Kúria nem akar

 

Váradi Józsefné Hiv.: 39.P.21.044/2020/23. sz.

3711 Szirmabesenyő, Bajcsy-Zs. u. 21. sz.

Címzettek:

1. European Parliament (Parlamentum Europaeum)

Rue Wiertz/Wiertzstraat 60 B-1047 Bruxelles/Brussel, Belgique/België

2. Palais de la Cour de Justice Boulevard Konrad Adenauer

Kirchberg, L-2925 Luxembourg Luxembourg

3. The Registrar European Court of Human Rights

Council of Europe F-67075 Strasbourg cedex

4. Prof. Dr.Varga Zs. András Kúria elnöke

Kuria@kuria.birosag.hu

5. dr. Tuzáné dr. Papp Szilvia Miskolci Törvényszék elnöke részére

3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 4. sz. elnok_borsod@miskolcit.birosag.hu

6. Nagyné dr. Forrai Márta részére Miskolci Járásbíróság

3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 4. sz. kovarineve@miskolc.birosag.hu

Tárgy: „Send Our Savior”: „Küldjétek a megmentőnket”) és elfogultsági kifogás.

Kérjük az EU. Bíróságot „küldjenek megmentőket”, a magyarországi népirtás megakadályozására, korlátozására, melyet elsősorban Magyarország miniszterelnöke, annak kormánya, Fidesz-KDNP maffia országgyűlés és a legfőbb bírói szerve, a Kúria végez a devizahiteles társadalommal.

Követeljük, hogy a Magyarországi Címzettek juttassák el, az Európai Bíróságok részére, mint Elfogultsági kifogást a teljes magyar bírói társadalommal szemben, annak érdekében, hogy az Európai Bíróság vizsgálja ki az ügyet, a Népirtás bűncselekmény korlátozása céljából és:

· jelöljön ki MÁS – európai – nemzeti bíróságot a magyar devizahiteles ügyek elbírálására, és/vagy

· szankcionálja a magyar államot, annak érdekében, hogy ne gyakoroljon nyomást a bíróságokra a devizahiteles adósok kifosztása, EBRD-vel kötött paktum végrehajtásának biztosítására, hanem – ítélkezésük alkalmával – vegyék figyelembe az EU irányelveket, az EU Bírósági Ítéleteket, valamint a Kölcsönszerződés megkötéskor hatályos magyar anyagi, illetve eljárásjogot alkalmazzák, de különösen a valós tényállást a devizás fogyasztóknak történő igazságszolgáltatás érdekében!

· ugyanakkor a fenti számú peres (esetleg végrehajtási) eljárást függesszék fel a EU bíróság határozathozataláig!

Indoklás:

Orbán, 2000.12.24 –én a 250/2000. sz. Kormányrendeletben bevezette a devizában nyilvántartott kölcsönterméket, melynek célja a magyar nép irtása, kifosztása. A MNB devizaárfolyamok Weboldalán bizonyítható, hogy a CHF árfolyamot nyomott szinten tartotta, a lakosság megtévesztése céljából, majd amikor elegendő polgárt csaltak be a devizakölcsön szerződésbe, akkor a kifosztási időszakban elszabadult a CHF árfolyam, a törlesztő részletek háromszorosára 150-220 százalékkal emelkedtek. Figyelemmel a lakosság jövedelmi viszonyaira bekövetkezett a fizetőképtelenség, aminek az eredménye több mint 5.000 öngyilkos. több mint 10.000 halálos áldozat, és több mint 100.000 család lakásának tulajdonjogától való megfosztása.

Orbán Viktor 2015.02.09-én aláírt egy paktumot az EBRD-vel, melynek tartalma többek között azt rögzíti, hogy:

2. „A devizában denominált forintosításának szabályozásáról szóló, 2014. december 15-én kiadott, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy a bankszektorban elkerülendőek legyenek az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek.

3./ … a jövőbeni zálogjog érvényesítések és kilakoltatások további korlátozásától tartózkodni kell. A már létező, a bajba jutott hitelesek ingatlanjainak megvásárlására vonatkozó már létező programot ki kell bővíteni és a jogosultsági feltételeket pedig lazítani kell.”

Elgondolkodtató, hogy az EBRD-nek (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) milyen érdekeltsége lehet az Orbánnal kötött paktumban rögzített célok megvalósításában és Orbán szerint a paktum hogyan, milyen mértékben szolgálja a devizahiteles fogyasztók, vagyis a magyar nép érdekeit, mert azért miniszterelnök, hogy a nép érdekeit mindenek fölé helyezze!

A Magyarköztársaság megszünése érdekében 2012.01.01-én, Orbán létrehozta a Magyarország nevű magánállamot, alkotmányos puccsot követett el az alaptörvény létrehozásával, mely érvénytelen, ugyanis az új Alkotmányt a néppel, népszavazással kell érvényesíteni. ez nem történt meg. Sőt a népet megfosztotta a MINDEN hatalmától, mert az alaptörvényben a nép csak a „hatalom forrása”, és nem minden hatalom a népé. Valóságban nincs magyar állam, így annak nincs országgyűlése, kormánya, bírósága, ügyészsége, sem rendőrsége, ezért érhetetlen, hogy milyen joghatósággal rendelkeznek, mi jogosítja fel ezeket, hogy törvényt, rendeletet hozzanak és ítélkezzenek a nép felett.

A népirtás, kifosztás hatékonysága érdekében dr. Polt Péteren keresztül utasította a Kúriát, akik a 6/2013. számú – magyar történelem legmocskosabb bírósági határozatával, a független, alsóbb rendű – bíróságokat arra kényszerítette, hogy azok közreműködjenek az állami szerepet betöltő – az adósok terhére 1./ a Btk. 267. §-n rögzített tiltott szerencsejáték szervezése vétségét, 2./ a Btk. 330/A. §-n rögzített uzsora-bűncselekmény bűntettét, 3./ a Btk. 318. §-n rögzített csalás bűntettét, 4./ a Btk. 155. §-n rögzített népirtás bűntettét elkövető – tömeggyilkosokkal, és a bankok javára hozzanak ítéleteket. Megjegyzem, hogy a Kúria elnökhelyettese a 2021.El.I.H.520/4. számú, 2021.06.25-én kelt levelében arról tájékoztat, hogy a „Kúria elnöke jelenleg nem kíván a Bszi. 33. § (1) bekezdés a.) pontjában biztosított jogával élni és a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013.PJE határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése iránt jogegységi eljárást kezdeményezni.” Vagyis a bűnöző bankár érdekében folytatják a fogyasztók kifosztását, a népirtást.

Így adódik, hogy amikor a fogyasztó belép a bírósági tárgyalóterembe, akkor két ellenséggel (nem ellenfél, mert aki bűncseleknényt követ el ellenem, az nem ellenfél, mert a versenyben is van tisztességes játék, fair play, hanem ellenség) találja magát szemben. A bankár jogi képviselőjének csak „hátra kell dőlnie, vagy meg sem kell jelennie a tárgyaláson”, mert a bűntárs bíró – utasításra – mindent bizonyít helyette.

A személyes tapasztalatom az, hogy amikor korábban megnyertem a devizahiteles peremet elsőfokon, és a bank fellebbezése folytán a Miskolci Törvényszék elé került az ügy, akkor a tárgyaláson felfüggesztették a peres eljárást, a kormány utasítására, azzal az indokkal, hogy „megmenti a devizahiteleseket”, de – mint mindenben, ebben is hazudott – ugyanis éppen a kifosztás folytatása érdekében, létrehozta a Kúria, elszámolási, és forintosítási (DH-1-3. tv.) törvényt, melynek az lett a következménye, hogy másodfokon elvesztíttem a pert.

Attól sem riadtak vissza a Kúria, dr. Vezekényi Ursula vezette tanács (Osztovits András, Tibold Ágnes) 2020.01.21-én a Gfv.VII.30.096/2019/5. számú ítéletük 3. oldal alján (13.pont), rögzítették, hogy "Ennek értelmében ez a szerződéses konstrukció "árfolyamfogadást" nem tartalmaz." Mivel ez köztudottan hamis tény, így elkövették a Btk. 343. § (1) bekezdése szerinti közokirathamisítás bűntettét: "Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít, c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Megjegyezhetném, hogy szakmailag alkalmatlanok, de valójában a bűncselekményt utasításra, a bíró pulpitusuk megvédése érdekében követték el. Ezzel hozzájárulva, hogy további családok kerüljenek az utcára, otthonukat elveszítve.

A Kúria bíráinak a Pp. biztosított lehetőséget arra, hogy szakértő bevonásával megállapítsák a – jogi következtetés levonásához nélkülözhetetlen – tényállást. "177. § (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki." De ők szakértelem híján, szakértő kirendelése nélkül rögzítik a hamis, valótlan tényt: "szerződéses konstrukció árfolyamfogadást nem tartalmaz."

A Kúria a 2/2014. sz. PJE határozat 1. pontjában tiltja meg a tényállás felderítését. „1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot - a kedvezőbb kamatmérték ellenében - korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.”

A pénzintézetek nem alkalmazhatnak értékállandósági kikötést sem deviza, sem más pénznemre, sem aranyra, ugyanis az, ugyanolyan tisztességtelen, mint az egyoldalú kamat- és költségemelés. Minden értékállandósági kikötés (Ptk. 231. § (2) bekezdése) átváltási mechanizmusa nem más, mint deviza- vagy aranyárfolyamra való fogadás. Ezt mindennek, de különösen közjegyzőknek, bíróknak hivatalból tudnia kell, aki ezt nem tudja, az alkalmatlan devizás ügy tárgyalására!

Kölcsönszerződések ezt az átváltási mechanizmust nem tartalmazzák. Ezért is a szerződések a tisztességtelenek, az EU Bíróság C-26/13. sz. (Kásler) Ítélet (2014.04.30.) 2. határozat „A 93/13. irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló szerződési feltétel esetén azon követelmény alatt, amely szerint a szerződési feltételnek világosnak és érthetőnek kell lennie, nem kizárólag azt kell érteni, hogy az érintett feltételnek nyelvtani szempontból kell érthetőnek lennie a fogyasztó számára, hanem azt is, hogy a szerződésnek átlátható jelleggel fel kell tüntetnie az érintett feltételben meghatározott külföldi pénznem átváltási mechanizmusának konkrét működését, valamint az e mechanizmus és a kölcsön folyósítására vonatkozó többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztónak módjában álljon egyértelmű és érthető szempontok alapján értékelni a számára ebből eredő gazdasági következményeket.” Ezt támassza alá az EU Bíróság C-776/19, valamint C-782/19. sz. egyesített ügyében megfogalmazott 3. határozata is.

Annak ellenére, hogy a szerződés nem tartalmazza az átváltási mechanizmust, viszont a Részletes Hiteltörténet Kimutatásból egyértelműen kimutatható, hogy ez az átváltási mechanizmus nem más, mint a kimenetelre történő fogadás. Szerencsejáték Felügyelet hivatalos irata szerint, a bankok nem rendelkeznek szerencsejáték szervezésére feljogosító engedéllyel, így a Ptk. 204. § (1) bekezdése (a) pontja szerint az árfolyamkockázatból származó követelés bírósági úton nem érvényesíthető. Ezt támassza alá a Legfelsőbb Bíróság 1950. III. 13-án hozott 1. sz. elvi döntése is, az „értékállandósági kikötés bíróilag nem érvényesíthető. "

Figyelemmel Nils Wahl Főtanácsnok a C-186/16. számú üggyel kapcsolatos indítványának (ismertetve 2017.04.27-én) 80. pontjára, mely szerint „Noha a 93/13 irányelv alkalmazásában magától értetődő, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegének – így tehát a fogyasztó kárára a felek között fennálló jelentős egyenlőtlenségnek – értékelésekor figyelemmel kell lenni mindazon körülményre, amelyről a szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amely a későbbi teljesítésre kihathatott; az értékelés semmiképp nem függhet a szerződés megkötését követő, a felek akaratától független események bekövetkezésétől.” és véletlen események kimenetelétől sem. Így egyértelmű, hogy az árfolyamkockázatnak (állami, bírósági szinten is) hazudott, de valójában kimenetelre történő fogadás nyereményéből származó extraprofitra, mint jogellenes, ellenszolgáltatás nélküli nyereményre a bank nem tarthat igényt.

Ugyanakkor maga a kölcsön sem érvényesíthető bírósági úton, mert a (b) pont szerint „a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket,” sem lehet bírósági úton érvényesíteni, ugyanis az adós többnyire a bank által adott – és fogadásban való felhasználási feltételhez kötött – kölcsön pénzzel vett részt a havi három fogadást tartalmazó bűncselekményben áldozatként.

A r.Ptk.204. § „(3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthetõ, hivatalból kell figyelembe venni.”Ami azt jelenti, hogy a bíróságnak ezt a tény, akkor is figyelembe kell vennie, ha erre a fogyasztó nem hivatkozik. (keresetpótló törvény). De a magyar bíróságok, nemhogy hivatalból nem veszik figyelembe, hanem ha az adós hivatkozik rá, akkor is figyelmen kívül hagyják, a fogyasztó erre irányuló bizonyítási indítványát is elutasítják, minimum 11 jogszabályt megsértve. Ezt támassza alá a EU Bíróság C-51/17. ügyben hozott 5. határozata is: „A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.”

Erre tekintettel a bíróságnak

• az ilyen követelést érvényesítő keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja  alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania;

•             ha a bíróság már tárgyalást tartott, a pert a Pp. 157. §-ának a) pontjára  tekintettel meg kell szüntetnie még akkor is, ha az alperes a tartozását a perben esetleg elismerte;

•             az ilyen követelés tárgyában kötött egyezség jóváhagyását a Pp. 148. §-ának (3) bekezdése  alapján meg kell tagadni.

•             folyamatban levő végrehajtás esetén, pedig a Pp. 369. § a) pontja  alapján indult végrehajtás megszüntetési perben van módja intézkedni.

A közjegyzőnek természetes kötelmek esetében

•             ha a kérelem fizetési meghagyás kibocsátására irányul, azt hivatalból el kell utasítania (2009. L. törvény 24. § (1) bekezdés i) pontja)  és

•             a közjegyzői okirat végrehajtási záradékolásra, pedig nincs lehetősége, mivel a közjegyzői okiratba foglalt követelés nem tartozik bírósági végrehajtási útra. (Vht. 23/C. § (5) bekezdése).

Az Orbáni diktatúra ellehetetleníti a közjegyző által készített végrehajtási záradék visszavonására tett jogérvényesítést, minden devizás közjegyzői okirat hamis közokirat, minden végrehajtási záradék érvénytelen.

Végrehajtás megszüntetési perekben a 93/13. EGK irányelvvel (6. cikk (2) A tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodnak arról, hogy ha a szerződés szoros kapcsolatban áll a tagállamok területével, a fogyasztó ne veszítse el az ezen irányelv által biztosított védelmet... 7. cikk (1) A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.) ellentétben nem biztosítja, hanem éppen korlátozza a fogyasztó jogérvényesítési lehetőségét. A legkiemelkedőbb példa erre a r.Pp. 369. és az új Pp. 528. §-a, amikor is a fogyasztó nem hivatkozhat arra, hogy a „369. § ^* A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,”

Az adós, azt sem bizonyíthatja, hogy a bank nem a számviteli törvényeknek megfelelően számolt, mert ha úgy számolt volna, akkor nem mondhatott volna fel, ugyanis túlfizetésben volt, sőt már adóssága sem lenne, mert időközben törlesztett, sőt előfordul olyan eset is, amikor túlfizetése van a végrehajtás alatt, de még is elárverezik a lakását, kilakoltatják, és a maradéktartozásra letiltást rendelnek el.

A diktátor a 2014. évi XXXVIII. kúria törvényben ugyan megállapítja a devizás szerződések tisztességtelenségét az egyoldalú kamat-, és költségemelés, valamint a tranzakció nélküli tranzakciós díj felszámolása miatt, de ennek jóváírását, a 2014. évi XL. elszámolási törvényben már feltételhez köti, pedig a banknak bocsánatkérés közepette, feltétel nélkül, és kamataival együtt jóvá kellett volna írnia. Ki kell emelni, hogy ebben az esetben az államnak, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/48/EK IRÁNYELVE (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról … 23. cikk Szankciók „A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.” Erre ad konkrét példát a EU Bíróság a C-42/15 EU Bírósági ítélet (2016. november) 4) ”A 2008/48 irányelv 23. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy valamely tagállam nemzeti szabályozásában előírja, hogy amennyiben valamely hitelmegállapodás nem tartalmazza az ezen irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében megkövetelt összes tartalmi elemet, úgy ezt a megállapodást kamat‑ és költségmentesnek kell tekinteni, ha olyan tartalmi elemről van szó, amelynek hiánya kétségessé teheti a fogyasztó azon lehetőségének meglétét, hogy a kötelezettségvállalásának mértékét értékelje.”

Ezek a bíróságok nemhogy kamat- és költségmentes elszámolást követelnének a bankoktól, hanem még a késedelmi kamatot is (ami többszöröse a kamatnak) megítélik a kifosztó bankok részére! Mindezt annak ellenére, hogy az adós-áldozat éppen a bank jogellenes magatartása (számviteli törvénytől eltérő elszámolása), bűncselekménye miatt került abba a helyzetbe, hogy fizetőképtelenné vált.

Az árfolyamkockázattal kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/17/ЕU IRÁNYELVE (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, 23. Cikkének (4), (6) bekezdése a tisztességes árfolyamkockázat mértékét 20%-ban határozza meg a devizahitelek esetében, de Magyarországon csak forint kölcsönt bocsátottak a fogyasztó rendelkezésére, ám ezt devizában számolták. Az Orbáni diktatúra csalásának eredményeként a fogyasztók – a CHF nyomott árfolyamon tartása miatt, már a szerződéskötéskor – 45-50 %-s árfolyamkockázattal indultak, mert abban az időben 220-230 HUF/CHF nek kellett volna lenni az árfolyamnak, ehelyett csupán 140-152 HUF/CHF árfolyamon kötötték a szerződéseket az alábbi – állami csalást bemutató – grafikon szerint:

Azóta a CHF árfolyam elérte a 330 Ft-s értéket is, ami 110% árfolyamkockázatot jelent. A magyar nép megtévesztése céljából, nem devizátlanította, hanem forintosította a forint hiteleket, melynek eredményképpen a CHF árfolyama 256.47 HUF/CHF lett, ami még így is 70-75 % árfolyamkockázatot jelent az EU irányelvvel ellentétben. Bár maga a Kúria 2019. 06. 19-én kelt emlékeztetőjében elrendeli, hogy 20%-s mértékkel kell elszámolni a szerződéseket, de a bíróságok csak elvétve alkalmazzák.

Hivatkozni szükséges az EU Bíróság C-609/19. sz. Ítéletére is (2021.06.10.) aminek 3)  határozata kimondja közvetlenül, hogy a bank tájékoztatás nem volt megfelelő, közvetve viszont azt is kimondja, hogy a szerződéses árfolyamkockázat tisztességtelen: „A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a kölcsönszerződés azon feltételei, amelyek akként rendelkeznek, hogy a rögzített törlesztőrészleteket elsősorban a kamatokra kell elszámolni, és amelyek előírják e szerződés időtartamának a számlán lévő tartozás megfizetése céljából történő meghosszabbodását és a havi törlesztőrészletek összegének emelkedését, amely tartozás a számla pénzneme és a fizetés pénzneme közötti paritás változása következtében jelentősen emelkedhet, a felek említett szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idézhetnek elő a fogyasztó kárára, amennyiben a szolgáltató az átláthatóság követelményét a fogyasztóval szemben tiszteletben tartva nem számíthatott észszerűen arra, hogy ez utóbbi az egyedi megtárgyalást követően elfogadja az ilyen szerződési feltételekből eredő aránytalan árfolyamkockázatot.”

Ezeket a devizás ügyeket már 2013.12.31-ig le kellett volna zárni, megakadályozva a fogyasztók kifosztását, mert a bírósági úton nem érvényesíthető követelés bírósági úton nem is végrehajtható, ugyanis mint a devizás elszámolások (értékállandósági kikötések) fogadást tartalmaznak, így az adós – bírósági úton való jogérvényesítése is, fogadás. A per megindításakor kiszolgáltatott helyzetbe kerül, mert ismét a véletlenről függ, hogy az ügyben eljáró bíró, becsületes, és igazságot szolgáltat részére, vagy becstelen, utasítást végrehajtó tömeggyilkos, bűntársa a bankár-politikai elitnek, akik busás hasznot kaszálnak a magyar nép megnyomorításából?!

Ez a diktátori rendszer összehangoltan a vágóhídra terelte a pénzügyi ismeretekkel – főleg kockázatelemzési, „szerencseelemzési” ismeretekkel – nem rendelkező hitelfelvevőket. A banknál is tudják, hogy a hosszútávú stressz gyilkol. A bíróságokon is tudják, hogy az érvényessé nyilvánítás meghosszabbítja a szorongás időszakát és ez káros az emberi szervezetre.
A kormány is tudja, hogy a létbizonytalanság felőrli az idegeket, az ereket. Mindezt egy pénzügyi csalás miatt. Mert abban az esetben, ha minden hitelfelvételkor az adós szájába rágták volna, hogy nagy valószínűséggel bele fog dögleni, nem csak ő, de még a gyereke is a hitelbe és ennek ellenére felveszi a kölcsönt, akkor csak magát okolhatta volna.

A megtévesztés, az elhallgatás, a félretájékoztatás, a veszélyérzet bagatellizálása, a homályos kétértelmű megfogalmazás miatt emberek százezreinek egészsége romokban hever. Érdemes lenne egy olyan, átfogó tanulmányt készíteni, hogy a devizaadósok egészségromlása milyen adatokat mutat. Az egy nagyon szomorú dolog, hogy a megválasztott vezetők  nem mentik meg a népet pedig az országgyűlésben a miniszterelnök mondta ki, hogy a bankok becsapták az embereket.

Az még szomorúbb, hogy a bankok eladják a hiénáknak a követeléseket, akik az utolsó fillért, az utolsó egészséges szívdobbanást is kifacsarják az adósból. Az is kétségbeejtő, hogy létrejöttek az adósok nyomorát kihasználó "megmentő" cégek, akik a banktól kapják a jutalékot. Nem is a kölcsönök kihelyezése volt a cél, hanem a kifosztás, és azáltali népirtás! A kölcsön kihelyezése csak eszköz volt, mert a lakosságnak az árfolyamfogadásra nem volt pénze, ezért a fogadáshoz „szükséges pénzt” a kölcsönnel a rendelkezésére bocsátották. Ha a szerencsejátokos áldozatnak nincs pénze, akkor a csaló partner mindig ad kölcsönt részére, hogy ne csak a meglévő pénzét, hanem a jövőbeni jövedelmét is elnyerje, eladósítsa.

Mi a minimum elvárás a Kúriától és minden magyar bíróságtól?! … hogy minden devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatos végrehajtást felfüggesztenek, és elrendelik a kamat- és költségmentes elszámoláson felül az árfolyamkockázat mentes elszámolást, figyelemmel a 2014/17/ EU irányelv 38. Cikkben rögzített arányos, hatékony, és visszatartó erejű szankció alkalmazásával történő elszámolást, és ennek megfelelő fogyasztói fizetési, illetve banki kártérítési kötelezettséget az adós részére.

Az igazságos eljárás viszont, hogy a közjegyzők, bíróságok minden banki, követeléskezelői devizás követeléseket utasítsák el, mert az 1950. III. 13-án hozott 1. sz. elvi döntés szerint is, az „értékállandósági kikötés bíróilag nem érvényesíthető." (Ptk. 204. § (1) a-b. pont) Ezért a r.Pp. 130. § (1) bek. f./ pontja alapján tárgyalás kitűzése nélkül kell elutasítani. Kötelezzék a bankokat, az általuk okozott vagyoni, és nem vagyoni károk megtérítésére az adósáldozatok, és családjaik részére. Figyelemmel a 2014/17/EU irányelv 38. Cikkében megfogalmazott arányosság elvére, és a visszatartó erő fontosságára, annak érdekében, hogy ezeknek a bankároknak ne legyen kedvük a jövőben a diktátorok kiszolgálásával irtani a népet.

Mi, magyarok is az Európai Unió állampolgárai vagyunk, és azok is akarunk maradni, így ugyanazok a jogok illetnek meg bennünket, mint a többi uniós ország polgárait, nem szenvedhetünk hátrányt amiatt, hogy a választási csalással hatalomban lévő miniszterelnök kifosztja a devizahiteles, quaestoros, magánnyugdíj péntáros stb. károsult honfitársainkat, és az egész Európai Uniót is, a tőlük kapott támogatások jelentős részének elsikkasztásával.

 

Miskolc, 2021.08.20.

 

…………………………………

Váradi Józsefné felperes

Melléklet: Előzetes Döntéshozatai Eljárásra felteendő kérdések, amire a nemzeti bíróságok nem adnak lehetőséget.

1./ „Megfelel-e a 93/13/EGK irányelv 6. Cikk (1) írtaknak, hogy a magyar DH-1 törvény a tisztességtelenségeket megállapítja és a DH-2-es törvényben azt elszámoltatta a bankokkal, kihagyva a szerződésből a tisztességtelen részt, ugyanakkor nem alkalmazza a 2008/48 EU irányelv 23. Cikkét, a szankciós elvről, de a nemzeti bíróságok, figyelemmel az EU irányelvek és EUB bírósági C-42/15. sz. ítélet prioritására mégis elrendelik a megállapodás kamat- és költségmentes elszámolását, sőt – a jelenlegi bírói joggyakorlattal ellentétben – késedelmi kamatot sem számol fel bank javára életszerűen: „ha kamat-költség nem jár, akkor logikus, hogy késedelmi kamat sem járhat”?”

2./ „Megfelel-e a 2014/17. EU irányelv 38. Cikkében meghatározott szankciós: „arányos, visszatartóerejű” elvnek, ha a 23. Cikk 4./, 6./ bekezdésében meghatározott 20%-os mértékű árfolyamkockázat helyett, a DH-3 „Forintosítási” törvény 70-75 %-ban korlátozza az árfolyamkockázatot és e törvényt a nemzeti bíróság az EU irányelv prioritására tekintettel, nem csupán 20%-os mértékűre korlátozza, hanem teljesen mellőzi az árfolyamkockázat bármilyen mértékű alkalmazását?”

3./ „Megfelel-e 2008/48 EU irányelv 23. Cikkében, valamint a 2014/17. EU irányelv 38. Cikkében meghatározott szankciós elveknek az a magyar Ptk. 204.§ (1) a-b./ pontjában rögzített „bírósági úton nem érvényesíthető követelések” szankciója, amennyiben az e szerződésekben fel nem lelhető, de gyakorlatban – a hitelelszámolások során alkalmazott – számítási mechanizmus egyértelműen bizonyítja, hogy a hitelező az adóssal szemben – annak tudta nélkül és akarata ellenére – az adósság mértékét az adóstól független, véletlen esemény kimenetelétől (deviza-CHF árfolyam alakulásától) tette függővé, vagyis a Szjtv. 28/A. §-ban meghatározott fogadást hajtott végre, melyre nem volt állami engedélye, hogy a hitelező nem csak a csalással szerzett, árfolyamkockázatnak hazudott extraprofitra, de az erre a fogadásra rendelkezésre bocsátott kölcsönre sem tarthat igényt, ezért a bíróságok a Pp. 130. § (1) bekezdés f./ pontja alapján tárgyalás kitűzése nélkül elutasítják a teljes követelést?”

4./ Megfelel-e a 2014/17/EU írányelvnek, illetve a Ptk. 204. § (1) a-b. pontjában rögzített szankciós előírásnak, mely szerint a nemzeti bíróságok (közjegyzők) – annak ellenére, hogy a szerződésben nem szerepel a pénznem átváltási mechanizmus (már ez a tény is, az átláthatóság elvét sértő tisztességtelen feltétel), de Részletes Hitelétörténeti Kimutatással bizonyítható, hogy annak átszámítási mechanizmusa megegyezik a „Ptk.231. (2) bekezdésében rögített „értékállandósági kikötés átszámítási mechanimusával” (amit a Kúria belemagyarázott a szerződésbe) és a Szjtv. 28/A. §-ban rögzített fogadási számítási mechanizmusával, és ezért minden devizában nyilvántartott banki követelést elutasítanak?!

 

Csak annak a bírónak engedjétek meg, hogy tárgyalja a "Mintha deviza kölcsön lenne" peretek, aki aláírja az alábbi jognyilatkozatot, ellenkező esetben el kell küldeni a korrupt bírót (fajra, felekezetre, nemre, pártállásra való tekintet nélkül a jó édesanyába:

 

Bírói jognyilatkozat arról, hogy a bíró megfelel az EUSZ. 19. Cikk (1) bekezdésben rögzített követelményeknek.

Jognyilatkozat

Alulírott – jogi képzettségemre, bírói (közjegyzői) gyakorlati éveimre figyelemmel, ismerve a kommunista Legfelsőbb Bíróság által 1950. március 13-n meghozott 1. számú Elvi Döntését, mely szerint “Mind a közérdek védelme, mind a felek szerződési akaratának helyes értelmezése megköveteli, hogy az értékállandósági kikötések érvényesíthetők ne legyenek. Minden feltételezés, mely a forint értékének csökkenését tartja szem előtt, már önmagában alkalmas arra, hogy a forintba vetett bizalmat gyengítse. Forint helyett más ellenszolgáltatás kikötése: lényegében forintrontásra irányuló törekvés. A forint értékének hittel és bizalommal való megítélése népünk iránti kötelesség. Olyan kikötés, mely ezt nélkülözi, bírói védelemre számot nem tarthat, bíróilag nem érvényesíthető. Szerződés a forint mellett bármely formában értékállandósági kikötést is tartalmaz, a kikötés nem alkalmazható.” – nyilatkozom, hogy

· a Ptk 231. § (2) bekezdésében rögzített értékállandósági kikötésnél alkalmazott devizában-aranyban való átszámítási mechanizmus,

· a „mintha deviza kölcsön” szerződésekben nem szereplő, de az elszámolásuknál (Részletes Hiteltörténeti Kimutatásban) alkalmazott más pénznemre való átváltási mechanizmus,

· valamint a Szjt. 28/A. §-ban rögzített nyeremény/tét számítási mechanizmusa – lényegét tekintve – nyilvánvalóan AZONOS,

vagyis az ÉRTÉKÁLLANDÓSÁGI KIKÖTÉS, a “devizás” szerződéses „más pénznem, illetve arany” ÁTVÁLTÁSI MECHANIZMUS, nem más, mint árfolyam alakulására való FOGADÁS.

Nyilatkozom továbbá, hogy a “mintha deviza kölcsön lenne” szerződések elbírálásánál, figyelembe veszem: az ide vonatkozó EU-s irányelveket (93/13/EGK, 2008/48/EK, 2014/17/EU) és az ezekkel kapcsolatos EU Bírósági határozatokat, valamint a szerződéskötéskor hatályos nemzeti törvényeket, de elhatárolódom az ezekkel ellentétes Kúriai PJE határozatoktól (különösen a 6/2013. sz) továbbá a DH-s, valamint a 2010 után módosított Ptk.; Pp.; és Hpt. törvények alkalmazásától, melyek korlátozzák, akadályozzák a kölcsönszerződésekkel rendelkező fogyasztók jogérvényesítését.

Kötelezem magam arra, hogy az ügy elbírálásánál, nem a kormány-országgyűlés utasításainak, hanem jogszabályoknak alárendelt, független bíróként fogok igazságot szolgáltatni, vagyis nem vagyok hajlandó részt venni – az államilag irányított – magyar nép kifosztásában, népirtásában, és a nemzetgazdasági érdeket sértő, közérdekkel ellentétes forint értéktelenítésében, vagyis a bírói eskümnek megfelelően ítélkezem. Egyetértek azzal, hogy az a bíró, aki ezt a jognyilatkozatot nem teszi meg az vagy szakmailag, vagy erkölcsileg alkalmatlan a “deviza” kölcsönszerződésekkel kapcsolatos ügyek tárgyalására.

Végül nyilatkozom, hogy megfelelek az EUSZ 19. Cikk (1) bekezdésének második mondatában meghatározott független és pártatlan bíróval szemben támasztott követelményeknek. Alávetem magam az ezzel kapcsolatos vizsgálatnak és abban – az elvárásoknak megfelelően – közreműködök, valamint nem megfelelés esetén vállalom a jogi, és anyagi felelősségrevonás következményeit.

Kelt:

Bíró neve: ……………………………..                  Szolgálati helye,  …………………………………..

Bíró aláírása: …… ……………..  Személyi száma: ……………………Beosztása: ..…………………

Tanúk neve….: …………………………………….                ………………………………………….

Tanúk aláírása: …………………………………….                ………………………………………….

Tanú lakcíme: ……………………………………...               ………………………………………….