Nyílt levél a tisztelt, vagy tömeggyilkos Kúria,

Dr. Varga Zs. András Elnök részére!

Kuria@birosag.hu

Nem tudom, hogy melyik megszólítással tudom felkelteni a figyelmet?! Az elmúlt tízévi nem a bankokkal, hanem önökkel folytatott hadakozás után eljutottunk oda, hogy az EU Bíróság nemcsak azt állapította meg, hogy a pénzintézetekkel kötött deviza alapú kölcsönszerződések tisztességtelen feltételeket tartalmaznak és hogy a szerződésekkel kapcsolatos szolgáltatói tájékoztatás nem volt átlátható. Azt is megállapította, hogy maga a jogalkotó országgyűlés is tisztességtelen törvényt alkotott az adósok „megmentésére”, amikor a tisztességtelen szerződési feltétel helyett az MNB középárfolyam alkalmazását foglalta törvénybe, mint ahogyan a Kúria is tisztességtelen volt, amikor a 20 %-s árfolyamkockázat alkalmazását rendelte el a nemzeti bíróságok részére. Mindezt tették Orbán Viktor miniszterelnök utasítására.

Nem a bankok csapták be az embereket, hanem a népirtó, fasiszta, népbutító Orbán. A bankok, az országgyűlés, a kormány, a közjegyzők, a bírók, az ügyészek, a végrehajtók, mind csak eszközök, vagyis bűntársak voltak az elmúlt évezred legnagyobb kifosztásában, népirtásában.

Az EU Bíróság megadta a lehetőséget önöknek és – önökön keresztül – a nemzeti bíróságoknak, hogy az elkövetett bűncselekményeket – az elkövetkező időszakban – ítélkezések során már ne bűntársakként rendezzék a C-80,81,82/21. számú egyesített ítéletre való hivatkozással, valamint nem csak a kifosztást szüntessék meg, hanem a korábbi kifosztásokkal kapcsolatos kártalanítást is végrehajtsák!

A Kúria a 6/2013. PJE határozattal, ami Magyarország történelmében a legmocskosabb bírósági határozata, megállapította a kifosztás folytatása érdekében, hogy a deviza alapú kölcsönszerződések „árfolyamkockázatnak” hazudott tartalma értékállandósági kikötés és megfelel a Ptk. 231. § (2) rögzített „kirovó, lerovó” spekulatív jogügyletnek, ami nem más, mint deviza- és aranyárfolyamának kimenetelére történő fogadás. Érthetőbben, nem a Bszt. vagyis a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól ^*) hatálya alá tartozó kockázati elemeket tartalmazó befektetés, ahol az adós is hatással lehet a befektetés hasznosságára, hanem az Szjtv. Szerencsejátékról szóló törvény hatálya alá tartozó szerencseelemeket tartalmazó befektetés, ahol az adós akaratától független, jövőbeli véletlen esemény kimenetelétől, vagyis a devizaárfolyam alakulásától függ.

Csakhogy ez a 39 fős jogegységi tanács, bűnszövetkezet, megfeledkezett a Kúria jogelődjének, a Legfelsőbb Bíróságnak az 1950.03.13-án kelt ÖRÖKÉRVÉNYŰ 1. sz. Elvi Döntéséről, mely szerint az értékállandósági kikötés forintrontáshoz vezet, jövőbeli a felek akaratától független, VÉLETLEN esemény kimenetelétől függ, ezért bírói védelemre számot nem tarthat.

„Ha a felek valódi akarata tekintetében kétség merül fel, népi demokráciánk jogelveinek megfelelően úgy kell azt értelmezni, hogy senki ne jusson ellenszolgáltatás nélküli vagyoni előnyhöz”. Márpedig a deviza alapú kölcsönszerződések esetében minden irányú és mértékű árfolyamváltozás ellenszolgáltatás nélküli vagyoni előnyt jelent valamelyik szerződő félnek.

A Legfelsőbb Bíróság Elvi Döntésében kimondta, hogy az értékállandósági kikötések „bíróságilag” nem érvényesíthetőek. Ami teljesen megfelel, a szerződéskötéskor hatályos Ptk. 204. § (1) bekezdés a./ pontjában írtaknak, mely szerint: „bírósági úton nem lehet érvényesíteni, játékból, vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve, ha államilag engedély alapján bonyolítják le”, de nyilvánvaló és a Szerencsejáték Felügyelet által igazoltan, a bankoknak erre az árfolyamfogadásra nem volt engedélyük.

Mivel ezekkel a kölcsönökkel a kifosztás volt a cél, ennek érdekében a devizahitelesekkel havi három alkalommal fogadtattak a devizaárfolyamra: 1./ nyitó egyenlegre, 2./ kamattartalomra, 3./ törlesztő részletre. Ezzel szemben az értékállandósági kikötés esetén csak a törlesztő részletre történik az árfolyamfogadás.

Tudni kell, hogy mitől minősül egy szorzás, vagy osztás, mint egyszerű matematikai alapművelet fogadásnak?! Attól az iciri-piciri dologtól, hogy eredmény (szorzat) kiszámításánál alkalmazott a szorzó (oddsok) egy a felek akaratától független, jövőbeli véletlen esemény bekövetkezésétől, vagy kimenetelétől függ.

Mi az azonosság és mi a különbség, az értékállandóság, és a deviza alapú kölcsönöknél alkalmazott külföldi pénznem átváltási mechanizmus között?!

Azonosság az, hogy mind a kettő devizaárfolyam kimenetelére történő fogadás.

Különbség az, hogy az értékállandósági kikötésnél csak a törlesztő részletre alkalmazzák a fogadást, míg a deviza alapú kölcsönök elszámolásánál a nyitó egyenlegre és a kamattartalomra, sőt a törlesztő részletre is.

Itt szükséges idézni a NIILO JÄÄSKINEN FŐTANÁCSNOK indítványából: VI  - Végkövetkeztetések 59. A fentiekre tekintettel azt indítványozom, hogy a Bíróság nyilvánítsa elfogadhatatlannak a Ráckevei Járásbíróság által a C‑312/14. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet. 13 – Én személy szerint nem igazán értem, hogy miért volt az adósoknak szüksége kölcsönre, ha abban a helyzetben voltak, hogy az adott összeget svájci frankban el tudták adni a banknak. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban az áll, hogy „[Ezt követően] [ezt a] devizát a bank […] megvásárolta az ügyféltől”. A Bizottság azonban a nemzeti peranyag alapján ismerteti, hogy a kölcsönt svájci frankban nyújtották, de magyar forintban fizették ki, és abban is kellett visszafizetni. Az adósok által előterjesztett észrevételek szerint a szóban forgó konstrukció legalábbis részben svájci frankban történő befektetési eszköznek minősül.

Ebből következtethető, hogy mennyire volt érthető a tényállás rögzítése a nemzeti bíróság részéről, és hogy mennyire haszontalan értéktelen a EU Bíróság határozata, válasza. A bíróság – határozott álláspontom szerint – csupán arra adott választ, hogy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásában van-e befektetés. Természetesen nincs, mert devizakereskedésről van szó, sőt kölcsön jogügyletben sincs befektetés, de az árfolyamkockázatnak hazudott, de valójában árfolyamfogadási jogügyletben, vagyis a külföldi pénznem átváltási mechanizmusban van szerencse elemeket tartalmazó befektetés. Csakhogy ezt a főtanácsnoki indítványt a Vezekényi féle közokirat hamisító tanács (Tibold és Osztovits) 20.20.01.21-én kelt Gfv.VII.30.096/2019/5. sz. ítéletében – a kifosztási cél megvalósítása érdekében – teljesen figyelmen kívül hagyta.

A C-26/13. sz. EUB Ítélet 2. határozata kimondja: „A szerződésnek ÁTLÁTHATÓ JELLEGGEL fel kell tüntetnie az érintett feltételben meghatározott külföldi pénznem átváltási mechanizmusának a konkrét működését, valamint az e mechanizmus és a kölcsön folyósítására vonatkozó többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztónak módjában álljon egyértelmű és érthető szempontok alapján értékelni a számára ebből eredő gazdasági következményeket.” Mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem csak a per tárgyát képező kölcsönszerződés, hanem egyetlen egy devizás kölcsönszerződés sem tartalmazza a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának konkrét működését, sem átlátható, sem más módon. E miatt is – figyelemmel a 93/13/EGK 3. Cikk (1) bek. szerint – „…fogyasztókkal kötött szerződésekben….szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek ..….nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.” Itt kell rögzíteni, hogy az idézett C-26/13. sz. EUB Ítélet 2. sz. határozatán kívül további három EUB határozat a külföldi pénznem átváltási mechanizmusát a „szerződésben foglalt”-nak minősíti: C-609/19 ítélet, 2.határozat; C-212/20 1.határozat; C-776/19 és C-782/19 egyesített végzés 3.sz. határozata.

Tudni kell, hogy Orbán, tudatosan manipulálta a devizaárfolyamot a kifosztás érdekében. Járai Zsigmondnak, az MNB elnöki kinevezésekor azt a feladatot adta, hogy tartsa a CHF-t NYOMOTT árfolyamon a BEETETÉSI IDŐSZAKBAN annak érdekében, hogy az adósokkal elhitessék, hogy erősödik a forint és azt hazudtatták az adósoknak, hogy „még azt sem kell visszafizetni, amit felvettek az adósok”, hogy minél magasabb számú CHF adóssággal terheljék őket. Például. Átlagosan 150 HUF/CHF árfolyamon kapták az adósok a kölcsönt, mert 2001. év tavasza óta 30 Ft-l erősödött a forint, ezt mutatták ki, viszont a valóságban 40 Ft-os gyengülés volt. Így a hárommilliós kölcsönt 20.000 CHF-n tartották nyilván, pedig a valóságban 220 HUF/CHF volt az árfolyam, amellyel csupán 13.636 CHF-n kellett volna nyilvántartani.

Majd, 2010-től, a KIFOSZTÁSI IDŐSZAKBAN, amikor ismét hatalomra került, szabadjára engedte a CHF árfolyamot, ami a mai napon 412,52 HUF/CHF árfolyamon áll. Ez 175 %-s árfolyamkockázatot jelent, de Orbán a hazugság, népbutítás nagymestere 2015-ben 256,47 HUF/CHF-n forintosította a devizás szerződéseket, és ezzel ismét megnyerte a lebutított emberek szimpátiáját, pedig a 2014/17/EU Irányelv (23. Cikk) az árfolyamkockázat tisztességes mértékét 20 %-ban határozta meg, de a „forintosítás” 70-75 %-os árfolyamkockázatnak hazudott árfolyamfogadásnak felel meg.

Erről az állami szintű csalásról a bankoknak is volt tudomása, mert már 2004. októberi BÉT jelentésben megkapták, hogy 2014. decemberében a CHF árfolyam 256,1 HUF/CHF lesz.

Az kell, hogy világossá váljon minden ügyésznek, bírónak, bírósági titkárnak, országgyűlési képviselőnek, közjegyzőnek, végrehajtónak, hogy teljesen közömbös az, ha befektetésnek, fogadásnak, árfolyamfogadásnak, szerencsejátéknak, árfolyamkockázatnak, vagy devizahitelnek, devizaalapú hitelnek, devizában nyilvántartott kölcsönnek, netán értékállandósági kikötésnek nevezzük a forint kölcsönszerződés második tartalmi elemét. A lényeg, hogy ha az eredmény véletlen esemény függvénye, akkor az bírósági úton nem érvényesíthető, mert sérti a kiszámíthatóság elvét is, és kimeríti a csalás bűntettét.

Ugyanis a Kúria 3/2013. PJE határozat hazugságával ellentétben: szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása, egyértelműen az érvénytelenség körében értékelendő! Tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi ok abban a pillanatban fennáll, amikor a szerződés bármelyik fél szerződéses nyereségét-veszteségét, spekulatívan, egy előre nem látható, a felektől független, véletlen esemény bekövetkezésétől, vagy kimenetelétől teszi függővé, függetlenül attól, hogy ezek az események bekövetkeznek-e vagy sem, vagy mikor, milyen módon következnek be.

Azt, hogy a fogadás nem érvényesíthető bírósági úton a Ptk. 204. (1) a-b./ pontja írja elő és a 1950.03.13-n kelt (keresethez csatolt) 1. sz. Elvi Döntés, illetve Nils Wahl az EU Bíróság FŐTANÁCSNOKA a C-186/16. sz ügyben 2017. április 27-én ismertetett indítványában rögzítette: “80. Noha a 93/13 irányelv alkalmazásában m a g á t ó l é r t e t ő d ő, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének – így tehát a fogyasztó kárára a felek között fennálló jelentős egyenlőtlenségnek – értékelésekor figyelemmel kell lenni mindazon körülményre, amelyről a szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amely a későbbi teljesítésre kihathatott; az értékelés semmiképp nem függhet a szerződés megkötését követő, a felek akaratától független események bekövetkeztétől.”

Ebből következően, elegendő csupán csatolni a keresethez deviza alapú kölcsönszerződést, és a bíróságnak hivatalból meg kell állapítani, hogy a szerződésből származó követelés bírósági úton nem érvényesíthető! A Ptk. 204. § (3) „Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.” ezt támassza alá az EU Bíróság is a C-51/17.sz. ítéletének 5) kérdésre adott válasza rögzíti „A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.”

Az a hivatali maffia tag, aki nem szünteti meg az előtte folyamatban lévő eljárást, nem egyes osztályzatot, hanem legalább kettő év fegyházat érdemel. Legyen ideje gondolkodni azon, hogy a hazaszeretet fontosabb, mint a bírói, közjegyzői, végrehajtói, bírósági titkári egzisztencia megtartása. Csaknem gondolja bármelyik, hogy a magyarság ellen elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatos büntetőjogi felelősségre vonást megúszhatja akár hivatali formában, akár az adós-áldozat végszükségében, jogos önvédelemmel történő igazságszolgáltatásaként. Ez nem fenyegetés, hanem jogkövető magatartásra való felhívás!

A Kúriának az a feladata a devizás követelésekkel kapcsolatosan:

1. minden devizás ügyben hozott jogegységi határozatot helyezzen hatályon kívül, különösen a 6/2013. és a 2/2014. PJE határozatokat.

2. Helyette hozzon olyan PJE határozatot, hogy a bíróságok minden banki követelést hivatalból utasítsanak el, idézés kibocsátása nélkül és hiánypótlásra való felhívás mellőzésével.

3. Minden folyamatban lévő végrehajtást nem csak felfüggeszteni kell, hanem azonnali hatállyal szüntessenek meg.

4. Minden deviza alapú kölcsön szerződés ügyében keletkezett jogerős bírósági ítélet esetén rendeljen el perújítást és hajtassa végre a károsult adós kártalanítását.

5. A kártalanítás ne csak arról szóljon, hogy a EU Bíróság C-80,81.82/21. számú egyesített ítéletnek megfelelően az elszámolásokból kiveszik a deviza árfolyamfogadást, hanem az EU Bíróság C-42/15. sz. ítéletnek megfelelően költség- és kamatmentesen számolják el. Így elméletileg csak a tőke rész visszafizetésére kötelezhető az adós áldozat.

6. DE! Figyelemmel a szerződéskötéskor hatályban lévő Ptk. 204. § (1) bekezdés b./ pontjára és a (2) bekezdés 2. mondat részére, azt is vissza kell adni részére, amit az adós nem önként, hanem közjegyzői végrehajtási záradék, bírósági ítélet KÉNYSZERE miatt fizetett meg, vagy a végrehajtó foganatosított!

Miskolc, 2022.09.21.

………………………………

Lapos Erika

Devizás jogvédő

Kapják még:

Varga Judit igazságügyi miniszter sajto@im.gov.hu

Senyei György Barna OBH elnöke obh@obh.birosag.hu

Polt Péter Legfőbb Ügyész info@mku.hu

Tóth Ádám MOKK Elnöke mokk@mokk.hu

Lukács Tamás MBVK https://mbvk.hu

Melléklet:

1./ Előzetes Döntéshozatali Eljárás lefolytatás iránti követelés

2./ Kölcsönszerződések fajtái elszámolás szerint, amit egy devizás ügyben eljáró bírónak, közjegyzőnek is tudni illik:

1. sz. Előzetes Döntéshozatali Eljárás lefolytatás iránti követelés

Már korábban kértük MÁS nemzeti bíróság kirendelését – a magyar bírók pártatlanságának és tisztességességének hiánya miatt – de ezt elutasították, mert nincs meg a törvényi feltétele. Amennyiben a fentiek nem győzték meg a Kúriát, akkor – annak eldöntésére, hogy a bíróságnak, vagy az adós áldozatnak van igaza – szükséges Előzetes Döntéshozatali Eljárás lefolytatása az EU Bírósággal az alábbi megváltoztathatatlan kérdésekben:

1./ A 93/13/EGK Irányelv 3. Cikk /1/-ben rögzített tisztességtelen feltételnek minősíthető-e, ha egy deviza alapú kölcsönszerződés – szerencseelemeket (Szjtv. 28/A. §) tartalmazó, nemzeti fizetőeszköz rontással járó, az adós kifosztását célzó, jogalap nélküli gazdagodást előidéző befektetési jogügylettel – bármelyik fél szerződéses nyereségét-veszteségét, spekulatívan, egy előre nem látható, a felektől akaratától független, jövőbeni véletlen eseménytől, vagyis a devizaárfolyam alakulásának kimenetelétől teszi függővé, függetlenül attól, hogy ez az árfolyamváltozás megtörténik-e vagy sem, vagy mikor, milyen mértékben következnek be?

2./ Megfelel-e a 2014/17/EU Irányelv 38. Cikk /1/-ben rögzített hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciós követelményeknek, ha a nemzeti bíróság a szolgáltató követelését visszautasítja, amennyiben egy pénzügyi szolgáltató olyan tisztességtelen feltételt és nemzeti rendelkezést sért, a deviza alapú kölcsönszerződésben lévő befektetési jogügylet részét képező szerencseelemekkel, vagyis devizaárfolyamra való fogadással, ami fizetőeszköz rontáshoz vezet és jogalap nélküli gazdagodást idéz elő, figyelemmel az 1950.03.13-i Legfelsőbb Bíróság Örökérvényű 1. Elvi Döntésére, valamint a Ptk. 204. § (1) a-b. pontjára, mely szerint az értékállandósági kikötés bírósági úton nem érvényesíthető, és az erre a fogadásra adott, vagy ígért kölcsön sem érvényesíthető?

Tudni kell, hogy a devizaalapú szerződésekben lévő három (kölcsönszerződés, devizakereskedés, és árfolyamfogadás) jogügyletből kettő jogalap nélküli gazdagodás, mert a szolgáltató által elvárt ellenszolgáltatásért semmilyen árút, vagy szolgáltatást nem nyújtott! A kölcsönnyújtásért jár kamat, de nem volt devizakereskedés, mert a deviza adás-vétel sem a szerződéskori kölcsön rendelkezésre bocsátásakor, sem a törlesztéskor nem történt, csupán vételi és eladási árfolyammal történő számítás valósult meg, de ezt részben rendezte a DH-s törvény, a tisztességtelen elszámolás kumulatív hatását kivéve. Az árfolyamfogadásnál (melyet a fogyasztó tudta nélkül és akarata ellenére végzett a bank) jelentkező nyereményért a bank szintén semmilyen szolgáltatást nem adott, a rendelkezésre nem bocsátott deviza a meséjük szerint is visszavételre került, így annak felértékelődéséből a bank húzza a hasznot, így a forint leértékelődése miatt kockázat nem érinthati az adóst!

2. sz. Kölcsönszerződések fajtái elszámolás szerint, amit egy devizás ügyben eljáró bírónak, közjegyzőnek is tudni illik:

1./ Szokásos forint kölcsön

 

dátum	eltelt napok száma	nyitó egyenleg	éves kamat	havi kamat	jóváírt HUF	tényleges törlesztés
2007.10.25	12	4000000	4000000
2007.11.06	12	4000000	239600	7877,26	25750	3.982.127
2007.12.04	28	3982127	238529,4	18298,15	25750	3.974.675
2008.01.04	31	3974675	238083,1	20220,75	25750	3.969.146
2008.02.04	31	3969146	237751,9	20192,62	25750	3.963.589
2008.03.04	28	3963589	237419	18212,96	25750	3.956.052
2008.04.04	31	3956052	236967,5	20126,01	25750	3.950.428

 

Semmi rendkívüli nincs benne, mert az előző havi záró egyenleget átvezetik nyitó egyenlegként és ehhez hozzáadják az időarányos kamatot és levonják a törlesztő részletet, majd megkapjuk a záró egyenleget, ami az aktuális adósság.

2./ Devizában NYILVÁNTARTOTT forint kölcsön

 

dátum	CHF árfolyam	eltelt napok száma	nyitó egyenleg	éves kamat	havi kamat	jóváírt HUF 172 CHF-nek	tényleges adósság HUF	Nyilvántartott CHF
2007.10.25	150,31	12	4000000	4000000	26.611,66
2007.11.06	151,26	12	4000000	239600	7877,26	25750	3.982.127	26.326,37
2007.12.04	153,29	28	3982127	238529,4	18298,15	25750	3.974.675	25.929,12
2008.01.04	155,13	31	3974675	238083,1	20220,75	25750	3.969.146	25.585,93
2008.02.04	158,8	31	3969146	237751,9	20192,62	25750	3.963.589	24.959,63
2008.03.04	166,28	28	3963589	237419	18212,96	25750	3.956.052	23,791,50
2008.04.04	162,55	31	3956052	236967,5	20126,01	25750	3.950.428	24.302,84
2008.04.04.	256,47	31	3956052	236967,5	236967,5	25750	3.950.428	15.403,08

 

Egy példa arra, hogy ha 2008.04.04-én nem 162,55 HUF/CHF lett volna az árfolyam, hanem már akkor forintosították volna 256.47 –re, akkor is a tényleges adósság 3.950.428 Ft lesz, mert a NYILVÁNTARTÁSTÓL az adósság nem változhat!!! De a nyilvántartott CHF állomány 24.302,84 CHF-ről 15.403.08 CHF-re csökken.

Ugyanúgy számoljuk, mint a normál forint kölcsönt. Ami eltér, hogy itt a záró egyenleget beszorozzák az aktuális devizaárfolyammal és így az aktuális CHF adósság is NYILVÁNTARTÁSRA kerül az aktuális árfolyammal, de ennek semmi értelme nincs, mert a nyilvántartott deviza állomány nem adósság, nem terheli az adóst. Ettől a NYILVÁNTARTÁSTÓL nem változhat a törlesztő részlet, a futam idő és az adósság sem.

3./ Devizakölcsön

4.000.000 Ft-nak megfelelő 26.611,66 CHF-t bocsátottak az adós rendelkezésére 150,31 HUF/CHF 2007.10.25-én érvényes MNB középárfolyammal számolva:

 

dátum	eltelt napok száma	nyitó egyenleg	éves kamat	havi kamat	jóváírt HUF	Nyilvántartott CHF adósság
2007.10.25	12	4000000	5.99 %	172	26.611,66
2007.11.06	12	26.611.66	1.594,04	52,4	172	26.492,06
2007.12.04	28	26.492,06	1.586,84	121,73	172	26.441,79
2008.01.04	31	26.441,79	1.583,86	134,52	172	26.404,31
2008.02.04	31	26.404,31	1.581,61	134,33	172	26.366,64
2008.03.04	28	26.366,64	1.579,36	121,16	172	26.315,80
2008.04.04	31	26.315,80	1.576,31	133,88	172	26.277,68

 

Deviza kölcsönnél az adós részére devizát bocsátanak a rendelkezésére és devizában kell törlesztenie, és az adóssága is deviza. Itt van árfolyamkockázat, mert az adós jövedelmének pénzneme nem egyezik meg a törlesztő részlet pénznemével, de az adós szabadon döntheti el, hogy mikor, kitől és milyen áron (költséggel) vásárolja meg a törlesztéshez szükséges devizát. A hitelező banknak semmi köze az árfolyamkockázathoz. Ezért az aktuális árfolyam nincs is feltüntetve. Sőt az adós meg is szüntetheti az árfolyamkockázatot, ha Svájcba vállal munkát, mert akkor a jövedelem és a törlesztő részlet pénzneme azonos lesz, meg fog egyezni, így eltűnik az árfolyamkockázat.

4/A. Forint kölcsön devizában számolva

(vagyis havi három árfolyamfogadással, ahol a harmadik fogadás az értékállandósági kikötés?!)

 

dátum	CHF árfolyam	nyitó egyenleg	éves kamat	havi kamat	törlesztés HUF	Záró egyenleg	ellenőrző kód,vagyis
A változat	2007.10.25	150,31	4000000	239600	19966,67	172/25750	26611,66922	tényleges adósság
eltelt napok száma
CHF	2007.11.06	151,26	26611,67	1594,039	52,40676	170,236679	26493,8393	0
HUF	12	4025281	7927,047	25750	4007458,132	4007458,13
CHF	2007.12.04	153,29	26493,84	1586,981	121,741	167,982256	26447,59805	-4,6566E-10
HUF	28	4061241	18661,68	25750	4054152,305	4054152,31
CHF	2008.01.04	155,13	26447,6	1584,211	134,5494	165,989815	26416,15767	4,6566E-10
HUF	31	4102816	20872,65	25750	4097938,54	4097938,54
CHF	2008.02.04	158,8	26416,16	1582,328	134,3895	162,153652	26388,39351	4,6566E-10
HUF	31	4194886	21341,05	25750	4190476,889	4190476,89
CHF	2008.03.04	166,28	26388,39	1580,665	121,2565	154,859274	26354,79071	0
HUF	28	4387862	20162,53	25750	4382274,599	4382274,6
CHF	2008.04.04	162,55	26354,79	1578,652	134,0773	158,412796	26330,4552	0
HUF	31	4283971	21794,26	25750	4280015,494	4280015,49

 

Tudni kell (közjegyzőknek, bíróknak, képviselőknek, ügyészeknek, bírósági titkároknak és végrehajtóknak egyaránt) hogy, minden értékállandósági kikötés arany- vagy devizaárfolyam kimenetelére történő fogadás!!! Ebben az esetben az adós havi három alkalommal vesz részt (tudta nélkül, akarata ellenére) fogadásban: 1./ Nyitó egyenlegre. 2./ Kamat tartalomra. 3./ törlesztő részletre. Ennek köszönhető, hogy ha csak két forinttal növekszik az árfolyam az adósság már 5.067.308 Ft-ra emelkedik. Milyen szolgáltatást adott ezért a 67.308 Ft-ért a bank?! Semmilyet. Ez nem szolgáltatás ellenszolgáltatási díja, hanem egyértelműen a nyeremény, még hozzá nem csak a 67.308 Ft, hanem a teljes 5.067.308 Ft.

4/B. Forint kölcsön devizaárfolyam fogadással, de csak értékállandósági kikötésként, vagyis csak a törlesztő részletre számolva!

 

	dátum	CHF árfolyam/ eltelt napok száma	nyitó egyenleg	éves kamat	havi kamat	ténylegesen fizetett törlesztés	jóváírt törlesztés	aktuális adósság, záró egyenleg
A változat	2007.10.25	150,31	4000000	239600	19966,67	172/25750	26611,66922
CHF	2007.11.06	151,26				*172
HUF		12	+4.000.000	239.600	+7927,047	=26016,72	-25.750	=3.982.127
CHF	2007.12.04	153,29				*172
HUF		28	+3.982.127	238.529	+18.298,1	=26365,88	-25.750	=3.974.675
CHF	2008.01.04	155,13				*172
HUF		31	+3.974.675	238.083	+20.221	=26.682,36	-25.750	=3.969.146
CHF	2008.02.04	158,8				*172
HUF		31	+3.969.146	237752	+20,193	=27313,6	-25.750	=3.963.589
CHF	2008.03.04	166,28				*172
HUF		28	+3.963.589	237419	+18.213	=28.600.2	-25.750	=3.956.052
CHF	2008.04.04	162,55				*172
HUF		31	+3.956.052	236967	+20.126	=27.958,6	-25.750	=3.950.428
többlet költség:						162.937	154.500	+ 8.437 Ft
Nyereség	fogadáshoz viszonyítva		4280015	3950428	8437	329.587		321.150 Ft

 

Az adósnak be kellett volna fizetnie 6 hónap alatt 6*25750=154.500 Ft-t, ehelyett befizetett 162.937 Ft-t, azaz 8.437 Ft-l többet és a záró egyenlege 4.280.015 Ft helyett (háromszoros fogadás esetén) csupán 3.950.428 Ft lett (értékállandóság esetén), vagyis 329.588 Ft-l kevesebb az adóssága. A lényeg, az adósságot elszámolják forintkölcsön szerint, megkapják a futamidő alatt fizetendő havi törlesztő részletet (a példánál ez 25.750 Ft/hó), ami 172 CHF-nek felel meg, de az adósnak nem ezt kell fizetni, hanem az ennek megfelelő HUF/CHF aktuális árfolyammal szorzott forint összeget. Ez is azt bizonyítja, hogy az értékállandósági kikötés is árfolyamfogadás, de csupán a törlesztő részletre végrehajtott árfolyamfogadás, még a ténylegesen elszámolásból egyértelműen kiderül, hogy ott a törlesztő részleten felül a nyitóegyenlegre és a kamattartalomra is fogadtatják az adóst.

Miért nincs árfolyamkockázat, mert a törlesztő részlet pénzneme megegyezik az adós jövedelmének pénznemével, mert nem engedik meg az adós szabadon eldöntse, hogy mikor, kitől és milyen áron szerzi be a törlesztésként a meghatározott 172 CHf-t, hanem a szolgáltató maffia határozza meg egyoldalúan. Akkor lehetne beszélni árfolyamkockázatról, ha maffia ebben az esetben is, hogy csupán forintot bocsátott az adós rendelkezésére megengedné, hogy az adós 172 CHF-t fizessen, de azt onnan szerzi be, ahonnan akarja és így hatással lehet a fizetés eredményére. Amikor viszont egy felektől független, jövőbeli véletlen esemény bekövetkezésétől, vagy kimenetelétől teszik függővé az adósság, a futam idő és a törlesztő részlet mértékét, akkor ez bizony fogadás. Jelen esetben árfolyamfogadás! Ami viszont egyértelműen befektetés csak nem kockázati elemet tartalmazó (Bszt hatálya alá tartozó), hanem szerencse elemet tartalmazó (Szjtv. hatálya alá tartozó) befektetés, mert az adós tétet (részvételi díjat) fizet. Jelenesetben 1./ teljes CHF nyitóegyenleg, 2./ CHF kamattartalom, 3./ CHF jóváírt törlesztő részlet.

IV./ Fixtörlesztő részlet átverő tartalma (csalás)

Fix szinonimái: „garantált, tuti, tutifix, hétszentség, kétségtelen, megkérdőjelezhetetlen, kétségbevonhatatlan, hótziher, stabil, kiszámítható, megváltoztathatatlan, bebetonozott, állandósított, holtbiztos, véglegesített, megbeszélt, rögzített, fixált, biztos”.

Nem lehet változás öt éven keresztül, a deviza hatása majd csak ezt követően érint,

Arról tájékozatott-e a bank, hogy a FIX törlesztő részlet hatása az lesz, hogy az addig befizetett teljes törlesztés elmegy kamatra, és az adósság megemelkedik duplájára, vagyis 4.000.000 Ft-t vett fel 25 évre és 5 évi fizetés után 8.000.000 Ft az adóssága 20 évre?! Ezek után 25.750 Ft/hó helyett 72.000 Ft/hó törlesztést kell teljesíteni, ami 2,8 szorosa az eredetinek. Összesítve nem 3.725.000 Ft a 4.000.000 használati díja, hanem 60*25.750=1.545.000 + 240*72.000=17.280.000, összesen: 18.825.000, vagyis 14.825.000 Ft a kamat négy millióra! (persze ez még csak a 237,1 HUF/CHF árfolyamra van számolva, ami azt jelenti, hogy 256,47 HUF/CHF-nél ez még arányosan tovább nőtt volna vagyis újabb egy év után már a 228 hónapra még 6-8.000 Ft/hóval nőt volna, ami további 1,600.000 Ft !!!!

Ez a grafikon mutatja az állami csalást, hogy a beetetési, „népszerűsítő” időszakban a CHF árfolyama nem 40 Ft-l erősödött, hanem 30 Ft-l gyengült, ez azt jelenti, hogy a szerződéskötéskor a deviza árfolyamnak nem 150, hanem (30+40) 70 Ft-l többel, azaz 220 HUF/CHF-l kellett volna elszámolni. Majd a kifosztási, népirtási időszakban az eredeti trend 2.73 szorosára, hogy ne csak utolérje magát, hanem jelentősen meghaladja az eredeti forintrontás ütemét.