére, és azt MINTHA beváltották volna forintra, és azt MINTHA az adós devizában törlesztené, de a nyomorított adósnak nincs devizája ezért a népirtó bank – mivel neki sincs devizája – szintén csak MINTHA beváltaná neki devizába). Csakhogy a jog nem ismer olyan fogalmat, hogy MINTHA, mert valaki, vagy megtett valamit, vagy nem, ha csak úgy csinált MINTHA, akkor nem tette meg, de megtévesztette a fogyasztót, jogtalan haszonszerzés céljából!

2./ Valós tényállás: „MINTHA deviza kölcsön lenne” szerződés forint kölcsönszerződés, ám van benne egy árfolyamkockázatnak hazudott, de valójában szerencseelem, kimenetelre való fogadás (Szjtv. 28/A. §) a devizaárfolyam alakulására. Menete: a bank az adós rendelkezésre bocsátja a kért forint kölcsönt, de ezt devizában visszaosztja, és ezt könyveli le, így megkapja a legelső fogadás tétjét, ami az első tranzakciós sor nyitóegyenlege is. Havonta három fogadást hajt végre a bank, az adós tudta nélkül és akarata ellenére: első a nyitóegyenlegre, amikor beszorozza, második a devizában kiszámított kamatot szintén beszorozza, és a harmadik, amikor a befizetett forint törlesztő részletet visszaosztja az aktuális devizaárfolyammal, és ezt írja jóvá a könyvelésében, mivel a devizaárfolyam maga az odds (tétszorzó=egy felektől független, véletlen esemény bekövetkezésének, vagy kimenetelének valószínűségét kifejező szorzószám). Ez az árfolyam egy csaló maffia magánállam bűncselekményének eredménye, 2001-től napjainkig, amikor Orbán, Járait azzal a megbízatással nevezte ki MNB elnökének, hogy ezeket az árfolyamokat spekulatíven manipulálja. A BEETETÉSI időszakban az volt a cél, hogy nyomott árfolyamon tartsa, a forint erősödésébe vetett hit kialakítása, valamint, a minél magasabb devizás nyilvántartási összeg elérése céljából. KIFOSZTÁSI időszak, amikor nem csupán megszüntetik a deviza nyomott árfolyamon történő tartását, hanem teljesen szabadjára engedik. Pl: a CHF-nél ez a szorzó, akár 120%-l is megemelkedhet(ett), de az Orbán látszólagos „jóvoltából” a forintosítással is 70-75 %-s lett, annak ellenére, hogy a 2014/17/EU Irányelv 23. Cikk (4), (6) bekekezdése értelmében, még a tényleges devizahiteleknél is a tisztességesnek elfogadott mérték 20%.

3./ A C-609/19. EU Bírósági Ítélet (2021.06.10.) 4. határozata rögzíti: „A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a kölcsönszerződés azon feltételei, amelyek akként rendelkeznek, hogy a rögzített törlesztőrészleteket elsősorban a kamatokra kell elszámolni, és amelyek előírják e szerződés időtartamának a számlán lévő tartozás megfizetése céljából történő meghosszabbodását és a havi törlesztőrészletek összegének emelkedését, amely tartozás a számla pénzneme és a fizetés pénzneme közötti paritás változása következtében jelentősen emelkedhet, a felek említett szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idézhetnek elő a fogyasztó kárára, amennyiben a szolgáltató az átláthatóság követelményét a fogyasztóval szemben tiszteletben tartva nem számíthatott észszerűen arra, hogy ez utóbbi az egyedi megtárgyalást követően elfogadja az ilyen szerződési feltételekből eredő aránytalan árfolyamkockázatot.” Ezzel egyértelművé teszi, hogy a bankok nem hajtották végre az átláthatóság követelményének megfelelő tájékoztatást, mert a szerződések olyan tisztességtelen feltételeket tartalmaznak, melyet ésszerűen normális ember nem fogadhatott el.

4./ Mivel az EU irányelvek prioritást élveznek, ezért minden „MINTHA deviza kölcsön lenne” szerződéssel kapcsolatos jogegységi határozat (pl. 6/2013.; 2/2014; 1/2016 PJE, stb.), valamint minden ezzel kapcsolatos konzultációs testületi állásfoglalás, és emlékeztető hatálytalan, mert azok a kormány utasítására létrejött paktum eredményei. 

5./ A jogegységi határozatok hatására létrejött 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1, Kúria tv.), a 2014. évi XL. törvény (DH2, elszámolási tv.) és a 2014. évi LXXVII. törvény (DH3, forintosítási tv.) 2015. évi CXLV. törvény (DH4 forintra váltási tv) alkalmazását a bíróságok kötelesek mellőzni, mivel azok a bankok – adósok terhére elkövetett – csalás (Btk. 373. §); népirtás (Btk. 142. §); tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 360. §); és uzsora-bűncselekményeit (Btk. 381. §), valamint az állam terhére elkövetett számviteli csalásokat (Btk. 403. §) törvényesíti. Ugyanakkor ellentétes a 93/13 EGK irányelv 8. cikkével is: „A tagállamok az ezen irányelv által szabályozott területen elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak a szerződéssel összhangban lévő szigorúbb rendelkezéseket annak érdekében, hogy a fogyasztóknak magasabb szintű védelmet biztosítsanak.” Ezek a DH-s törvények teljesen figyelmenkívül hagyják a 2008/48/EU irányelv 23. Cikkében, illetve a 2014/17/EU irányelv 38. Cikkében rögzített szankció alkalmazásával kapcsolatos elveket, melyeknek arányosnak, hatékonynak, és visszatartó erejűnek kell lenniük.

6./ A bíróságok a bank minden követelését, ami a devizában nyilvántartottnak hazudott kölcsönszerződésből ered – a Ptk. 204. §. (1) bekezdés a-b. pontjára figyelemmel – köteles elutasítani, a Pp. 130 §. (1) bek. f. pontja alapján, tárgyalás kitűzése nélkül, mert a szerződések, államilag nem engedélyezett, kimenetelre történő fogadást tartalmaznak, mely követelés bírósági úton nem érvényesíthető. Ez értelemszerűen alkalmazandó a közjegyzőkre is a végrehajtási záradék kiadására irányuló kérelmeknél, valamint a bírósági végrehajtók előtt folymatban lévő végrehajtásokra is. A követelés elutasításának ki kell terjednie a kezelési költségre, kamatra, egyoldalú kamatemelésre, tranzakció hiánya miatt felszámolt árrésre, a tétszorzóként alkalmazott árfolyamkockázatnak hazudott, kimenetelre történő fogadás nyereményére, illetve a fogadás céljából az adós rendelkezésre bocsátott teljes kölcsönre is.

7./ A „MINTHA deviza kölcsön lenne” szerződésekben nincs árfolyamkockázat, mert a törlesztő részlet pénzneme forint, és az adós jövedelme is forint, így a – szerződések által nem is hivatkozott – Ptk. 231. § (2)-ben megfogalmazott értékmegörző rendelkezés nem alkalmazható, mert nincs bennük kirovó, és lerovó pénznem, a devizaárfolyam csupán az Szjtv. 28/A. § ban rögzített kimenetelre történő fogadás tétszorzója, odds-a szerepet tölti be. Továbbá azért sem alkalmazható a Ptk. 231. § (2) bekezdése, mert pontosan olyan tisztességtelen, mint az egyoldalú kamat- és költségemelés, mert a bank határozza meg a devizaárfolyamot, és az adós nem lehet rá hatással, így szembe megy a 93/13/EGK irányelv 3. Cikk (1), valamint (3) bekezdésének mellékletében felsorolt tisztességtelen feltételekkel, különösen a j.) pontban rögzítettel.

8./ A  C‑776/19–C‑782/19. sz. egyesített ügyekben, hozott EU. Ítélet 3)  határozata „A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés keretében az e szerződésben foglalt azon feltételek átláthatóságának követelménye, amelyek előírják, hogy a számla pénzneme a deviza, a fizetés pénzneme pedig az euró, és amelyek következtében az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevő viseli, teljesül, amennyiben a szolgáltató olyan kellő és pontos tájékoztatást nyújtott a fogyasztónak, amely lehetővé teszi a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó számára, hogy megértse a szóban forgó pénzügyi mechanizmus konkrét működését, és így felmérje az ilyen szerződési feltételek által ugyanezen szerződés teljes időtartama alatt a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt, esetlegesen jelentős negatív gazdasági következmények kockázatát.”A valóság az, hogy ezt a pénzügyi mechanizmust, ami nem más, mint a záróegyenleg kiszámításának képlete) nem mutatta be egy bank sem, de egyetlen szerződés sem tartalmazza, és a Kúria 2/2014. sz. PJE megtiltja annak vizsgálatát, pedig abban rejlik a „MINTHA deviza kölcsön lenne” szerződések lényege, csalása.

9./ Minden „MINTHA deviza kölcsön lenne” kölcsönszerződéssel kapcsolatos végrehajtási eljárást, elsődlegesen a kilakoltatást, meg kell szüntetni, és hivatalból el kell rendelni a perújítást, melyben a jelen jogegységi határozatnak megfelelően a banki követelést el kell utasítani. 

10./ Azokban az esetekben, ahol a rendelkezésre bocsátott kölcsön összeget meghaladó visszafizetés történt, az adós jogosult a rendelkezésre bocsátott összegen felüli befizetéseinek visszatérítésére, továbbá bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére. 

11./ Ahol az eredeti állapot már nem állítható helyre, ott kártalanításra, és a teljes törlesztett összeg visszatérítésére jogosult az adós.

12./ A bizonyítottan „MINTHA deviza kölcsön lenne” kölcsönnel összefüggésbe hozható öngyilkosság, vagy egyéb haláleset történt, ott az örökösök egységesen tízmillió forint kártérítésre jogosultak.

13./ A kártérítésre egyértelműen a „MINTHA deviza kölcsön lenne” kölcsönt kibocsátó bankot kell kötelezni, de a visszafizetésért a magyar állam garanciát vállal, a DH-s törvényeket megszavazó országgyűlési képviselők, ítélet meghozatalában résztvett bírók, a szerződést közokiratba foglaló, és végrehatási záradékot kiállító közjegyző, valamint végrehajtást foganatosító végrehajtó, akik a teljes vagyonukkal és jövedelmükkel egyetemlegesen felelnek kártalanítások maradéktalan végrehajtásáért.

Budapest: 2021. július 31.

Dr. Darák Péter a jogegységi tanács elnöke
Dr. Vezekényi Ursula előadó bíró
Dr. Kemenes István előadó bíró
Dr .Almásy Mária bíró
Dr. Baka András bíró
Dr. Bartal Géza bíró
Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró
Dr. Csentericsné dr. Ágh-Bíró Ágnes bíró
Dr. Csiki Péter bíró
Dr. Csőke Andrea bíró
Dr. Csűri Éva bíró
Dr. Erőss Monika bíró
Dr. Farkas Attila bíró
Dr. Harter Mária bíró
Dr. Havasi Péter bíró
Dr. Kiss Gábor bíró
Dr. Kollár Márta bíró
Dr. Kovács Zsuzsanna bíró
Dr. Kőrös András bíró
Dr. Madarász Anna bíró
Dr. Makai Katalin bíró
Dr. Mészáros Mátyás bíró
Dr. Mocsár Attila Zsolt bíró
Dr. Molnár Ambrus bíró
Dr. Orosz Árpád bíró
Dr. Osztovits András bíró
Dr. Pataki Árpád bíró
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes bíró
Dr. Puskás Péter bíró
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró
Dr. Szabó Klára bíró
Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet bíró
Dr. Szűcs József bíró
Tamáné dr. Nagy Erzsébet bíró
Dr. Török Judit bíró
Dr. Udvary Katalin bíró
Dr. Varga Edit bíró
Dr. Zámbó Tamás bíró
a jogegységi tanács tagjai.”

helyett a minden hatalommal rendelkező NÉP, mert a magánállamban a Kúria, és annak bírái semmilyen joghatósággal nem rendelkeznek.